Kenneth Klára: Anyu, tüntetni megyek!
Tegnap még, selymes szőke hajad Simogatta szelíd anyai kéz... Ma fegyverrel a kezedben A barikádra mész... Tegnap még féltél az iskolában, Hogy a leckét nem tudod jól... Ma? Orosz túlerővel szemben A géppisztolyod szól... Csak tizennégy éves voltál, Vézna, kékszemű gyerek, Bekiáltottál a konyhába: Anyu, most tüntetni megyek!!! Olcsó mackóruhát viseltél, Megtalpalt iskolacipőt. Emléked azóta már Csodás legendává nőtt... Mert soha, soha a világon Még nem harcolt ilyen sereg, Halált megvető bátorsággal Ennyi gyerek, magyar gyerek! Szemben az orosz tankokkal, Mely, mint dübörgő halál, Pillanatonként százakat Irgalmatlanul lekaszál! Drága kis testeken gázol Páncélszörnyek hernyótalpa, Szovjet tankokra vér tapad, És ott feküsztök halva. Halva! Megölték a gyerekeinket, A hősöket, mert szembeszálltak... Bolsevista bitangok hada Nemzetgyilkossá váltak! Ezt a vért nem mossa le Évezredek ítélőszéke. És egy napon fegyvert ragad A világnak minden népe! Példát vesz Rólad, kisfiú, Te vézna iskolásgyerek, Aki beszóltál a konyhába: Anyu, most tüntetni megyek!!!
