VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Félezer évet túlélve, őseink sírjánál fejet hajtva – A mohácsi tömegsír feltárásának tanulságairól (

A Mohácsi Történelmi Emlékparkban megkezdett legújabb feltárás egyik legizgalmasabb következménye az, hogy a kései leszármazottak is megtudhatják esetleg, hogy vajon őseik egyike a mohácsi csatatéren vesztette-e az életét. Ez a családi történeteken keresztül újra személyessé teheti ezt az 500 évvel ezelőtti eseményt – tudta meg a PestiSrácok.hu, amikor kollégáink nemrégiben az ásatás helyszínére látogathattak. Az 1526-os mohácsi csatát „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” emlegetik a kutatók, amelyre 150 évnyi török hódoltság következett. A jelenlegi feltárások DNS-kutatásai lehetővé tehetik, hogy a csatában elhunytak leszármazottai részt vehessenek őseik méltó újratemetésében. Ki tudja, talán ötszáz év elteltével éppen Ön igazolhatja: minden viszontagság ellenére megmaradtunk magyarnak, és tisztességesen eltemethetjük őseinket…

A Mohácsi Történelmi Emlékparkba látogatott a PestiSrácok.hu stábja, ahol nemrégiben kezdték meg egy 120-130 főt rejtő tömegsír feltárását, amely fontos, akár a személyes életünkre is hatással bíró eredményeket is hozhat. Videós összefoglalónkban dr. Bertók Gábor régész, az ásatás vezetője, valamint dr. Papp Adrienn régész, az ásatás konzulense beszél a feltárás részleteiről, míg az alábbiakban a Varga Szabolccsal, az MTA tudományos munkatársával készült interjút olvashatják.

NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL KERESZTÉNY KATONÁK FEKSZENEK A TÖMEGSÍRBAN

Varga Szabolcs történész portálunknak elöljáróban arról beszélt, hogy az 1526-os mohácsi csata legfontosabb emléke az 1960-as, ’70-es években fellelt öt tömegsír. Mivel ezek a sírok a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében levő Mohács Történelmi Emlékhelyen találhatók, értelemszerűen az intézmény feladata és felelőssége, hogy a csata 2026-ban esedékes 500. évfordulójára az ezekkel kapcsolatos kutatásokat koordinálja, míg a tudományos munkát a Janus Pannonius Múzeum régészei, illetve a különböző kutatóműhelyek antropológusai végzik el.

Varga Szabolcs elmondta: a területen eddig megtalált öt – nagyjából összesen hétszáz ember tetemét rejtő – tömegsír minden valószínűség szerint az 1526-os csatához köthető, hiszen mind pár száz méteres közelségben helyezkednek el. Mint hangsúlyozta, a leletegyüttes annyiból unikális, hogy eddig egyetlen másik nagy csatánk tömegsírját sem találták meg a régészek, István és Koppány harcától kezdve egészen a legutolsó időkig. Emiatt a kutatóknak nagyon kevés információjuk van arról, hogy mi történik a csatában elhunytakkal. A most kibontott tömegsír az eddigi ismeretek szerint 120-130 fő nyughelye. Azon túl, hogy a kutatóknak a konkrét halálnemekre lesz lehetőségük rálátni, kiderülhet, hogy ténylegesen mikor és a csata melyik fázisában eshettek áldozatul az ellenségnek.

(...)

Varga Szabolcs kiemelte: a most kibontott tömegsírt eredetileg 1976-ban, az emlékhely kialakítása során fedezték fel. Körbeásták, de nem bontották szét, tehát nem lehet tudni, mi van a tömegsír belsejében vagy a tömegsír alján. A jelenleg folyó feltárás során a csontokat egyenként felszedik, majd az egyes maradványokat külön-külön megvizsgálják. Ez azért fontos, mert 1976-ban a tudomány még nem ismerte a mai, modern kor vizsgálati lehetőségeit, így az akkori régészek részéről bölcs döntés volt, hogy nem bolygatták meg a sírt. A jelenlegi tervek szerint 2026-ra a DDNP és a JPM együttműködésében még négy sír lesz feltárva, míg az ötödikhez nem nyúlnak, hogy esetleg 30-50 év elteltével, a tudomány továbbfejlődéssel a jövő régészei is

kutatásokat végezhessenek, még modernebb eszközökkel.