VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

A LÉLEK NYOMÁBAN (első rész)


(Részlet Varga Domokos György: Isten logikája – Az Élet logikája című könyvéből)


Elfogadtuk, hogy a Teremtő ezzel a szándékkal és tervvel látott neki a teremtésnek: a folyamat végére olyan értelmes lény szülessék, amely képes egyfelől fogalmat, másfelől értékítéletet alkotni a nagy műről, a világegyetemről. Az előbbihez („mi ez?”) szellemre, az utóbbihoz („jó vagy rossz?”) lélekre van szükség.

Vegyük észre, hogy a tudomány már nyomára bukkant az anyag legkisebb (elemi) részecskéinek is, de a léleknek sem a keletkezését, sem a jelenlétét nem sikerült még közvetlenül észlelnie (kimutatnia); utóbbira csupán a „lélekgazda” viselkedéséből, ennek megváltozásából következtet.

Lássuk be, hogy a tudomány arra sem tud határozott választ adni, mi a lélek, s mely létezőknek van lelkük, melyeknek nincs. Például a növényeknek van vagy nincs? A kísérleti muslicáknak, fehér egereknek van vagy nincs? Emberi lelkünk csupán agyunk anyagi (idegrendszeri) megnyilvánulása, vagy önálló létező?

Lélekszintek

Meggyőző ellenvetések híján fogadjuk el a kínálkozó, logikus megfontolást: eleve ne feltételezzünk lelket élettelen anyagnak. Ha valamely élőlény egy élettelen anyagról (pl. egy kavicsról) úgy véli (úgy érzi), hogy lelke van, ezt tudjuk be annak, hogy ez valójában az élőlény lelkének a megmutatkozása, és nem az élettelené.

Fogadjuk el a következő, tapasztalatainkon nyugvó, logikus megfontolást is: az élővilágban nem egy-, hanem többféle lelki minőség, lélekszint létezik.

Ezek:

  • az éltető erő szintje

  • az ösztönös ÉN szintje

  • a tudatos ÉN szintje

  • a NEM ÉN szintje

Első lélekszint: éltető erő

Tekintsük a legalacsonyabb minőségű „lelki” képességnek (lélekszintnek) az élet anyagi folyamatainak beindításához és fenntartásához szükséges éltető erő különféle megmutatkozásait (ld. pl.: fogantatás, csírázás, lélegzés, biológiai—kémiai utasításoknak való feltétlen engedelmesség). Fogadjuk el, hogy egy közönséges növény (pl. egy fűszál, vagy akár egy mamutfenyő), valamint egy egyéniség nélküli, teljesen ösztönvezérelt állat (pl. egy hangya) „lelke” között nincs minőségi különbség.

Kitérő:

A hangyák „lelkivilága”