VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Szó-rakosgatás, szórakozás. A magyar nyelvi humor

A magyarok szinte sportot űznek abból, hogy mit lehet tenni a magyar nyelvvel. Ki indította el azt az "elmétlen" játékot, hogy mindent megfordítunk, s akkor igen érdekes új jelentések születnek? Szinte már lessük, hogy hogyan is lássuk a dolgok fonákját! Az egyik feljegyzés szerint Vadas Pál, de ő sem dolgozhatott "előképek", nyelvi hagyomány nélkül.

Össze ne tévessze!

a boka táját a toka bájával, a borztanyát a torz banyával, a csárda zaját a zárda csajával, a száradt füzet a fáradt szűzzel, a fartőt a tar fővel, a harcsa máját a Marcsa hájával, a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával, a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal, a foltos bölényt a boltos-fölénnyel, a hős ember nevét a nős ember hevével, a réti pipacsot a péti ripaccsal... Nem mindegy...

hogy egyöntetű vagy ön egy tetű, hogy vízibusz vagy buzi visz, hogy mögöttem vagy nem öttem mög, hogy teniszpálya vagy pénisz tája, hogy rovarszervet ivartalanítani vagy ivarszervet rovartalanítani, hogy mire fekszel: nedves kőre vagy kedves nőre, hogy helyet cserélni vagy csehet herélni, hogy vörös szalag vagy szőrös valag, hogy véres párbaj vagy páros vérbaj, hogy köhögve röpülsz vagy röhögve köpülsz. (Még két "mesteri" példa, egy irodalmi és egy népi)