Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Darai Lajos: Tiltott eszmék a szép selymes lódingban. Magyar utak a felvilágosodáshoz

 

A mi tájunkon az emberi közösség isteni mivoltának szilárd belátása felidézte a természet harmóniáját, amibe bele kellett tartoznia a korábban élt emberek ránk hagyott tapasztalatainak. A felvilágosodás közép-európai vonulata nem véletlen fordult a népművészet és a régen volt emberi teljesítmények felé. Egyrészt saját régmúltjának és ősműveltségének emlékezete elevenebbnek bizonyult, mint az ókori görögöké, azaz jobban beépült s fennmaradt a kultúrában és a gondolkodásban, másrészt megszületett az a filozófia, amely kijelölte az emberi tudás határait, s e határokon túl a hagyományokra bízta az embert.

     A polgárosodás és a modernizáció Közép-Európában a nyugati elvont elvektől elfordulva saját utat talált, amikor építeni mert a köznép tehetségére és szabadságára, s a vezető réteg önkritikusan önmaga átalakításával felelt meg az új követelményeknek és kihívásoknak. Tömegesen felmutatva az első és második rendnek azon tagjait, akik igenlik a polgári átalakulást és kidolgozzák annak eszmei alapját. S mindehhez a gyakorlati szükségesség oldaláról érkeztek, képesen önmagukat sikerrel megváltoztatni, reformerré és bölcselővé tenni, a társadalmat is átépíteni üdvözítőbb alakzatba, az anyagi és szellemi gazdagság állapotába.

     Ezért a vizsgált korszak magyar felvilágosult filozófusi tevékenységét hiteles, színvonalas tudományos tevékenységnek értékeljük. De tételeiknek a gyakorlatba való átvitele beleütközött az idegen érdekű állami vezetés ellenállásába, mely öröklött korlátlan hatalmi igénye miatt fellépett az új, más irányú törekvésekkel szemben. Pedig a magyar felvilágosult gondolkodás sajátosságát nem a politikai korlátozás eszméje nyújtotta, hanem az a sajátos felfogásmód és a nézőpont, amelyben nem társadalomfelforgató eszmék, nem csupán a kritikai gondolatok hatottak, hanem a felvilágosult ember rajzolata, az erkölcs jobbításának kísérlete, a harmóniára – s nem konfliktusokra – törekvés. És ez az eszmény erkölcsi tudat és polgári társadalom viszonyában felfogásuk hatásában nem korlátozódott saját korszakukra, így akár a magyar ’48-as eszmék gyökereit is kereshetjük ezen előzetes gondolati fejleményekben.

 

 

 

A teljes tanulmány itt olvasható el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu