Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartó erejéről. Csík zenekar: Hazám, hazám, é
A Nemzeti Összetartozás Napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalunkat dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
Varga Szilvia, a Hungarofest szakmai igazgatója kereste meg Csík Jánost – miként a muzsikus fogalmazott: bizalommal –, hogy készítsenek egy dalt a Nemzeti Összetartozás Napjára. A megbeszélés alapján a „Hazám, hazám, édes hazám” kezdetű népdalra esett a választás, amelyet Szabó Attila, hegedűs, gitáros hangszerelt, s kibővített saját zenei részekkel, annak az elképzelésnek megfelelően, hogy olyan ünnepi kompozíció szülessen, amelyet sok énekes ad majd elő.
– Méghozzá a teljes Kárpát-medencét képviselve. Ezért a plusz versszakokat úgy válogattuk Majoros Marianna énekesünkkel, hogy az összes elszakított nemzettestet megidézzük.
(…)
– Minden minden muzsika esetében, itt is a közönség reakciója, véleménye, szeretete dönt majd. A magyar népdalok mindenkor igaz, őszinte emberi gondolatokkal, érzésekkel vannak tele, ezért maradtak fenn generációkon keresztül – magyarázta Csík János.
– Számomra rendkívül fontos Trianon, nem kizárólag azért, mert jól ismerem hazám történelmét, így tudom, milyen sorsdöntő szerepet játszott a békediktátum, hanem mivel az összes elcsatolt, magyar lakta területen muzsikálok – nyilatkozta megkeresésünkre Ferenczi György, majd egy szuszra folytatta: Nem személyes tapasztalatok, személyes életszakaszok kötnek Felvidékhez, Kárpátaljához, Délvidékhez, Erdélyhez, Székelyföldhöz, nem egyszer harmincéves barátságokkal. Ez nagyon komoly tanulás, ezért az a minimum, hogy kiállok az összetartozás mellett.
(…)
