Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Budapesten hangzott fel először a székely himnusz – Emléktáblát avattak a szövegíró lakóházánál

 

A székely himnuszt bizonyára sokan el tudják énekelni, de a szöveg szerzőjének, Csanády Györgynek a neve valószínűleg aligha cseng ismerősen. Pedig Trianon után írt műve hamar a magyarság összetartozás-tudatának egyik fontos szimbólumává vált. A 125 éve született Csanády György tiszteletére június 4-én emléktáblát avattak egykori, XII. kerületi lakóházán.

 

 

Csanády György Székelyudvarhelyen született 1895-ben, érettségijét a református kollégiumban tette le, majd a trianoni békeszerződés aláírása után Magyarországra menekült több társával együtt, ahol megalapították a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesületét. Ekkoriban sokan menekültek a megmaradt Magyarországra, így a több ezer fiatal erdélyit mind meghívták Csanádyék az egyesületbe. Területi alapon „nemzetségekre” osztották a jelentkezőket és kéthetente gyűléseket tartottak a Deák téren, a Kemnitzer-házban (Wodianer-ház), az egykori „Két törökhöz” nevet is viselő nagy sárga épületben. Ezek az összejövetelek később átköltöztek a Hegyvidékre.

 

A székely himnusz szövegét Csanády 1921-ben, a májusi nagyáldozat névre keresztelt, évenként megrendezett ünnepélyes találkozóra írta, akkor még bujdosóéneknek szánta. Mihalik Kálmán zenésítette meg a verset. A székely himnusz szövege és dallama először Budapesten, Aquincumban hangzott el az 1920-as évek elején, az egyik gyűlésen.


A májusi nagyáldozat néven emlegetett ünnepségüket a székelyek 1922 és 1941 között több alkalommal a Zugligetben és a Svábhegy környékén tartották, mivel az erdélyi havasokra ez a helyszín emlékeztette őket a legjobban. A Honismeret 2001-es évfolyamának 3. száma így emlékezik meg az egyik ilyen gyűlésről: „Szülőföldjükre, Erdélyre emlékeztek legtöbbször a Zugligetben, Budán, mivel ez hasonlít leginkább a székely tájakra. Székely népviseletbe öltöztek, botokat faragtak, szalagokat hímeztek, koszorúkat fontak és krónikákat írtak. Érezni akarták maguk körül az egybetartó testvériséget és az elhivatottságot. […] Néha ezren, máskor kétszázan jelentek meg ezeken a májusi ünnepségeken. Éneket írtak bujdosásukról.”

 

(...)

 

A székely himnusz szövegét a kommunizmus ideje alatt betiltották, de népszerűsége nem csökkent és 2009-től ez Székelyföld hivatalos himnusza. Csanády György a székely himnusz után még számos verseskötetet adott ki, majd szerkesztő lett 1926-tól az Új Élet, 1927-től pedig a Híd című lapoknál. A Magyar Rádiónál is dolgozott, ahol hamar felhívta magára a figyelmet a különböző rádiórendezésekkel és hangjátékírásokkal, amivel egyike lett a műfaj első magyarországi művelőinek.

 

(...)

 

1952. május 3-án érte el a halál. Temetésére a Farkasréti temetőben került sor, ahol koporsójára erdélyi földet szórtak, de később, végakaratának megfelelelően Székelyföldön újratemették. Ha a Svábhegyen, a Zugligetben vagy a budai hegyekben kirándulunk, jusson eszünkbe, hogy Trianon után az erdélyi tájakra emlékeztető vidéket a budapesti székelység sokáig második hazájának tartotta.

 

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu