VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

»SZÉLBE ÉRVE« (id. Deli Mihály verse, 1919-ből)

Aprócska bacilus ül a párkányon

Már elkergettem, de mindig visszajön

Ajjaj, úgy érzem, egyre többen vannak

...

Engem akarnak fölfalni / de miért?!

Jó, jó, tudom, hogy ösztönösen teszik

Próbálok védekezni, de szégyellem

...

magam: vak harcos leszek, ütök-vágok

’létemért küzdök’, mint a többi állat

Azoké döglés, az enyém pusztulás

...

Miért vagyunk ilyenek: ők úgy, így

mi? / természetükbe vájunk / magunkét

mintegy a tükör mögé parancsoljuk

(...)

SZÉLBE ÉRVE

(erőinket összemérve / megtérve)

Aprócska bacilus ül a párkányon

Már elkergettem, de mindig visszajön

Ajjaj, úgy érzem, egyre többen vannak

Engem akarnak fölfalni / de miért?!

Jó, jó, tudom, hogy ösztönösen teszik

Próbálok védekezni, de szégyellem

magam: vak harcos leszek, ütök-vágok

’létemért küzdök’, mint a többi állat

Azoké döglés, az enyém pusztulás

Miért vagyunk ilyenek: ők úgy, így

mi? / természetükbe vájunk / magunkét

mintegy a tükör mögé parancsoljuk

Hatalmas áldozatok árán győznek

Mi meg hatalmasan megfutamodunk