Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Dicsőség a Rongyos Gárdának!

2019/12/19

Lázban élt Nyugat-Magyarország egy része 98 éve ezekben a napokban. A soproniak és a környező településeken élők szavazhattak arról, magyarok maradnak vagy Ausztriához tartoznak inkább. A végeredmény ismert: Sopron a leghűségesebb.


A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14. és 16. között Sopron és nyolc környező község lakossága népszavazáson dönthette el, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Közel ötvenezer ember sorsáról, összesen 257 négyzetkilométernyi terület jövőjéről volt szó. Ez volt a trianoni békediktátum egyetlen komolyabb területi revíziója.

 

Sopron és a környező települések lakosságának nagy része német és horvát nemzetiségű volt – de magyar érzelmű. Mi más bizonyítaná ezt jobban, mint a szavazás eredménye: a többség – elsősorban a városban – Magyarország mellett döntött.

 

A titkos népszavazás végeredményét december 17-én a Zrínyi Ilona Tiszti Leánynevelő Intézetben, a későbbi ruhagyár épületében hirdették ki, a soproni lapok rendkívüli kiadásban adták ország-világ tudtára, hogy „7107 szótöbbséggel magyarok maradtunk!”.

 

Az összesen 26.900 választásra jogosultból 24.063-an, azaz 87,7 százalék ment el voksolni. Közülük 15.334-en szavaztak Magyarországra. A nyolc érintett faluban más volt ugyan a helyzet; a 7.900 jogosult 83,9 százalékos részvételével 54,6 százaléka Ausztria mellett tette le a voksát. Magyarország mellett döntött viszont a többség a térség legnagyobb magyar falujában; Nagycenken, valamint Fertőbozon és Kópházán is. Az összeredményt nézve egyértelmű volt: Sopron és környéke magyar marad. A soproni népszavazással együtt Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk lakosságának többsége is Magyarországra voksolt.

 

Az MTI tudósítója 1921. december 18-án azt jelentette:

„a népszavazás eredménye a városban óriási örömet keltett. Az ántánt-városparancsnokság rendelete folytán szombaton délután 4 órától kezdve mindenféle csoportosulás, gyülekezés és fölvonulás tilos volt, de azért az utcán mégis nagy tömeg hullámzott”.

 

A népszavazás eredményét Párizsban december 21-én a nagykövetek tanácsa tudomásul vette.

Sopront és környékét az antant képviselői hivatalosan 1922. január elsején adták át Magyarországnak, az antant csapatai 1922. január 5-én hagyták el a várost. A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és Sopronnak a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta.

 

Az országgyűlés a népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront. A Tűztorony déli részén ezután alakították ki az úgynevezett Hűségkaput, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását.

 

December 14. pedig már tizennyolc éve országos emléknap: a 244/2001-es kormányrendelet Az 1921. évi soproni népszavazás emlékére ezt a napot a Hűség Napjává nyilvánította.

 

A népszavazás kikényszerítésében elévülhetetlen érdemei vannak Prónay Pál katonatisztnek, aki a 1919-es patkányforradalom (“tanácsköztársaság”) után saját kis hadsereget alakított leszerelt tisztekből és altisztekből. Ebből lett utóbb a dicsőséges Rongyos Gárda, melynek tagjai jobbára alföldi földművesek, egyetemisták, leszerelt katonatisztek és bosnyák-albán muszlim nemzetiségű – a volt Monarchiában szolgált – hadfiak voltak (köztük Durics Hilmi Huszein őrnagy közel 300 társával) voltak. Prónayn kívül külön emlékezés illeti még Héjjas Ivánt is.

 

Prónaynak és a Rongyos Gárdának még Sopronban sincs szobra. Prónay 1945. március 20-án az országot megszálló szovjet horda elvitte az országból. Halála helye és ideje ismeretlen.

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu