Egy virág éneke

Kérlek, ne bánts!

Érted növekszem,

érted élek, neked virágzom.

Szirmaimat neked bontom,

virágommal téged hívlak,

illatommal beburkollak.

Szépségemmel átölellek,

örömödet bennem leled.

Ha bánatos vagy, vigasztallak,

egész őszig marasztallak.

Télen, ha majd nyugovóra térek,

te vigyázz rám, nagyon kérlek!

S ha újra jő a tavasz s felébredek,

ismét csak a tiéd leszek.

Virágommal téged hívlak,

illatommal beburkollak.

Szépségemmel átölellek,

Örömömben táncra kelek

– mert szeretlek!