Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Börtönbiznisz: nemzetközi nyomással akadályoznák strasbourgi „pergyárosok” a kártalanítási visszaélések felszámolását?

2020/09/20

 

Az utóbbi évek rossz tapasztalatai alapján a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárások jogintézményének magyarországi szabályozása célravezető átgondolásra, törvényalkotói változtatásokra szorul. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt e tárgyban folyó iparszerű pereskedés a magyar állammal szemben jó üzletté vált számos jogvédő szervezet, ügyvédi iroda számára, mely jogi személyek részéről a friss hírek szerint csak tovább folytatódna ez a visszaélésszerű gyakorlat.

 

(...)

 

Mindezek ellenére az ET Miniszteri Bizottság nemrég azt állapította meg Magyarországról, hogy a börtönzsúfoltság csökkentése és a polgári peres eljárások rövidítése terén kevés értékelhető előrelépés született, és véleménye szerint még mindig nem szűntek meg a rendszerszintű problémák. Egyúttal – erős nyomásgyakorló szándékkal – kimondta, hogy küszöbön áll a magyar bírói (jogalkalmazói) véleménynyilvánítással kapcsolatos kérdések megtárgyalása is.

Eközben Magyarországon arról tartanak szeptember 18-án nyilvános online eseményt külföldről finanszírozott – és jórészt a strasbourgi bírói fórum előtti börtönkártalanítási perekben anyagilag is érintett – szakértők, hogy Magyarország nem akar megfelelni a nemzetközi elvárásoknak, és a hibák kijavítása helyett a szabályozás rossz irányú változtatására készül. Az esemény vendégeiként ide meghívták: Uitz Renátát, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanszékvezető professzorát, Karsai Dániel ügyvédet és Kádár András Kristófot, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét.

 

 

 

A végrehajtó hatalom letéteményesei ilyen körülmények között is elszántságot mutatnak a kérdés társadalmilag jogosan elvárt törvényi rendezésére. Ezért a magyar kormány az őszi parlamenti ülésszakban törvényjavaslatot nyújt be a „börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárás újraszabályozásával összefüggő törvények módosításáról" – ez már nyáron kiderült a kabinet törvényalkotási programjából, amely a parlament honlapjára is felkerült. Az Országgyűlés előreláthatólag novemberben szavazhat arról a módosításról, amely véget vetne a börtönbiznisz eddigi gyakorlatának. A kormány 2020 januárjában, az 1004/2020. (I. 21.) Korm.határozattal azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítások kifizetését.

 

A befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló 2018/1805 uniós rendelet végrehajtásához – a közösségi jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében – várhatóan a szükséges rendelkezéseket is meghozza a kormány, hogy az új kártalanítási szabályozás megfeleljen az európai jogalkotási normáknak.

 

A fogvatartottaknak már évekkel ezelőtt jellemzően öt és 26 ezer euró, vagyis nagyjából másfél és 8,5 millió forint közötti összeget hozó kártalanítások mintegy kétharmada az ügyvédeknek, irodáknak jutott. A kártalanítási ügyek miatti helyzet mostanra odáig fajult, hogy súlyos bűncselekményeként elítélt rabok fejenként 6-10 millió forintra perlik a magyar államot, túlzsúfoltsági körülményekre való hivatkozással.

 

(...)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu