A dániai szociális modell. Erőfeszítés nélkül nincs nyereség!

(...)
Visszatérve a kilencéves gyerek és családja problémájához: valóban az lenne a segítség, ha a család lakáshoz jutna vagy átutalnák nekik a kért összeget, hogy saját kezükbe vehessék a problémájuk megoldását? A válaszunk egyértelműen nem.
Dániában nagyon régen működik egy támogatási forma, amelynek az alapját a következő mondat adja: Erőfeszítés nélkül nincs nyereség! Az ottani hajléktalanellátásban ahhoz, hogy valaki igénybe tudjon venni egy segítő szolgáltatást, tallérokat kell gyűjtenie, amelyeket aztán beválthat élelmiszerre, fodrászra, fürdésre, tanulásra stb. Az Ökumenikus Segélyszervezet közel öt éve kötelezte el magát, hogy hasonló motivációs rendszert alakítson ki országos intézményhálózatában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendszer az egyén helyzetéhez, erőforrásaihoz és készségeihez mérten bizonyos erőfeszítést, aktivitást vár, annak érdekében, hogy tisztítószert, tüzelőt, ruhát, a gyereknek szemüveget vagy más szükséges dolgokat biztosítson. Már a rendszer kialakításába is aktívan bevonjuk a támogatott szülőket és gyerekeket, hogy közösen határozzuk meg a főbb kereteket. Ez egy családok átmeneti otthonában konkrétan azt jelenti, hogy egy munkaerőpiaci tréningen való részvételért vagy a háztájiban adódó feladatok elvégzéséért meghatározott tallérok kaphatók, amelyek beválthatók az egyén, a család szükségleteire.
(...)