VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Budapesten hangzott fel először a székely himnusz – Emléktáblát avattak a szövegíró lakóházánál

A székely himnuszt bizonyára sokan el tudják énekelni, de a szöveg szerzőjének, Csanády Györgynek a neve valószínűleg aligha cseng ismerősen. Pedig Trianon után írt műve hamar a magyarság összetartozás-tudatának egyik fontos szimbólumává vált. A 125 éve született Csanády György tiszteletére június 4-én emléktáblát avattak egykori, XII. kerületi lakóházán.

Csanády György Székelyudvarhelyen született 1895-ben, érettségijét a református kollégiumban tette le, majd a trianoni békeszerződés aláírása után Magyarországra menekült több társával együtt, ahol megalapították a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesületét. Ekkoriban sokan menekültek a megmaradt Magyarországra, így a több ezer fiatal erdélyit mind meghívták Csanádyék az egyesületbe. Területi alapon „nemzetségekre” osztották a jelentkezőket és kéthetente gyűléseket tartottak a Deák téren, a Kemnitzer-házban (Wodianer-ház), az egykori „Két törökhöz” nevet is viselő nagy sárga épületben. Ezek az összejövetelek később átköltöztek a Hegyvidékre.

A székely himnusz szövegét Csanády 1921-ben, a májusi nagyáldozat névre keresztelt, évenként megrendezett ünnepélyes találkozóra írta, akkor még bujdosóéneknek szánta. Mihalik Kálmán zenésítette meg a verset. A székely himnusz szövege és dallama először Budapesten, Aquincumban hangzott el az 1920-as évek elején, az egyik gyűlésen.