Beépítés miatt eltűnhet a régi magyar országgyűlések színhelye
- Kontos Gábor, Magyar Patrióták Közössége
- 2020. ápr. 23.
- 2 perc olvasás

Bár a történelemórán még remélhetőleg mindenki tanul a középkori országgyűlések és hadrakelések színteréről, a Rákosmező pontos fekvése teljesen kikopott a köztudatból. A magyar történelem sorsfordító tanácskozásai Budapest X. kerületéhez, a kőbánya-felsőrákosi Királydombhoz köthetők. Már a reformkorban szobor állítását tervezte Boráros János, Pest város egykori főbírója – a mai Boráros tér névadója –, azonban mai napig sem emlékmű, sem tájékoztató tábla nincs azon a helyen, ahol „a hon sarkalatos dolgai intéztettek.” A Királydomb ügye tovább nem odázható, mert lassan teljesen beépítik az egykori jeles történelmi helyszínt.
(…)
Az ország egykori közepe ma a kertek vége
Az egykori országgyűléseknek volt egy ma is jól behatárolható központi helyszíne, a mai Kerepesi út és Rákos patak találkozásánál emelkedő Királydomb. Bél Mátyás, a 18. század legjelentősebb földrajz- és történelemtudósa Pest-Pilis-Solt vármegyét bemutató munkájában, a Rákos folyó Rákoskeresztúr alatti szakaszával kapcsolatban a következőkről tudósít: „…ezen a mezőn szokták tartani a gyűléseket. Valahányszor ugyanis kiadták a parancsot, hogy az ország előkelői jöjjenek a gyűlésbe, itt gyülekeztek; a Rákos körül ütötték fel táborukat, s fegyveresen, lóhátról tanácskoztak. A király sátra számára kiválasztottak egy halmot, amely még ugyanott, a folyó jobb partján emelkedik ki.”
(…)
„Rákos, Rákos, hová lettél? Szép híredből de kiestél!”
A magyar történelemmel foglalkozó ismeretterjesztő és tudományos művek Rákosmező meglétét még csak-csak, a Királydomb létezését azonban már nem tartják említésre méltónak. A legalább harmincöt országgyűlésünknek otthont adó helyszín nem szerepel a Nemzeti emlékhelyek listáján, pedig ezen a jegyzéken Ópusztaszert, az anonymusi hagyomány szerinti első országgyűlés helyszínét és a jelenlegi Országházat egyaránt megtaláljuk.
Sajnos a 20. század visszavonhatatlanul átformálta a Rákosmező területét. Jelen írás célja nem más, mint hogy az emblematikus országgyűlések – mára úgy, ahogy megmaradt – központi helyszínére, a Királydombra felhívja a közvélemény figyelmét – hangsúlyozva a terület megóvásának fontosságát. Ezenkívül tovább nem odázható a rákosmezei Királydombon egy méltó emlékjel felállítása és emlékpark kialakítása.
Comments