Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

A cég, amely húsz év várakozás után a koronavírusnak köszönheti a kiugrását

2020/03/28

 

A németországi Tübingenben húsz éve működik egy biotechnológiai cég, amelynek szaktudását általában mindenki elismeri, ám ha üzleti szempontból nézzük a teljesítményét, akkor eddig szinte semmit nem tudott felmutatni.

 

A CureVac AG-nek 20 éves működése óta nincs egyetlen piacra dobott gyógyszere sem.

 

A 2018-as árbevétele 12,6 millió euró (durván 4 milliárd forint), vesztesége pedig 74,1 millió euró (akkori árfolyamon körülbelül 24 milliárd forint) volt. Az elmúlt 10 évben csak egyszer, 2014-ben zárt szerény nyereséggel, vagyis egész eddigi története a jövőbe vetett bizakodásról szólt. Arról, hogy egyszer sikerül az ígéretesnek tűnő technológiájából értékes termékeket készíteni.

 

Most úgy tűnik, hogy néhány hét alatt a feje tetejére állt minden. A CureVac AG a világ három olyan társaságának az egyike (az amerikai Moderna és a mainzi BioNTech mellett), amely azzal próbálkozhat, hogy viszonylag gyorsan piacra dobjon egy koronavírus-vakcinát. De miért pont ők?

 

A cégalapítás ötlete egy véletlennek köszönhető. Ingmar Hoerr, a CureVac alapító-tulajdonosa a Tübingeni Egyetem hallgatójaként a már akkor is népszerű iránynak számító DNS-terápiákkal foglalkozott, és az egyik, egereken végzett kísérletnél az állatokba fecskendezett DNS hatásait egy olyan kontrollcsoporttal ellenőrizte, amelyben az állatok RNS-t (szerkezetében a DNS-hez hasonló, de más funkciójú polimer óriásmolekulát) kaptak.

 

Hoerr arra számított, hogy az RNS-molekula szétesik, és hatástalan lesz, ám ennek pont az ellenkezője történt. A kísérleti célokat az RNS-sel beoltott egerek sokkal jobb eredménnyel érték el. Hoerr először azt hitte, hogy összekeverte a kísérleti anyagokat, de amikor újra és újra megismételte a tesztet, ugyanazt az eredményt kapta.

 

(...)

 

Hoerr a kollégák kutatási alapján látta, hogy az RNS-molekulák közül az úgynevezett hírvivő, azaz messenger RNS (mRNS) molekulákkal érdemes kísérleteznie. A komolyabb munkához az egyetemi labort értelemszerűen már nem használhatta, egy ipari biotechnológiai egység felállítása és évekig tartó működtetése viszont óriási összegekbe kerül, ezért céget kellett alapítania a projektre.

 

(...)

 

Az mRNS-molekula azért kapta a hírvivő jelzőt, mert tulajdonképpen egy információ terjesztője a szervezeten belül. Azt az utasítást kódolja, hogy milyen fehérjét lenne szükséges „legyártani”. A kód pedig maga az RNS-molekula szerkezete. Az RNS építőkövei a nukleotidok, és a nukleotidok sorrendjéből következik, hogy milyen fehérjét állít elő a szervezet.

Ez persze csak durva leegyszerűsítése a folyamatnak, de a használhatóságot meg lehet érteni belőle. Ha sikerül egy olyan mRNS-t bejuttatni a szervezetbe, amely pontosan azt a fehérjét gyártatja le, amelyre az adott vírus vagy baktérium elleni immunválasz épül, akkor sikerül stimulálni az ellenanyag-képződést, még mielőtt az embert elérné a fertőzés. Ha pedig megfertőződik, akkor az ellenanyag már remélhetőleg megfelelő mennyiségben benn van a szervezetben.

 

Mindez alapvető különbség a hagyományos vakcinagyártás alapelveihez képest. Az oltásokban ugyanis ma jellemzően az adott vírusok inaktivált formája van.

 

(...)

 

Davosban ezért 2017-ben megalakult a CEPI (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations), amely Norvégiától, Németországtól, Japántól, Kanadától, Ausztráliától és a Bill & Melinda Gates Alapítványtól kap évi rendszeres adományt, és ezt más egyedi támogatásokkal egészíti ki. A CEPI a konkrét járványok elleni vakcinafejlesztések mellett azokat a cégeket is támogatja, amelyek általános technológiai alapokat fejlesztenek arra, hogy akár ismeretlen vírusok okozta járványokra is gyorsan lehessen oltóanyagot előállítani. Mivel a CureVac pont ezt csinálja, a német céget a CEPI is támogatja.

 

(...)

 

A cégnek az Európai Bizottság pont azért szavazott meg egy 80 millió eurós hitelt, hogy abból máris kezdjék el bővíteni az oltóanyaggyárukat.

 

A DARPA kapcsán a CureVac évek óta az amerikai szakmai körök látókörében volt, így nem meglepetés, hogy március első napjaiban más cégek vezetőivel együtt a CureVac ügyvezetője, Dan Menichella is ott volt a Fehér Házban, amikor Donald Trump elnök vezetésével az amerikai védekezés lehetőségeiről tárgyaltak.

 

Menichella 2018-ban került a CureVac élére, egészen addig Hoerr volt az első ember. Menichella sokkal inkább üzletember, mint Hoerr, aki a biotechnológiai-szakmai vonalat képviseli.

Valószínűleg soha nem fog kiderülni, hogy pontosan miről beszélt Trump és Menichella, de a német Welt am Sonntag több német kormányzati forrásra hivatkozva március 15-én azt írta, hogy az elnök megpróbálta megszerezni a CureVac technológia kizárólagos alkalmazási jogát az Egyesült Államoknak, és ezért akár egymilliárd dollárt is hajlandó lett volna fizetni.

 

Kilenc nappal a washingtoni találkozó után Menichella távozott a cégtől, Hoerr visszavette az irányítást arra hivatkozva, hogy a világjárványban nem az üzleti-értékesítési, hanem a biotechnológiai szaktudással érdemes inkább a céget vezetni.

 

A társaság konzekvensen tagadja, hogy bármiféle amerikai ajánlatot kapott volna, és hogy Menichella eltűnésének bármi köze lenne a találkozóhoz. Pár napja azonban nagy meglepetésre Hoerr is hátralépett a vezetéstől, egészségi állapotára hivatkozva, és a társaságot most Franz-Werner Haas vezeti. Haas egy napokban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón semmit sem volt hajlandó elárulni Hoerr állapotáról, csak udvariasan reményét fejezte ki, hogy az alapító hamarosan visszatér.

 

A cég egyébként most 80 százalékban Dietmar Hopp biotechnológiai befektetési alapjának tulajdonában van. Hopp az SAP egyik alapítójaként vált milliárdossá, a Forbes jelenleg 13,6 milliárd dollárra becsüli a vagyonát.

 

Egy Handelsblatt-interjúban Hopp korábban azt mondta, összesen több mint 1,5 milliárd dollárt fektetett eddig különböző biotech cégekbe, a CureVac-be becslések szerint 189 millió dollárt pumpált. A befektetés most busásan megtérülhet, mert bár a CureVac nincs tőzsdén, piaci értékét jelenleg már 1,7 milliárd dollárra tartják.

 

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu