Trump elnök és a Nobel-békedíj
Újból szenzációs világhír lett, hogy egy norvég jobboldali politikus 2018 után immár másodszor is felterjesztette Donald J. Trump amerikai elnököt a nagy presztízsű Nobel-békedíjra méltó jelöltek közé (közel harminc személyt jelent a világon) az oslói Nobel-bizottsághoz. Christian Tybring-Gjedde, a radikális jobboldalinak is titulált norvég parlamenti képviselő indoklása szerint a hivatalban lévő amerikai elnök tagadhatatlan módon sokat tett a béketeremtésért a hagyományos konfliktuszónákban és jelentős mértékben előre lendítette a világbéke kerekét.
A vélemények természetesen végletesen megosztottak és polarizáltak, elsősorban Trump elnök sajátosan megosztó személyisége és kommunikációs stílusa mentén. Ugyanakkor elöljáróban kijelenthetjük, hogy amennyiben eltekintünk Trump elnök gyakran militáns és nyers politikai retorikájától, pusztán kül- és biztonságpolitikai döntései és tettei elemzése nyomán az utóbbi évtizedekben Trump bizonyult az egyik legmérsékeltebb, visszafogottabb és kevésbé militáns amerikai elnöknek; még elődjéhez, a megelőlegezett Nobel-békedíjjal kitüntetett Obama elnökhöz képest is. Hiszen Trump elnök nem kezdeményezett újabb katonai konfliktust, avagy háborút, sőt külpolitikájának egyik sarokköve a nem beavatkozó, inkább elrettentő amerikai nyomásgyakorlás és „kivonulás, ahonnan csak lehet”, a „soha véget nem érő háborúk befejezése Afganisztánban és a Közel-Keleten.”
E visszafogottság mellett azonban rekordmagas, több mint 700 milliárd dolláros éves költségvetésre emeltette az amerikai védelmi kiadásokat a Kongresszussal. Az iráni konfliktusban tanúsított legfőbb katonai és politikai döntéshozói magatartása is inkább a visszafogottságról és békepártiságról tanúskodik, még Szolejmáni iráni tábornok célzott likvidálásnak vitatott nemzetközi jogi és politikai megítélésével egyetemben is. Bolton, egykori nemzetbiztonsági tanácsadó visszaemlékezése és más fehér házi, illetve Pentagon-beli források szerint is Trump elnök 2019. június 20-án, elsősorban a várhatóan körülbelül 100-150 iráni katonai és polgári áldozat elkerülése miatt törölte az utolsó órában az iráni célpontok ellen elrendelt katonai válaszcsapást a Global Hawk típusú, mintegy 120 millió dollár értékű amerikai drón repülőgép korábbi lelövése miatt. Trump elnök humánus és helyeselni való magyarázata szerint egy ember nélküli drón lelövése (bármennyire is drága katonai eszköz) nem bizonyult elégséges indoknak egy várhatóan nagy emberveszteséggel járó katonai válaszcsapás elrendeléséhez, amely könnyen háborús konfliktussá is eszkalálódhatott volna a kiélezett helyzetben.
A neokonzervatív militáns héja-politikus hírében álló Bolton és a Pentagon vezetői is megütközésüknek és döbbenetüknek adtak hangot Trump elnök „túl puhány és határozatlan reakcióját” látva az Irán-elleni válaszcsapás lefújását követően, hiszen számukra néhány tucat iráni áldozat nem jelentett semmiféle problémát.
(...)
