RAGÁLYPOLITIKA
Az elmúlt napokban az ellenzék és a járvány, nem éppen szeplőtelen nászából új fogalom született: a ragálypolitika. Az ellenzéki ragálypolitikát talán úgy tudnánk képszerűen leírni, hogy az elöl hazugság, hátul rosszindulat, középen pedig a kiméra. Együtt kell élni vele, mint Tóth Bercinek a TEJhatalommal. (Bár Berci politikai aktivitását és újításait elnézve számára inkább az aludtejhatalom lenne a megfelelő.) Hogy miképpen is működik a ragálypolitika, azt bemutatnánk alább.
Még az általános ragálypolitikai agyviharból is jócskán kiemelkedő alkotást tett le, a messze világító HVG pixeleire, „Karantén mindörökké” címmel, a nagy kedvencem, Gombperec, a hidegló. A mű tökéletesen alkalmat nyújt a ragálypolitika működésének, tartalmának és mondanivalójának illusztrálására.
Zárójel. Emberünk Ónody Tamás álnéven látta meg a napvilágot. E néven aztán a belvárosi SZDSZ vezetője lett és fényes politikai karriert futott be. Először Kóka János famulusa és pannon pumájának idomárjaként, később pedig a rossz emlékezetű Horváth (Wertheim) Ágnes egészségügyér kórházi páncélszekrényeinek őreként tette a dolgát és elismerésreméltó szorgalommal ártott, ahol tudott. Ágival annyira összemelegedtek, hogy közös céget is gründoltak Health-Capital Zrt néven. Roppant sikeres céggel állunk szemben, hiszen az utolsó beszámoló szerint, mind a bevétel, mind pedig a kiadás elérte a nullát, megvalósítva ezzel a költségek és kiadások oly kívánatos egyensúlyát. E sikeres üzleti karrier mellett aztán – valamely csak általa ismert oknál fogva – felvette a Gombperec nevet és hidegló, akarom mondani: „újságíró” lett a HVG-nél. Kell még mondanom valamit, Ildikó? Zárójel bezárva.
Gombperec a diktatúra egy sajátságos definíciójával kezdi. Szerinte a kormányzók „…előre meg nem határozott időre bevezetik a rendeleti kormányzást, klasszikus kifejezéssel: a diktatúrát.” Meg kell állapítsuk: igaza van, hiszen a rendeleti kormányzás csak annyiban különbözik a diktatúrától, hogy az utóbbi rosszabbul hangzik, ezért sokkal jobban használható ijesztgetésre. A diktatúrát, egyébként, szinte minden járvány sújtotta országban bevezették, egészen egyszerűen azért, mert – amint nálunk is – szükséges volt. Így tettek például Németországban, ahol most éppen a gyülekezést, eme alapvető demokratikus szabadságjogot, tiltották meg. Ám ez nem zavarja a hideglovat mert minden jó, helyes és üdvözlendő, ha nem Magyarországon van.
EZUTÁN, NÉMI HAZUDOZÁS UTÁN, RÁTÉR A LÉNYEGRE. A LÉNYEG PEDIG NEM MÁS, MINT A FÜGGETLENOBJEKTÍV SAJTÓ FENYEGETETTSÉGE.
(...)
Majd elérkezünk a mostanában stabil ellenzéki alapvetéshez, mely szerint a megnyert választások után a jobboldali szavazókra és politikusokra börtön és kurtavas vár, tehát a parlamenti szavazás „… a történelem, a szavazóitok és a későbbi bírósági eljárás szempontjából…” nagy fontossággal bír. Ez az újabban elterjedő fenyegetőzés egyébként, enyhén szólva is kérdésessé teszi a demokratikus szándékokat, amennyiben a politikai ellenfél bebörtönzésével fenyeget.
MEGÁLLAPÍTHATJUK, HOGY ITT NEM A KORMÁNY, HANEM GOMBPEREC ÉS TETTESTÁRSAI AKARNAK DIKTATÚRÁT. DE NAGYON.
(...)
