Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Megjelent a Búvópatak áprilisi száma!

2020/04/02

Három kereszt a Golgotán.

Középen Jézus. S két lator.

… és botladozó léptekkel

jövünk az úton valahol.

...

Kárpit hasad és reng a Föld.

Azután csend – mint azelőtt.

Rajtunk a sziklasír-magány,

és érkeznek majd az asszonyok

...

a harmadik nap hajnalán. – Devecsery László Harmadnap című versét is olvashatjuk a Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap legújabb számában, melynek középpontjában a Költészet Napja és Húsvét van; versek mellett novellák adnak kapaszkodót a világjárvány okozta helyzetben, mert csak a hit erejével, szellemi vértezetben lehet túlélni a ránk mért megpróbáltatásokat.

 

    „Sokszor tapasztaljuk, hogy racionális – számokra, pénzre, hatalomra és élvezetekre épülő – világunkat a feltámadás misztériuma nem érdekli, meg sem érinti, problémái, krízishelyzetei elől is inkább a virtuális valóságba menekül. Az üzlet versenyvilága csupán az anyagi lét lehetőségeit igyekszik kiaknázni, kirabolni, s a teremtő és megváltó természetfölötti erőt a mesék világába utalja, mint olyasmit, ami nem létezik. Vagy ha mégis, mivel úgysem tud befolyással lenni rá, hát átlép rajta. Legfeljebb akkor inog meg hitetlenségében az ember, mikor érintetté válik élet és halál kérdéseiben: a fogantatás, a születés pillanatainál, szerettei sírjánál, betegségei küszöbén.” – írja Toldi Éva A gyolcsoló Hajnal ragyogása című jegyzetében.

 

egy percre még megszökött belőle a halál:

mintha mondani is akart volna valamit

de megszólíthatatlan maradt: talán csak a fájdalom

vezette vissza s a perzselő hiány – szerettem volna

a fülébe súgni hogy mennyire fontos nekem

ám ott az ágya mellett dideregve mégsem jöttek

a szavak… olyan megalázó volt a feszülő test

és a monitorra zsibbadó tekintetek közé gyűrődve

érezni hogy már nem léphetek hozzá közel soha

 

Oláh András árnyékban című verse időszerűbb nem lehetne…

 

„Repülőtér a tenyerem, hétpettyes

katicabogarak landolnak, madár-

terroristák figyelik röptüket. Együtt töltjük

azt a kevés időt, mit kimért számunkra

az ég. Fagylaltpor takarja majd

az utolsó napokat, gombostű szúr

a szárny alatt.” […]

 

– írja Katicabogarak röpte című versében Ádám Tamás.

 

Mint néma karthauzi a cellájában,

a felfokozott és néma éjszakában,

negyven fokos lázban hallgattam

egy kutya ritmustalan, tompa ugatását...

 

Elindultam a hang irányába

egy tányér vízzel

a felfokozott és néma éjszakában,

negyven fokos lázban,

a kitépett-köröm-hold fényében,

a fekete fák kísértésében,

amikor elhallgatott...

 

Fuldokoltam.

 

Fölzengett a sintérek kara,

a hold már fogyóban volt és vérzett...

Itt nem segítenek a feltépett körömágyak

sem a korbácsütések

csak az ima.

 

Csernák Árpád Csak az ima című verse is szerepel az áprilisi számban.

 

Csáji László Koppány A 86-os osztály című novellája egy gyermekkori emléket idéz fel, mikor a Kádár-korszak idején az egész osztály előtt kiáll a Jézusba vetett hite mellett, és ennek a későbbiekben számára is meglepő következményei lesznek.

 

Reményik Sándor lírájáról írt tanulmányában Csontos Márta ezúttal a költő dedikált verseit elemzi, különös figyelemmel az Áprily-családhoz fűződő barátságára. „1939-ben Budapesten a János Kórházban, látva Reményik szenvedését, írta meg Áprily Az én csodám című versét. Reményik levélben köszöni meg Áprily sorait. „…hozzám írt utolsó versed, a Te Csodád, melyet Váradra küldtél nekem a legnagyobb nyomorúságom idején. Szerettél volna Krisztus lenni egy napig, egy pillanatig” – érettem. Köszönöm testvérem az Igében! A Csoda megesett. Egyelőre legalább még ezzel az őrült világgal is szembe tudok nézni egyensúlyozott lélekkel”.

 

Négyszáz éve született Zrínyi Miklós című dolgozatában a költő és hadvezér alakját idézi meg Tusnády László irodalomtörténész. „Zrínyi Mohács átkát akarta felszámolni – egyszer s mindenkorra. Az évszázadok sorskereke tőröket növeszt magából. Forog, forog – őrült iramban. Szíveket marcangol. Három a magyar igazság – mondjuk töretlen hittel, és ezt a világ gonoszsága nem vétózhatja meg. Háromszáz évvel Zrínyi Miklós születése után a világ felelőtlen felelősei a második Mohács átkát zúdították ránk Trianonban. Hol volt akkor Zrínyi Miklós? A világ vad vadonában újra a vaddisznót várta? Nem ott volt! Ő már nincs ott. Térdepel a kereszt előtt. Töretlen hittel fohászkodik – értünk.”

 

Péntek Imre életrajzi regényének újabb részletét közli a lap Pályafutásom története címmel. „Miért akart a lenti és a zalaegerszegi Zrínyiben végzett gyerek magyar-filozófia szakra jelentkezni, már nem egészen világos előttem. Talán az olvasmányok. Rimbaud, Swift, Baudelaire és József Attila versei, szövegei térítettek el, valamilyen rendhagyó irányba. Általános iskolai magyartanárnőmtől végzéskor kaptam egy Cserépfalvi kiadású József Attila kötetet. Eléggé megviseltnek látszott, de hamar felfedeztem: ez teljesebb, jobb, mint a fennforgó, kapható kötetek. Ebben voltak műfordítások is, például Rimbaud-tól a Kenyérlesők. Ez a versfordítás nagyon megragadott, s valami hasonlókat szerettem volna írni.”

 

Az Olvasólámpa rovatban Sz. Tóth Gyula Babits levelezéskötetét ajánlja az olvasó figyelmébe A művelés dicsérete címmel, Bereti Gábor pedig az elsőkötetes költő, Csombor Ritát mutatja be Az ígéret kínálata címmel.

 

Varga Domokos György kettőskönyvének (A lélek nyomában) újabb részlete olvasható az áprilisi számban. „A hangyák között is akadnak, „akik” kevesebbet teljesítenek, mert a természet gyengébb fizikummal látta el őket; de ez a körülmény az erősebb társai számára is természetes, nem csinálnak ügyet belőle. Nem kezdik például a maguk hangya módján „lustának bélyegezni” s „kiközösítéssel fenyegetni” társaikat, így kísérelvén meg lelki nyomás alá helyezni s nagyobb teljesítményre sarkallni őket. De elemi düh sem támad bennük, hogy aztán harapással vagy másképp megleckéztessék (megfenyítsék) a gyengébben teljesítő egyedeket. A hangyák életét nem jellemzik az efféle egyéniségbeli (személyiségbeli) különbségek. Egyéni érzelmeik és kedélyállapotaik, ha léteznek egyáltalán, nem mutatnak olyasféle szóródást, mint számtalan más állatfaj s kiváltképp az emberek esetén.”

 

A két Béres József… címmel Lukáts János készített interjút a száz évvel ezelőtt született feltaláló fiával.

 

(...)

Tovább az ismertetéshez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu