Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Magyarország koronavírus-elhárító törvénye – Dr. Eva Maria Barki politikai és jogi állásfoglalása

 

A koronavírus elhárítása végett megszületett egy magyar törvény, s emiatt az ország, és miniszterelnöke ellen Európa-szerte dühödt és koncentrált támadások indultak. A vád szerint az országgyűlés kikapcsolása útján diktatúra kezd születni. Minthogy ezek a próbálkozások semmilyen ellenőrzést nem bírnak ki, – hiszen hamis, és valótlan állításokon nyugszanak – a világos jogi állásfoglalás elengedhetetlennek tűnik.

 

1.) Elsőnek azt érdemes megemlíteni, hogy a szinte összeurópai méretű magyarellenes hadjárat immár tíz éve tart. Orbán Viktor ugyanis rögtön a hivatalba lépését követően, kormánya 2/3-os, a parlamenttől kapott felhatalmazásra támaszkodva, ott beszédet mondott. Ebben kijelentette, hogy pénzintézeti széttagoltsági rendszerre van szükség, melyben az üzleti és beruházási bankok egymástól külön kell, hogy váljanak, nehéz gazdasági adottságaink dacára a hiteleket jóval lejáratuk előtt vissza kell fizetni, el kell válni a nemzetközi Valuta-alaptól. Kijelentette: a Magyar Nemzeti Bank független a nemzetközi pénzügyi rendszertől.

 

Az elképedt pénzügyi világ azonnal elfordult Magyarországtól, és a tömegkommunikációs eszközök késedelem nélkül követni kezdték az említett magatartást. (Pl. a Figaro így írt: „Magyarország veszélyessé vált.” A Standardben 2010. 17. 24-én megjelent cikk szerint – mivel Magyarország Görögországgal ellentétben – nem engedelmeskedik a fináncpiacoknak, a jól viselkedő görögökkel ellentétben rosszindulatot tanúsít.)

 

2.) A fentieket követően a Médiatörvény, és az új Alkotmány megalkotása a fentieket követően – minden más törvényjavaslattal együtt – ürügyül szolgált azokhoz a vádpontokhoz, hogy az országban leépítik az emberi alapjogokat, a jogállamiságot, és a demokráciát. Sűrűn hivatkoztak az európai keresztény értékekre, a család és a házasság védelmére, és az állami szuverenitás eltűntetésére. A kifogásokat egyetlen tény sem támasztotta alá. Jóllehet mindezek a levegőben eltűnő frázisok maradtak, a média meg mindig hivatkozik rájuk.

 

3.) A támadások 2015-ben érték el csúcspontjukat, amikor Magyarország déli határain az illegális népvándorlás megakadályozása végett kerítést emeltetett. Figyelmen kívül maradt az, hogy ez az intézkedés az összes EU és más nemzetközi előírással összhangban volt, sőt Nyugat-Európa védelmét is szolgálta. A tömeges bevándorlásért harsogó kritika hirtelen elnémult, amikor a migráció hátrányos következményeit felismerték, és a magyar példát követve egyszer csak az összes európai határ védelmének szükségességét mondták ki.

 

4.) Miután az országgyűlés megalkotta a koronavírus elhárítását célzó törvényt, a támadások újabb csúcspontra szöktek fel. A lépéssorozatot most azzal indokolják, hogy a miniszterelnök e törvény révén akar korlátlan hatalomhoz jutni, kikapcsolván a parlamentet, félresöpörve a demokrácia maradékát. Magyarellenes szankciókat követelnek. Az EU emberjogi főbiztosa is aggodalmának adott hangot, és elkezdte a nemzetközi jogot Magyarországtól számon kérni.

 

5.) A koronavírus-elhárítási törvény célja és tartalma.

 

E törvény célja és tartama szerint arra szolgál, hogy a vírus révén keletkezett, és terjedő krízist elhárítsa. 2020. 03. 26-án az ENSZ főtitkára, Antonio Gutierres e vírus miatti globális vészhelyzet bekövetkezését nyilvánította ki, továbbá 2020.04.01-én az így támadt kihívást az emberiségre leselkedő olyan katasztrófának minősítette, amely a 2. Világháború óta nem fordult elő. Ferenc pápa a világ összes kormányához intézett nyomatékos figyelmeztetésében attól a kockázattól óv, hogy a gazdaság „virus-genocidium” kibontakozásától lehet majd terhes. Ha egy sor kormány szükségállapotot, és rendkívüli jogszabályokat hirdetett ki (USA, Franciaország, Spanyolország, Izráel stb.), ezt az emberek, és a saját lakosság megóvására hívatott jogosultságot Magyarországtól sem lehet megtagadni.

 

6.) Az a Magyarország elleni vád is elhangzott, hogy alacsonyabb rendű jogszabályok segítségével törvényeket lehet hatályon kívül helyezni, illetve törvény-adta szabályokat rendeletekkel immár helyettesíteni szabad.

 

Figyelmen kívül marad, hogy szükségállapot bekövetkeztekor a jogrendszer részévé válik az a lehetőség, hogy intézkedéseket a végrehajtó hatalom hozhasson, és foganatosíthasson az országgyűlés helyett. Ennek az az előfeltétele, hogy alkotmány-konform rendeletalkotási felhatalmazás álljon rendelkezésre.(Pl. Ausztriában ilyen a B-Vg/??/ 18.§-ának /3/ bekezdése).Törvényszegési eset csak akkor állna be, ha  ilyen alkotmány-konform rendeletalkotási felhatalmazás nem lenne.

 

7.) Magyarországon az Alkotmány (Alaptörvény) 53.§.-a jelenti ezt az alkotmányjogi alapot. Eszerint az élet és vagyoni veszély megmutatkozása esetén, ezek elhárítása végett a kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki és olyan jogszabályokat hozhat, mely törvényeket tehet félre, illetve rendkívüli intézkedéseket léptethet életbe. Az Alkotmány kimondja, hogy ilyen rendelkezések hatálya csak 15 napig tart, de a parlament felhatalmazása alapján érvényesíthetőségük meghosszabbodhat. A vészhelyzet megszűnésekor e jogszabályok mindenképpen hatályukat vesztik.

 

8.) Az alkotmány szerinti törvényes felhatalmazás nyomán a kormány 2020.03.11-én kihirdette a vészhelyzetet arra hivatkozva, hogy a magyar állampolgárok egészsége és vagyona a koronavírus által okozott tömeges megbetegedések miatt veszélybe került. A veszélyhelyzet elhárításáért a miniszterelnök személy szerint felelős. A veszélyhelyzet szabályozása érdekében kormányrendeletek útján rendkívüli intézkedéseket vezetett be nevezett, de ezeknek fenntartását, szükségességének felülvizsgálatát a kormány folyamatosan foganatosítja és ellenőrzi.

 

9.) Ugyancsak alkotmányos felhatalmazás alapján a kormány 2020.03.27-én rendeletet bocsátott ki. mely részletesen regulálja a kijárási korlátozást, korlátozza az állampolgárok kapcsolattartását, az egyes személyek egymástól történő távolságtartását 1,5 méterben megszabva.

Az alkotmányos felhatalmazással összhangban a kormányrendelet 2020.03.28. és 2020.04.11. között érvényesíthető.

 

10.) A koronavírus vége nem belátható. Mivel a kormányrendelet hatályát csak a parlament felhatalmazása hosszabbíthatja meg, 2020.03.30-án az országgyűlés a koronavírus elleni védekezésről törvényt alkotott. Nos, a nyugati elit e jogszabályt azzal a bélyeggel látta el, hogy valójában „szükségállapot-törvény” mely alkotmánysértő és véget vet a demokráciának. A miniszterelnököt korlátlan hatalom gyakorlására törő politikusnak állítja be, akinek a korona-vírus semmi más, mint e célját szolgáló eszköz.

 

11.) Ezek a vádak nemcsak hamisak, hanem közel állnak az abszurditáshoz. Ugyan miért akarná a miniszterelnök az országgyűlést megkerülni, ha ott pártja 2/3-os többséggel rendelkezik? Józan gondolkodás segítségével követni egy ilyen érvet nem lehet. Nem kerülheti el a figyelmünket az a körülmény sem, hogy már eddig is 2/3-os többségre támaszkodó diktatórikus kormányzást vetettek a miniszterelnök szemére. Most kiegészül azzal, hogy a korona-vírus elleni védekezést szabályozó törvényt a demokrácia megszüntetőjeként tüntetik fel. 

 

12.) A majdnem hogy önkényesen megkonstruált vádak annak jelei, hogy a törvényt el sem olvasták, hanem – az eddigi gyakorlatot követve – ténybeli alap nélkül világgá kürtölik a vádakat, amiket aztán az egyhangúsított, és készségessé tett közvélemény útján, érdemi vizsgálat nélkül terjesztetik.

 

13.) Ezen állásfoglalás további célja az, hogy a számos valótlan kijelentéshez kapcsolódva feltárja a támadásokban rejlő ténybeli lényeget és így a magyar jogi szituációt kellően meg tudja világítani.

 

Lássuk a vádakat egyenként:

 

13.1.1 A szélesre tágított hatalomgyakorlás.

 

A törvény nem tesz eleget a szükségállapoti törvényekkel szemben az általános jogi gondolkodásban kialakult annak a követelménynek, hogy átadta volna teljes törvényalkotási tevékenységét a végrehajtó-hatalomnak.

 

Már a törvény címe is világosan mutatja: tartalmilag a következőkre korlátozódik:

a koronavírus révén támadt veszélyek elhárítására hivatott intézkedések,

a fentiekből eredő, és az életet, az egészséget, a vagyont, a jogbiztonságot és a társadalmi stabilitást megóvó lépések megvalósítása.

 

Törvényalkotói szándékok elvételéről tehát nincs szó, mert azok továbbra is a parlament alkotmányos tevékenységének tárgyai maradnak.

 

A törvény nem ad felhatalmazást határok nélküli, azaz kiterjesztett jogalkotásra és hatalomgyakorlásra, kizárólag a koronavírussal szembeni védekezés körében tett intézkedéseket legitimál.

 

13.1.2 Az országgyűlés hatalomtól való megfosztása.

 

Helytelen, és csak a törvény világos szóhasználatával nem törődve lehet azt állítani, hogy a miniszterelnök a koronavírus kihasználása útján akarná a hatalmát megnövelni és a parlament mellőzésével kormányozni.

 

A kormány köteles meghozott döntéseiről az országgyűlés nyilvános ülésein rendszeresen beszámolni. Ha a parlament nem tud összeülni, tájékoztatni kell az elnökét és a frakcióvezetőket. (l. a 4.§-t).

 

Az országgyűlésnek a fentiek szerint módja van a kapott tájékoztatást megbeszélni, részletetekbe menően megtárgyalni, javaslatot tenni.

 

Egyébként a kormányt támogató többségi frakció nem erőszakolta ki a törvény-elfogadást, hanem az ellenzék javaslatait is alaposan figyelembe vette.

 

A parlament egyéb hatásköreire a koronavírus törvény nem gyakorolt befolyást.

 

13.1.3 Az alapjogokat önkényesen korlátozó intézkedések.

 

A lakosságot a koronavírustól védő 2020.03.27-i, 71/2020 számú kormányrendelet 2020.04.11-ig él. Ez a rendelet olyan társadalmi érintkezési korlátozásokat szabályoz nagyon részletesen, mint az emberek egymástól való távolságtartása (1,5 m), tartózkodási helyek számának, és az ott eltöltött időnek a limitálása. Más államokéihoz képest a most említett intézkedések sokkal kevésbé korlátozzák az alapjogokat. Nincs digitális ellenőrzés, mint amire Ausztriában gondolnak, nem lehet bevetni a titkos-rendőrséget, mint Izraelben, és alkalmazni a katonaságot, ahogyan azt Németországban követelik.

 

Nagyon helyes, hogy a jelenleg élő törvények alapján további intézkedések is lehetségesek. Azt azonban a törvény kifejezetten megköveteli, hogy célhoz-kötötteknek és arányosaknak kell lenniük. (l. a tv.2.§-ának (2) bekezdését).

 

13.1.4 Lejárati korlát nélküli felhatalmazás.

 

Az a további vádpont, hogy időhatár nélküli a rendelet-alkotási felhatalmazás, tehát a diktatúra kiépítésének lehetősége ezzel megnyílt.

 

Ez a vád is hamis. A rendeletalkotási felhatalmazással való élés nem a miniszterelnök mérlegelésétől függ, hanem ennek a koronavírus léte és időtartama szab határt. A vészhelyzet és a törvényi hatály megszűntét az országgyűlés állapítja meg (l. az id. tv.  8. §-át)

A parlament azonban jogosult a törvény által biztosított rendelet-kibocsátási jogot bármikor visszavonni (l. a tv. 3. §-ának /2/ bekezdését)

 

13.1.5 Alkotmánybírósági felügyelet.

 

Indokolatlan az a vádpont is, hogy a törvény az alkotmánybírósági felügyeletet kikapcsolja.

Az alkotmánybíróság korlátlan és folyamatos tevékenységének fennmaradását a törvény még külön meg is erősíti (l. a tv. 5,§-ának /1/ bekezdését).

 

Magyarország alkotmánybíráskodása jól működik, politikailag független, ahogyan az sok döntéséből világosan kiderül (l. a bírói nyugdíjról szóló törvényt). A magyar Alkotmánybíróság hatásköre sokkal szélesebb, mint a legtöbb európaié (egyébként nincs is minden államnak ilyen típusú bírósága).

 

A magyar alkotmánybíróság jogosult minden jogi előírás alkotmányszerűségét felülvizsgálni, magában pedig a magyar alkotmányban is az alap és szabadságjogok hosszú listája szerepel (szám szerint 28).

 

A kormányon kívül a parlamenti képviselők ¼-e, és az alapjogok Ombudsmanja jogosult az alkotmánybíróságnál felülvizsgálati indítványt előterjeszteni. Mivel az ellenzék foglalja el a parlamenti helyek ¼-ét, nyilvánvalóan képes ezt a törvényt – beleértve a törvény alapján kibocsátott rendeleteket is – bármikor az alkotmánybírósággal az alkotmányosság megléte, illetve az alap-, és szabadságjogok tiszteletben tartottsága végett felülvizsgáltatni.

 

Az alkotmánybírósági felülvizsgálat tehát igen széleskörűen adott.

 

13.1.6  A választások

 

Az a vádpont sem igaz, hogy a következő parlamenti választás veszélybekerült volna.

A törvény kizárólag azt említi meg, hogy a kihirdetett szükséghelyzetben az önkormányzati választásokat, illetve a népszavazásokat nem lehet megtartani. Az országgyűlési választásokat e jogszabály meg sem említi.

 

14. Összefoglaló.

 

14.1. A médiában és a politikában Magyarország ellen kinyilvánított súlyos vádpontok teljesen alaptalanok, a tényekkel éppen ellentétesek. A Magyarország által publikált jogi előírások és a foganatosított intézkedések minden tekintetben megfelelnek a jogállamisági követelményeknek.

Felmerül tehát a kérdés: vajon miféle célokat szolgálnak a dühödt támadások. A kérdésre Jean Asselborn, a luxemburgi külügyminiszter adta meg a választ: Mivel Magyarország politikai karanténba való, s ezt a célt nem sikerült elérni immár 10 éve, most már mindenképpen meg kell valósítani.

 

14.2. Az európai és nemzetközi normákkal teljes összhangban Magyarország erőteljesen ragaszkodik önazonosságához, különösen nemzeti alkotmányához. Ezzel összefüggésben utal az önállóságát megtestesítő alapelvekhez, mindenekelőtt a szabadságot szavatoló, a jogállamiságot, és az államhatalmi ágak szétválasztását kimondó alapelvhez (l. az EU szerződés 4 cikkét).

 

A most idézett alapelvet nem Magyarország, hanem az EU tevékenysége ássa alá. Az Unió – különösen a demokratikus eszközökkel nem legitimált európai bíróság segítségével, továbbá autokratikus és központosított irányítás révén – az államok jogait, az állami törvényhozást félretolva demokratikus felhatalmazást nélkülöző uralomra törekszik. A cél: a tagállami törvényhozó szervek váljanak az EU akaratát egyszerűen végrehajtó intézményekké. A szubszidiaritás hangoztatott  elve működjék a gyakorlatban, de megfordítva: ne az EU-val  hanem a tagállamokkal szemben.

 

14.3. Aggodalmat nem az alapjogok és szabadságjogok tiszteletben tartásán nyugvó és alkotmányos autonómiát hordozó jogi előírások és intézkedések okoznak, hanem az, hogy az EU figyelmen kívül hagyva a tagállamok szuverenitását egyre inkább az alapjogokat sértő autokratikus és központi irányításra törekszik, kikapcsolván az egyes tagállamok választóinak akaratát.

 

14.4. Az Unió mind a migráció, mind a koronavírus tekintetében mutatkozó magatartási csődje azt jelzi, hogy az EU volt nem képes konstruktív koncepciót kialakítani, vagy erre nem is törekedett. Az agyon dicsért szolidaritás, amelyet Magyarországra a tömeges bevándoroltatás végett károkozóan, és jogellenesen rá akartak kényszeríteni, Olaszország vonatkozásában – aki a koronavírus nyomán kialakult drámai helyzetében ilyesmiért hiába könyörgött – még témaként sem merült fel. Az EU a „szolidaritást” csak krízisek generálására, elmélyítésére használja, nem pedig krízisek leküzdésére, vagy azoktól történő megszabadításra.

Alapos annak gyanúja, hogy az EU a Magyarország elleni támadásokkal, és aggályoskodásokhoz nyúlással saját csődjét és tehetetlenségét, saját normái, továbbá a nemzetközi normák általa történő megsértését igyekszik leplezni, a figyelmet ezekről elterelni.

 

14.5. Tizennégy állam Magyarország koronavírus elleni intézkedéseit kritizáló nyilatkozatának, és ezt  az említett államot jogállamiságra, demokráciára és alapértékekre történő figyelmeztetésének – amelyet még az európai elvek és értékek megtartásának szükségességére hivatkozás is kiegészít, – egészen más címzettje kellett volna, hogy legyen. Ez a címzett éppen az EU!

 

14.6. Hogy az EU mennyire sutba dobta az alapvető szabadságjogi értékeket, riasztó módon nyilvánult meg. Az EU ugyanis a halálbüntetést, az emberek megölésének jogát – felkelések, zendülések esetén ezek jogi tartósságától és nagyságuktól függetlenül – elfogadhatónak minősíti. Akárcsak a múltban, most is az Alapjogi Kartához fűzött magyarázat, az európai emberjogi konvenció 6. jegyzőkönyvének átvett 2. cikkelye szerint a halálbüntetés, és az emberek megölhetésének joga, az EU joganyag-állományának része. Eszerint valamely állam halálbüntetést szabhat ki olyan cselekményekért, amelyeket háborúban, vagy közvetlen háborús veszély idején követtek el. Az emberölés is megengedett felkelések és zendülések leverésekor.(EMRK 2. cikk, 2/c pont).

 

14.7. Aggodalomra ad okot: a halálbüntetés hatályban tartása, és az emberölés felkelések, és zendülések-kori jogosságának érvényben tartása, mert ez az élethez való alapjogot sérti meg,

hogy nem a polgárok élethez fűződő jogainak, az államok szuverenitásából folyó jogainak az EU általi folyamatos megsértése az igazi probléma.

 

Az ismertetettek jelentik a tulajdonképpeni botrányt, és adnak aggodalomra okot akkor, amikor a koronavírus, mint rendkívüli veszély már Európára támadt.

 

Az elemzettek ellen miért nem tiltakozik senki??

 

Dr. Barki Éva Mária

 

2020. április 3., Bécs

 

 

Fordította:

Dr. Szathmáry Géza (Magyar-Osztrák-Bajor Társaság, alelnök)

 

 

 

 

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu