Bizánci magyar császárné
Ezt a képet azért kell nagyon megbecsülnünk, mert bizonyítja a Magyar Királyság 12. századi nemzetközi tekintélyét! A Komnenosz császári család a hatalmát a 12. században a magyar királyi családdal kötött házasság révén tudta megerősíteni.
A török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette azt az 1934. november 24-ei török minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia egykori ortodox bazilika múzeummá alakításáról rendelkezett – jelentette a török média.
Prokopp Mária művészettörténész professzornak tettünk föl kérdéseket.
– Professzor asszony, a Hagia Sophia magyar érték is, hiszen Szent László lányának, Piroskának, bizánci nevén Irénnek gyönyörű ábrázolása csodálható meg ott egy mozaikképen. Ezt az értéket nekünk magyaroknak miért kell folyamatosan figyelmünk középpontjában tartanunk?
– Köszönöm a megkeresést. Minden magyar embernek büszkének kell lennie az 1000 éves történelmünk nagyhatalmi jelentőségére, amelynek emlékét a világ különböző részén, még ma is számos emlék őrzi. Ilyen emlék a Justinianus bizánci császár (527–565), a Kelet-Római Birodalom egyik legnagyobb uralkodója által újjáépíttetett Hagia Sophia, a Szent Bölcsesség tiszteletére szentelt székesegyház karzatán, a császár részére fenntartott helyen, II. Joannes Komnenosz császárt (1118–1143), a dinasztia legjelentősebb uralkodóját és magyar feleségét, Eiréné császárnét, Szent László király lányát, Piroskát (1118–1134) a Madonna két oldalán ábrázoló mozaikkép. Ez a mozaikkép a császári pár trónrálépésekor keletkezett, 1118-ban.
Ezt a képet azért kell nagyon megbecsülnünk, mert bizonyítja a Magyar Királyság 12. századi nemzetközi tekintélyét! A Komnenosz császári család a hatalmát a 12. században a magyar királyi családdal kötött házasság révén tudta megerősíteni. S bizonyítja a kép a magyar királylány egyéni kiválóságát is, akinek ismerjük az életét, hogy mindenben mennyire segítette férje tevékenységét. A csatáiban is vele volt, a katonai sátorban lakott, nagy tekintélye volt a nép előtt. A korában egyedülálló ellátottsággal rendelkező kórházat alapított a szegényeknek az általa építtetett és ma is fennálló Pantokrátor kolostor mellé. Nyolc gyermeke közül a hetedik követte apját a trónon, I. (Nagy) Mánuel néven, aki a Birodalom és a kor egyik legfőbb hatalma volt. Édesanyja örökségeként remélte Európa nagy részének egyesítését. Ő hívta meg örökösének a mi későbbi III. Béla királyunkat, aki 9 éven át részt vett a Birodalom kormányzásában...
– Piroskát, Irént az ortodox egyházakban szentként tisztelik. Görög férjének nyolc gyermeket szült életének 46 évében. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját. Ezt az emléknapot hogyan ünnepelhetjük meg mi, római katolikusok?
– A Római katolikus egyház is szentként tiszteli Piroskát, ünnepnapja január 19. Árpád-házi Szent Margittal közös napon tiszteljük. Szép lenne, ha az idei Szent Margit-év folyamán többet gondolnánk a kettejük rokoni kapcsolatára! Margit számára nagy jelentőségűek voltak a családjuk szent elődei, a férfi szentek mellett a szent asszonyok: Skóciai Szent Margit, Piroska-Eiréné császárné, Szent Erzsébet fejedelemasszony, Prágai Szt. Ágnes, Sziléziai Szent Hedvig, és a többiek.
– A bizánci magyar királyné kultuszát a római és görögkatolikus egyház is átvette; ugyancsak szentjei közé sorolja. Hogyan emelhetjük be a nemzet emlékezetébe élesebb fénnyel, Szent Erzsébet és Szent Margit mellé?
– Mindenekelőtt a magyar állampolgároknak a világ minden részén kellene jobban megismerniök Szent Piroska császárné életét, és követni – a karitatív tevékenységén kívül – a társadalmi életbe való aktív részvételét IS! – hogy a környezetükben róla meggyőzően beszélni tudjanak, Így előbb-utóbb megismeri őt, mint a Magyar nemzet kiválóságát, a világ. Az én személyes tapasztalatom, hogy a firenzei egyetemen tartottam előadást Piroska császárné egyik méltó követőjéről, V. István királyunk lánya Magyarországi Mária nápolyi királynéról (1257–1323), és szóltam az Árpád-ház és a kortárs jeles európai uralkodóiról, így I. Mánuel császárról is, amikor az egyik professzor félbeszakított, hogy csak nem azt akarom mondani, hogy I. Mánuel császár is magyar volt?
(...)
Erre csak azt válaszoltam, hogy Mánuelnek is volt egy szülőanyja, Eiréné császárné, aki I. Szent László magyar király lánya volt...
Erre az volt a válasz, hogy miért nem írnak erről a magyarok, hogy megtudhassa a világ???
Tehát várja a világ, hogy ismertessük meg nagyjainkat a Világgal! Tegye ezt mától kezdve e sorok minden olvasója!
