VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Szembe kell szállni a gyűlölettel, a keresztényüldözés valóságával


A Hittani Kongregáció volt prefektusa szerint a totalitarizmus nem lehet a világ jövője.

A keresztényüldözés az egész világon elterjedt jelenség – mondta lapunknak Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció volt prefektusa. A német teológus úgy nyilatkozott, hogy vannak, akik a relativizmus nevében kiszorítanák a keresztény véleményeket a közbeszédből, pedig az emberi méltóság bibliai fogalom, és a liberális demokrácia nem véletlenül a zsidó-keresztény kultúrkörben alakult ki. A keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferenciára hazánkba érkezett kardinális szerint az egyházban nincs helye ideológiai megosztottságnak.

– A keresztényüldözésről tartott konferenciára érkezett hazánkba. Hogyan látja ezt a problémát? – A keresztényüldözés világszerte jelen van. A kommunista diktatúrákban, nem mindegyik, de számos muszlim országban van veszélyben a keresztények élete vagy másodrangú állampolgárként kezelik őket. A mi egykor döntően keresztény országainkban is van ideológiai jellegű üldözés. Noha elismerik alapvető emberi jognak a vallásszabadságot, mégis ellentmondásos helyzet alakult ki Nyugaton, mert egy keresztényellenes hullám van, és akik ezért felelősek, személy szerint nem érdekeltek abban, hogy az üldözött keresztények helyzete javuljon más országokban.

Sokan a béke vallásaként emlegetik az iszlámot, miközben – mint ön is említette – a keresztényüldözés jelentős részét ennek a vallásnak a nevében követik el. Melyik az iszlám igazi arca? – Az embereken múlik, hogy a vallásukat békés felfogásban követik-e, de látni kell, hogy nincsen akadálya annak, hogy másképp viszonyuljon valaki az iszlám valláshoz. A Korán tartalmaz olyan részeket, amelyek ellentétesek a békés felfogással. Nem az számít, hogy mi békés vagy békétlen vallásnak gondoljuk-e az iszlámot. Szembe kell nézni a valósággal, és akkor azt látjuk, hogy vannak békés, jóravaló muszlimok, de léteznek iszlamista terrorista csoportok, sőt terrorista jellegű muszlim államok is, és ezért a keresztények elnyomása és véres üldözése sajnos valóság. A realitást kell néznünk, és nem azt, amit szeretnénk, ha igaz lenne az iszlámra.

– Krisztus alázattal elviselte a szenvedést, aminek a kereszténységben ezért pozitív értéke van. Ez az erőszakmentesség nem teszi könnyű célponttá a keresztényeket? – Direkt módon nem csaphatunk vissza, de le kell győznünk a gyűlöletet, ami nem csak ellentétes irányú erőszakkal lehetséges. Nekünk Krisztus példáját kell követnünk. Az ő halála óta emberek milliárdjai vetették belé a reményüket, nem pedig a világ Pilátusaiba. Pedig Pilátus győztesnek tűnt, de a valóságban Krisztus volt, aki győzött a gyűlölet és a gonosz hatalma fölött.

(...)

– Ön is említette azt a nyugati jelenséget, amit XVI. Benedek pápa a relativizmus diktatúrájának nevezett. Mi a véleménye róla? – Elvileg a relativizmusnak toleránsnak kell lennie, de azzal az ellentmondással szembesülünk, hogy a relativizmus egy formája teljesen dominálni szeretné világunkat. Erről szól a politikai korrektség, amikor meg akarják határozni, mások mit gondolhatnak és hogyan cselekedjenek. Vannak olyan emberek – közülük egyesek igen gazdagok és befolyásosak –, akik meg szeretnék határozni, mi a jó a világnak. Milliárdosok az alapítványaikkal azonban nem helyettesíthetik a filozófiát és a teo­lógiát. Számomra Arisztotelész, Szent Ágoston vagy Szent Tamás gondolkodása fontosabb, mint mondjuk Bill Gates elképzelései.

– A liberális demokráciákban egyre inkább az erős szekularizáció a jellemző. Elképzelhető az emberi méltóságon alapuló alapvető jogokat elismerő demokrácia a keresztény gondolkodás nélkül? – Keresztény alapok nélkül nem tudunk történelmi példát felhozni a liberális demokrácia kialakulására. A természetjog ugyanis arra az elgondolásra épült, hogy létezik egy személyes Isten. Az Ószövetségben fogalmazták meg először az általános emberi méltóság elgondolását. Korábban a gazdag vagy nemes emberek mindig többet számítottak, mint a többség. A természetfölötti kinyilatkoztatásból ered az emberi méltóság fogalma, ami a teremtésre vezethető vissza. Sok meghatározása volt az emberi természetnek, de megfelelően csak a kinyilatkoztatás alapozta meg az emberi méltóságot.

– Az év elején hitnyilatkozatot tett közzé, amelyben a katolikus hit tartalmát, az egyház hagyományos tanítását foglalta össze. Mi késztette erre? – Egyre többeknek az a benyomása, hogy a katolikus egyház sok mindenről beszél – például a környezetvédelemről vagy más, egyébként fontos témákról –, de egyre kevesebbet szól Jézus Krisztusról. Pedig az egyház tanításának középpontjában ő áll, és ezt kellene hangsúlyoznunk. Rendkívül sok megkeresést kaptam, hogy adjam közre egy magyarázatát a hitnek. Jézus a kereszten az életét adta értünk, hogy feltámadásával az emberiséget megmentse a halál hatalmából. Értelmetlen lenne azt gondolni, hogy Isten megteremtette az embereket, hogy utána a semmibe hulljanak. Ez teljesen Isten logikája ellen való lenne. Mi hiszünk Isten értelmességében és következetességében, ezért az egyre jobban terjedő öngyűlölet és az emberi teremtmény értékében való kételkedés ellen fel akartam szólalni. Anyagilag gazdagok vagyunk, de lelki téren önbizalomhiánnyal küzd a mai ember, és nincs megfelelő válasza a halálra. Pedig hitünk szerint halálunk után nem a Hadészba, az árnyékvilágba süllyedünk – mint például a görög mitológiában –, hanem hazatérünk az Atyához.

– Sokszor úgy tűnhet, az egyházban is, miképpen a politikában, két tábor – a liberálisok és a konzervatívok – állnak szemben egymással. Valóban így van? – A francia forradalom óta két szárnyra oszlik a politika. Vannak a konzervatívok és a liberálisok, jobb- és baloldaliak. Ez nem tesz jót a politikának és a társadalomnak. A politikában több együttműködésre és megértésre lenne szükség. Az egyházban különösen nincs helye az ilyen megosztottságnak és ideológiai szembenállásnak. Nincs konzervatív és progresszív keresztség. Isten gyermekei vagyunk és az ő országának polgárai, ahol nincs konzervatív–liberális megosztottság. A politikai és ideológiai metaforák értelmetlenek az egyházon belül. Krisztus egyházat és nem pártokat alapított. Nem voltak liberális és konzervatív apostolai. Mindnyájuknak az egyházat kellett szolgálniuk.

Tovább a cikkhez

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu