Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Azt hitték, egy tömeggyilkossággal szétkergethetik a magyar felkelőket – Ma levetíti a köztévé Stefka István ’56-os dokumentumfilmjét

Ma este 21:50-kor a köztévé M5-ös csatornája is levetíti A fehérballonos című, az 1956. október 25-i sortűzről szóló dokumentumfilmet. A PestiSrácok.hu lapigazgatója, Stefka István által rendezett film bemutatja, hogy a sortűz nem egy egyszerű tömegoszlatás volt, hanem az ÁVH és a szovjetek által előre eltervezett, összesen akár ezer halottal járó tömeggyilkosság, amelyről azt hitték, végleg megfélemlíti a magyarokat. A kommunisták azonban elszámolták magukat, és éppen a forradalom lezárásának szánt mészárlás váltotta ki azt a haragot, amely miatt az események szabadságharcba csaptak át. Stefka Istvánnal beszélgettünk a filmről, és arról, miért kellett ilyen sokáig várni, hogy eljusson a közmédiáig.

 

Miért kellett eltelnie három évnek a film megjelenésétől addig, hogy a közmédia is bemutassa?

Nagyon érzékeny ez a téma, máig érezhető, hogy megpróbálják elhallgatni. Maga a téma viszont nem hároméves, hiszen a 2006-ban az akkori Magyar Nemzetben is megírtam – azaz megírtam volna –, hogy nemcsak a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről lőtték az ÁVH-sok a fegyvertelen tüntetőket, hanem az Parlamentből is. Ezt megpróbálták elhallgatni, mert akkor Nagy Imre volt a miniszterelnök, és tűzparancsot csak a miniszterelnök adhatott az Országház épületéből. Amikor ezt megírtam, még mindig volt olyan szerkesztő a Magyar Nemzetben is, aki ezt egyszerűen kihúzta. Emiatt végül a nem sokkal később kiadott, Ötvenhat 50 éve című könyvemben jelent meg először ez a dolog. Aztán további tíz évnek kellett eltelnie, hogy ismét előkerüljön a kérdés, de már a film kapcsán. Megkerestem Jobbágyi Gábor jogászprofesszort és Kahler Frigyes történészt, akik kutatták, hogy mi történt pontosan ’56-ban. Az október 25-i véres csütörtök nem egy véletlen tüntetés volt, hanem az ÁVH és a pártállami titkosszolgálat megtervezett tömeggyilkosság.

 

Sokáig azt is megpróbálták eltitkolni, hogy az ÁVH-sok lőttek a tömegbe, és nem a szovjet tankok géppuskái kezdték a vérengzést. Ehhez képest tehát még az is kiderült, hogy az ÁVH a Földművelésügyi Minisztérium és az Országház épületéről két tűz közé fogta a fegyvertelen tüntetőket, ráadásul mindez előre meg volt tervezve?

– Igen, sőt, az Akadémia utcai ÁVH-s központ felől, meg a környező utcákból is lőttek a tömegre. A helyszínen levő szovjet tankok azt hitték az ÁVH-s tűzre, hogy rájuk lőnek, és ezért „viszonozták” a tüzet. A tömeg addig barátkozott a tankok személyzetével, mert utóbbiak hamar megértették, hogy itt nem valami fasiszta lázadás van, hanem egyszerű munkások és diákok tüntetnek. Akkor készült az a híres kép is, amelyen a fehér ballonkabátos férfi, Nagy József Mihály tartja a magyar zászlót a tank tetején. Az nem egy elfoglalt tank, hanem akkor is a tüntetőkkel barátkozó szovjet katonák kezén volt. Ezeket a katonákat, akik nem voltak hajlandók bántani a békés tüntetőket, később kivégezték a Szovjetunióban, amiről szintén nem beszél senki.


Hol tart most a hivatalos tudományos álláspont mindezzel kapcsolatban?

– Az már elfogadott, hogy a Földművelésügyi Minisztérium tetején rejtőzködő ÁVH-sok lőtték az embereket, de az Országházból leadott sortűz még nem. Maguk a forradalmárok hívták fel rá a figyelmemet sokan, hogy a minisztérium falában látható golyónyomokat a parlamentből leadott lövések okozták. Sajnos olyan történészeink vannak, akik ezt a részét nem kutatták az eseményeknek. Jobbágyi Gábor 800-1000 fő közé teszi a halálos áldozatok számát, a jelenlegi hivatalos 120-szal szemben. Megjegyzem, korábban még ennél is kevesebb, mindössze 22, majd 76 halálos áldozatról beszéltek. Kahler Frigyes, M. Kiss Sándor és mások későbbi kutatásaiból, mindössze a 90-es évek elején tudtuk meg, hogy több, mint hatvan sortűz volt Magyarországon. Mosonmagyaróváron 220 halottat számolnak, de a legnagyobb sortűz a Kossuth téri volt, és ezt máig nem akarják felgöngyölíteni – pontosan Nagy Imre miatt. Jobbágyi megnézte a különböző kórházak listáját a hozzájuk szállított, ott meghalt sebesültekről, de még érdekesebb, hogy a közeli brit nagykövetség szerint tizenkét teherautóval szállították el a holttesteket a térről. A több budapesti helyszínen gyülekező tüntetőket ezek szállították korábban a Kossuth térre. Tizenhárom éves gyerekként, az apámmal az Astoriánál voltunk, amikor hirtelen megjelent több üres teherautó, hogy menjünk a Kossuth térre. Szerencsénk volt, hogy nem fértünk föl. Nem tudni, hogyan kerültek oda ezek a teherautók, kik küldték őket. Gyakorlatilag odaszállították a tömeget a mészárszék elé. Történészeknek kéne kikutatniuk ezt a mozzanatot is, mert ez bebizonyítaná, hogy a kommunisták fejében meg se fordult a helyzet békés rendezése, hanem az Apró Antal vezette katonai bizottság – a tagjai közt Földes Lászlóval – meg akarta félemlíteni a magyarokat.


– Miért van szükségük még ma is arra, hogy palástolják a valós történteket?

– Azért, mert ez nem Nagy Imréék forradalma volt, hanem a népé – az egyetemistáké, a munkásoké, a pesti és budai srácoké. Nagy Imrének az volt az érdeme, hogy végülis nem tagadta meg a forradalmat, és feláldozta az életét. A fehérballonos című film azt tárja fel, hogy ez az október 25-i sortűz egy megszervezett tömeggyilkosság volt, és a Parlamentből tüzelő ÁVH-soknak elvileg senki más nem adhatott tűzparancsot, mint a miniszterelnök, Nagy Imre. Közben pedig egy véres, belső pártharc zajlott, amely Rajkkal kezdődött, és Nagy Imrével végződött. Ebben a népfelkelés csak hivatkozási pont volt a kommunistáknak, de nem elvi meggyőződés. Végülis folyamatos lobbizás és baráti kapcsolatok révén sikerült elérni, hogy néhány év fáziskéséssel és késő este, de műsorra tűzze a közmédia a filmet.

 

Furcsa ez a nagy ellenszél…

– A történészek egy befolyásos része még mindig blokkolja, hogy kiderüljön a teljes igazság. A néhány elszánt, idősebb történész és a hozzájuk csatlakozó fiatalok most kezdik feltárni ’56 valódi történéseinek nem ismert részleteit. Itt nemcsak a Kossuth téri sortüzet kell feltárni, hanem például azt is, hogy mi történt a Köztársaság téren. Az ÁVH, a kommunisták cserben hagyták a sajátjaikat is a pártház ostrománál.


– Ott tartunk kilenc évnyi, állítólagos fideszes diktatúra után, hogy befolyásos és szakmailag magasra taksált tudományos körök még mindig képesek blokkolni, illetve erőteljesen akadályozni az ismeretek eljutását az oktatásba és a médiába?

– Így van, még mindig ott van mindenütt, a színfalak mögött ez a hálózat. Hamis adatok, hamis végkövetkeztetések jelennek meg az oktatásban mindmáig. A fasiszta lázadásról szóló korabeli kommunista propagandát persze már nem harsoghatják, de akadályozzák az ezzel ellentétes ismeretek eljutását a tömegekhez. Pedig ezekről a dolgokról nyíltan kéne beszélnünk, hogy kiderüljön, mi történt pontosan ’56-ban.

 

Több gyanús dolog történt. A felkelők meglepően könnyen és gyorsan jutottak fegyverekhez, aztán volt egy előre kitervelt, megfélemlítő tömeggyilkosság, majd egy külső védelem nélkül hagyott pártház…

– A kommunisták nem gondolták, hogy ekkora ellenállás bontakozik majd ki. Egy kisebb fegyveres összecsapás kiprovokálását akarta az ÁVH és titkosszolgálat a diákok mozgolódása nyomán, hogy legyen indok a szovjet hadsereg Magyarországon maradására az Ausztriából való 1955-ös kivonulása után. A magyarországi kommunisták és a Budapestre érkezett szovjet vezetők, Mikojan és Szuszlov pártvezetők, valamint Szerov KGB-elnök azt hitték, hogy ha fegyverhez juttatják a magyar tüntetőket, akkor Berlinhez hasonlóan, egy-két nap alatt leverik a felkelést, hamar megfélemlítik az embereket. Az október 25-i sortűzzel le akarták zárni ezt az egészet, de elszámolták magukat. Annál nagyobb lett a felkelők haragja, és kiderült, hogy óriási elégedetlenség van az idegen megszállókkal és a helytartóikkal, ügynökeikkel szemben. Országos elégedetlenség bontakozott ki, a vidék a szabadságharc mellé állt, a felkelők pedig komoly katonai műveleteket hajtottak végre, és nem tudták megverni őket, csak a Szovjetunióból hozott sereggel. A Kossuth téren kipróbált módszert aztán a kommunisták folytatták egészen 1957 elejéig, a sortüzek során tőrbe csalták és mészárolták a magyar népet, nem beszélve a megtorlás során kivégzett, agyonvert, megnyomorított emberekről. Ilyen volt a Nyugati pályaudvarnál elkövetett sortűz is, a karhatalmista Horn Gyula részvételével, aki ezt utóbb egy „Na, és?”-sel intézte el. Mindennek a gyökere a Kossuth téri sortűz, amelyről lerántja a leplet A fehérballonos című film.

 

A fehérballonos című film hétfő este 21:50-kor látható az M5 csatornán.

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu