Fürkészdarazsak (Gavallér János verse)
Fürkészdarazsak
őszinte pillantás pillanata
tükörből leselkedve
lerántja a leplet
és meztelen gondolatod
villámaitól sújtva
szégyen futkos sejtjeidben,
– hazudj, ha bírsz! –
mosolyogsz;
eltörött az egész,
tulajdonképpen semmit se érsz.
persze tudod, játék az egész,
mégis próbálsz hazudni;
gerinctelenül a fényben sütkérezni,
most, most, most még hunyorogva,
mélyen hallgatni,
nem lát senki,
nincs muszáj;
napfény, nyár, Ibiza,
jár mások izzadság-morzsáiból
pöffeszkedő titok,
a holnap-tolvaj kacsint,
mától sminkest fizetsz;
látszat pirul,
hitel kamat kamu
csomagol:
„másképpen lesz holnap”
új tükörben fürödnek büszkén
a fürkészdarazsak.
2020.06.10.
