Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

LELET A BRIT NEMZETI LEVÉLTÁRBÓL – Peter Gali szíves közvetítése nyomán

2020/01/07

 

Ismer Ön egy Fernando Pessoa nevű költőt? Portugál volt, művelt, filozofikus hajlamú gondolkodó, Luzitánia szelleme, irodalmának fenegyereke. Színes, mozgékony, játékosan rejtőzködő egyéniség. Különleges versei, mintegy megsokszorozva önmagát, szinte szétfeszítették személyiségét. Életrajzában nem tűnik föl magyar szál, de más irányú levéltári kutatások folytán, most mégis felmerült egy ’Deli Mihály’ nevű kapcsolat: rendszertelen üzenetváltás verses levelek formájában, beszámoló néhány »misztikus« találkozásukról, amelyekről eddig a Pessoa biográfia sem tudott. (Nagy talány, hogy mit keresett Pessoa Badacsonyban, a Balatonnál?!) – A lelet három elsárgult A/4-es lapra írógéppel írt szabad vers/levél. A levéltár munkatársai, a szerző után kutatva, véletlenül akadtak a Szilaj Csikóban publikáló Deli Mihály nyomára, de egyelőre nem sikerült a névazonosságot tisztázni, illetve a valószínűsíthető időbeli eltolódás miatt, az esetleges rokoni kapcsolatot feltárni. Az írást így részletesebb kommentár nélkül közöljük. Feldolgozásáról a későbbiekben beszámolunk.

 

*

„Kedves Fernando!

 

Úszva az időben, meg-megállva kulcsfontosságúnak tűnő eseményeknél

levetkezve szorongatottságaink nyűgét, s leporolva a pillanatok porát

itt ülünk Badacsonyban, a borospincénk fölötti árnyas balkonon

 

Majd tagadja le nyugodtan ezt az utat, nem kell mindent adatolni

vannak olyan titkok és rejtelmek az ember életében

amelyek árnyékában magánya felmagasztosulhat

midőn a Végtelenség távlata szárnya alá veszi és magához öleli

Tengernyi dolog történt velünk, mi magunk is korbácsoltuk hullámait

Vándorutunk stációi a messzeségbe kígyóznak, – és azon túl

Álmaink színes légballonját szelek pörgetik, röpítik, földhöz verik

Kijózanodva rójuk napjainkat, megadóan trónolunk asztalunknál

Ismerős és ismeretlen barátaink gazdag élete előtt meghajolva

törünk előre hiteink csalogató útján

Nem tudjuk, kik azok az ihletett szobrászok

akik évekig faragták a templomok csúcsát

amiknek finom íveit, hajlatait az Istenen kívül csak a madarak láthatták

Ahogy azt is csak sejtjük, kik vagyunk mi, híres, vagy névtelen emberek:

idekeveredett, makacs pionírok, bukott kíváncsiskodók

nyughatatlan engesztelők

X.Y. hosszabb/rövidebb életrajzzal, csont és lélek, földdel-felhővel elkeverve

 

Érzelgős líra, hagyjuk / ma lecsó lesz vacsorára, ropogós héjú kenyérrel

Utána a hely szelleméből-faunájából csepegő badacsonyi szürkebarát

Aztán amúgy is rágyújt valami büdös dohányra, úgyhogy mindegy

Korom és bűz, bűneinkkel együtt, igaz szavaink erdejében megtisztulhat

Olyan állapotba hozzuk magunkat, hogy a ’végső kérdések’ ködössége

és a hétköznapok pogány spiritualitása/materialitása között

jól bevackolhassunk éjszakába nyúló avantgárd klasszicizmusunkba

Ha nagyon közel hajolunk, minden bonyolultnak, kissé zavarosnak látszik

Analizálásra csábít, azonosulással kábít, perspektívákkal hiteget

Ha bölcs fölénnyel távolodunk, elszakadhatunk a valóságtól

A valóság fölötti/alatti tartományokban azonban nem csak magunkra

de a magunkból nyíló misztikus dimenziókra is rátalálhatunk

E gyötrelmekre nincs személyre szóló recept / sors és hajlam kérdése

Igen messzire juthat az ember, halottként talán még tovább

Vagy sehova, vagy visszazuhan – tetszés szerint (úgysem szökhet a Világból)

Minden nap ugrunk, minden vers egy szaltó

Ahogy minden nap mindenki felkel, táncol, robotol, zuhog a vér ereiben

A mozgás, a csend, a boldogság, a félelem összebonyolódik lelkünkben

Látomásaink törékeny konstrukciók

Logikánk akkurátusan berendezett épülete inog

Lebegünk reményeink magzatvizében

Az örökös küzdelem rohadt hullámvasútján ülünk

igét hirdetünk dalolva / tetteinkkel áldozunk

és békét lopkodunk menekülve

El nem követett bűneinktől próbálunk szabadulni

A téma (kukacos életünk) ember léptékű, konkrét és aktuális

áthatva az elemelkedés lehetőségével, eszenciáival

Elvont, teoretikus elmélkedések antigravitációs képessége

dühit, fáraszt, szubjektív objektivitása zuhan/elszáll

Filoszok guberálhatják, szíven döfött széplelkek nyalogathatják

Egy fogható/foghatatlan pókhálózatban élünk

melyen áttör a fény, kötelékei mégsem engednek!

 

De térjünk a lényegre –

…a lecsó, az Isten emlegetése, életünk miértje, kergetőző napjaink

s a szürkebarát délibábja megett

öntudatos/alázatos mozaikkockák rendeződő összképében

egy rejtelmesen csillogó kristály vibrál

egy tovább nem kockázható TEKINTET

amely mindannyiunkat odaszögez

Láthatjuk-e valaha emberként ezt a végtelen képet?

Vagy vak tükörben kell pergetni forró napjainkat?

Mégis, ezért a kéjes és szigorú vágyért érdemes élni/tenni

 

No, Isten éltesse Fernando! Isten hozta Badacsonyban!

Hajnalban, hogy értelmünk átérezhesse, amiről beszélek:

lemegyünk úszni!

Sellőkre ne számítson

Imát hozzon magával, lehetnek prózai sorok is

A felkelő nappal fogunk szembesülni, hogy elkeveredhessünk a való élettel

Megkeresztelkedünk a tiszta vízben

Hínáros szenvedéseinket a parton kiterítjük

Szent fogadalmainkat beteljesítjük

 

Négy haikut tettem párnája alá, nehezéknek, lidércei ellen:

 

            Fantáziánkat

            Teremtőnk megfaragja

            Vers és csont marad

           

            Indulatunkat

            az ég magához veszi

            Velünk még kivár

           

            Álmunk reggelig

            kitart / belénk rúg, szökik

            Mégis visszatér

           

            Nevezett dolgok

            s ügyek, a Nagy Némaság

            harcos tükrei

 

Szú lehet a gerendákban, ne zavarja

(látomásaink hasonlóan őrlik hitünk katedrálisát)

A holnapok védtelenek, jövőnk mégis egyre valóságosabb

Mikor a hit elenged: megérkeztünk

 

Szeretettel küldöm emlékeztető soraimat

Üdvözlettel: Deli Mihály”

 

 

Fernando Pessoa

 

A kép forrása: itt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu