AKI ELINDUL A HIT ÚTJÁN, ANNAK AZ EGÉSZ ÉLETE MEGSZÉPÜL – II. ORSZÁGOS CIGÁNYPASZTORÁCIÓS LELKIGYAKO
Nagykállóban, a Korányi Frigyes görögkatolikus iskola aulájában a regisztrációs pult mellé sorra érkeznek a vendégek augusztus 7-én délután, sokuknál gitár, harmonika vagy valamilyen hangszer; baráti kézfogások kíséretében találják meg a helyüket a térben. Azt is hihetnénk, valamilyen zenei fesztiválra érkezetünk. Pedig ez egy lelkigyakorlat: a II. Országos Cigánypasztorációs Lelkigyakorlat, mely a Szombathelyi Egyházmegye után idén a Nyíregyházi Egyházmegyében talált otthonra.
(...)
„Ahhoz hogy a cigányság befogadja Krisztust, kellenek cigány apostolok, benneteket Jézus ilyennek hív, a cigány nép apostolainak, mert a cigány nép legfőbb esélye Krisztus” – kezdte beszédét. Azt a tapasztalatát osztotta meg a jelenlévőkkel, amikor először került cigány közösségbe Érsekvadkerten: az anyakönyveket végignézve a közösség körében a születés és halál között nem történt semmi. „Sajnos a legtöbb cigány közösség így él: nincs szentségi élete. Ebben szeretnénk segíteni előrelépni” – határozta meg a háromnapos együttlét elsődleges célját, hiszen „a szentségek Jézus óriási ajándékai” – mint mondta – „találkozások Jézussal”.
(...)
A cigánypasztorációs lelkigyakorlat hiánypótló kezdeményezés, hiszen képzések, kisebb közösségek közti találkozók (ld. a Nyíregyházi Egyházmegye közösségeinek zenés áhítatai) eddig is voltak, de azok számára, akik a lelki életükben – egy találó képpel küllőként a kerék tengelye felé – Krisztus felé haladnak, nem volt eddig lehetőség hasonló lelkigyakorlatba bekapcsolódni. Tavaly Csuporné Salamon Zsófia, Esztergom-Budapest Főegyházmegye Boldog Ceferino Roma Misszió közösségszervezője több mint nyolcvan embernek Szombathelyen szervezte meg elsőként az alkalmat. Mint honlapunknak elmondta „egy szentmisén éreztem meg, hogy erre hív a Jóisten”. Az emberek közti feszültség, valamint az, hogy a cigánytestvéreket minél sürgetőbben a Jóistenhez vezessük motivációként hatott az akkori főszervezőre.
(...)
Idén a Nyíregyházi Egyházmegye meghívására Nagykállóban immár 130 résztvevő gyűlt össze – kiegyenlített arányban a cigánytestvérek és a cigánypasztorációval valamely kapcsolatban lévő személyek. Mutatta be a rendezvényt a szervező, Oroszné Obbágy Rita cigánypasztorációs koordinátor, aki különösen nagy hangsúlyt fektet a nem cigány testvérek érzékenyítésére a cigány közösségek életével, problémáival kapcsolatban.
Szerinte „a katolikus cigánypasztoráció feladata nem az, hogy nehéz kérdéseket megfogalmazzunk, és megoldjuk azokat, hanem sokkal inkább az, hogy eljusson a cigánysághoz is a Krisztusi örömhír” – a szentségi életre való nevelés kihat az élet más területeire is
Ezt erősítette meg Székely János püspök atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője is kérdésünkre: mit üzen a többségi társadalomnak az, hogy összehívjuk cigánypasztorációs munkatársakat, cigánytestvéreket egy-egy ilyen alkalomra, lelkigyakorlatra.
Válaszában így fogalmazott
„A cigányság helyzete, jövője egész Magyarország szempontjából sorskérdés, egyrészt a növekvő létszámarányok, másrészt a sok nehézség miatt, amivel ezeknek a családoknak szembe kell nézni, úgy mint szegénység, képzettség hiánya, munkanélküliség. Ha nem tudjuk megoldani a helyzetet, alig képzelhető el egy szép, közös élet a közös hazában. Az egyház a maga oldaláról szeretne tenni lépéseket. Véleményem szerint három oszlopa van a romák felzárkóztatásának: oktatás, munkahelyteremtés és a szív. Mi, az egyház a szívben tudtunk sokat segíteni: ha valaki a hitet, Istent befogadja, sok minden máshogyan alakul életében; máshogyan áll munkához, családhoz, szenvedélybetegségéből meggyógyul. Aki elindul a hit útján, annak az egész élete megszépül.”
(...)
