Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Hol kezdődik a mennyország?

2019/12/21

Élt valahol egy kicsi, hétköznapi szent, aki sok éve már igen boldog és megelégedett életet folytatott. Egy nap, amikor éppen a piszkos edényeket mosta el a kolostor konyháján, egy angyal jött hozzá, és így szólt:

 

     – Az Úr küldött engem, hogy megmondjam neked: itt az idő, hogy az örökkévalóságba költözzél.

     – Hálásan köszönöm az Úristennek, hogy ennyire a gondomat viseli – válaszolt a szent, ám látod, milyen halom mosatlan edény vár még rám. Nem szeretnék hálátlannak bizonyulni, de igen örülnék, ha a mennyországba való menetelt kissé elhalaszthatnám, amíg mindennel kész nem leszek itt a földön.

     Az angyal bólintott a szent kérésére, majd csöndesen és alázatosan eltűnt, előbb azonban még megjegyezte:

     – Jól van; meglátom, mit akarsz tenni!

     A kis szent pedig folytatta a mosogatást, mintha mi sem történt volna. Aztán még sok mindent tett-vett heteken, hónapokon át, amikor egy reggel újra megjelent az angyal nála. A szent éppen a virágokat kapálta a kertben. Mindjárt mondta is az angyalnak:

     – Látod, mennyi gaz van ebben a kertben. Az örökkévalóság biztosan tud még picikét várni rám!

     Az angyal mosolygott, és ismét eltűnt szótlanul. A kis szent befejezte a munkálatokat a kertben, de aztán rengeteg tennivalója akadt. Mind el kellett végeznie. A kórházba betegek ápolására hívták. Éppen egy magas lázban szenvedő beteget itatott meg, amikor újra megpillantotta maga mellett az örökkévalóság angyalát. A kis szent kitárta karját a betegek felé, mintha azt akarta volna mondani:

     – Látod, mit csináljak?! Itt hagyhatom ezeket a szegény betegeket?

     Az angyal ismét csak bólintott a szent szabadkozására, és szó nélkül titokzatosan eltűnt.     Amikor este a kis szent végre cellájába térhetett pihenni, s végignyúlt a kemény deszkákon, eszébe jutott angyali barátja, s az, hogy milyen hosszú ideje halogatja már a mennyországba való hazatérést. Egyszerre ijesztően öregnek érezte magát: sajgott a teste a fáradtságtól, és így imádkozott:

     – Ó, Uram, most már igazán elküldhetned angyalodat, ha szívesen látsz a mennyországban!

      Még be sem fejezte a kérést, máris ott állt az angyal az ágya mellett. Így szólt hozzá a kis szent:

     – Nagyon örülnék, ha most magaddal vinnél! Kész vagyok, hogy hazatérjek a mennyországba!      Az angyal erre is bólintott egy nagyot, s csöndesen megszólalt:

     – Mit gondolsz, barátom, egész idő alatt hol voltál?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu