Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Cser Ferenc: Illuminátusok 3. Az Emberi Jogok

 

Európa társadalmi életét korábban elsősorban a kötelességek határozták meg. Ezeket a hatalom zömmel a vallási parancsok alakjában tolmácsolta az alattvalóknak. Joga a hatalom gyakorlójának volt, kötelessége ellenben az alávetettnek. A XX. században azonban a demokratikus társadalom eszmei megfogalmazásában valamennyi embert illető jogokat határoztak meg.

 

Mózes törvényei zömmel azt írják elő, hogy mit és hogyan kell tenni, azaz mik Izrael Istennel szembeni kötelességei. Ugyanakkor ott már azt is megtalálhatjuk, hogy a törzsön belüliekkel szemben mik a törzsbéliek kötelességei, amit megfordíthatunk és elmondhatjuk, hogy mik a törzsbéliek egymással szembeni jogai. Emiatt tartotta Dimont is a Törvényt a mai kor szellemére kihatóan demokratikusnak, mert Izraelt közösségként értelmezte. Olyan közösségként, ahol a közösséghez tartozók egymással szembeni kötelezettségei jogokként fogalmazódnak meg, ám a közösség egymással szembeni jogai eltérnek a körülötte lévőkkel szembeni jogoktól, kötelességei is azokkal szembeni kötelességeiktől. Ebben rejlik a kiválasztottság tudatának lényege: a törzset a többi ember fölé emeli.

     A társadalmi életben az általánosabb, szélesebb értelmű jogot a római jog alapján ismerjük.[1]  A görög társadalomnak volt bölcselete, a héber társadalom egyistenhitre épülő erkölccsel rendelkezett és a római civilizáció ehhez a jogot adta hozzá. A jog emberi viszonyokat szabályozó törvények sorozata, ami nem csak azt írja elő, hogy mit kell tenni, hanem azt is meghatározza, hogy a jog alá tartozó személy, vagy közösség mit várhat el a többiektől. A római társadalomban joga csak Róma polgárainak, később a birodalom polgárainak volt, a jog nem vonatkozott a rabszolgákra. Azaz a jog eredeti értelmében egyenértékű, vagy bizonyos feltételek által meghatározott területen egyenértékű személyek egymáshoz való viszonyát szabályozza.

     Az emberi jogok fogalma éppen ezért abban különbözik a korábbi jogalkotókétól, hogy valamennyi embert alapvetően azonos vonatkozási alapra hoz azáltal, hogy ember mivoltához rendel jogokat. Olyan jogokat, amelyek tiszteletben tartása a másik embernek viszont megmásíthatatlan kötelessége.

 

 

 

A teljes 3. rész itt olvasható!

 

 

Eddig megjelent részek:

 

1. A megvilágosultak

2. A titkos szervezet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu