Szuperszámítógép elemezte 17 000 Covid-19-beteg két és fél milliárd genetikai kombinációját – meggyő
ÚGY TŰNIK, A SZERVEZET D VITAMIN SZINTJE ÁLLHAT A COVID-19 FERTŐZÖTTEK ENYHÉBB VAGY SÚLYOSABB LEFOLYÁSÚ TÜNETEI MÖGÖTT.
A britek és az amerikaiak azt ígérik, hogy a legveszélyeztetettebb csoportok számára karácsony és újév között már biztosítani tudják a védőoltást, de a legoptimistább becslések szerint is az emberek döntő többségéhez csak jövő ősszel jut majd el a vakcina. Hosszú hónapokat kell még várni ahhoz, hogy az élet az oltások hatására normalizálódjon, miközben a gyorsított eljárásrend rengeteg kételyt vet fel a vakcina mellékhatásaival kapcsolatban. Aztán ott vannak a tesztekkel kapcsolatos kérdőjelek. Kary Mullis, a PCR (Polymerase Chain Reaction) technológia feltalálója sem találta megfelelőnek módszerét egy vírusfertőzés kimutatására. Egy szingapúri kísérlet során 18 betegen naponta végeztek vizsgálatokat. Az alanyok többségében legalább egyszer „pozitív” -ról „negatív” -ra, váltott a teszt eredménye. Egy betegnél az adott időszakban ötször változott meg a teszt végeredménye.
A kutatók egy része szerint nem minden a vakcina, és az is nagyon fontos kérdés, hogy addig a fertőzést elkapó személyeket milyen módon kezelik. Hónapokon keresztül több százezer ember életét menthetik meg, több millió ember esetében pedig maradandó károsodásokat előzhetnek meg, ha pontosan ismerik a betegség lefolyása mögötti folyamatokat. Az információk pedig ahhoz is segítséget tudnak nyújtani, hogy a lakosság saját immunvédelme érdekében milyen lépéseket tegyen. Bár a felfedezés további klinikai vizsgálatokra vár, de úgy tűnik, hogy sikerül egységes képet kapni arról, hogyan is működik a vírus, és milyen folyamatok zajlanak le az emberben a kórokozó hatására. A Covid-19-cel az egyik legnagyobb baj az volt, hogy a kutatók eddig nem láttak összefüggéseket a megjelenő tünetek között. Hiányzott az élettani folyamatokkal igazolható, átlátható rendszer a betegség természete és a megjelenő tünetek kapcsolódási pontjain.
Dan Jacobson tüdőfolyadék-minták elemzése során jött rá arra, hogy a megbetegedés hatására a vérnyomás-szabályozásért felelős rendszer (kininrendszer) egyensúlya felborul. Az adatok elemzésére egy szuperszámítógépet használt. A Summit névre keresztelt eszköz másodpercenként 200 petaflop sebesség elérésére képes. A gép fő feladatai közé tartozik az univerzum titkainak kutatása, a genom elemezése, a rákos megbetegedések, az Alzheimer-kór, a szívbetegségek és a függőségek kutatása. A Summit mesterséges intelligencája 17 000 Covid-19 beteg genetikai mintáiból 40 000 gén adatait dolgozta fel a vizsgálat során. Egy hétig tartott a két és fél milliárd genetikai kombináció elemzése. A mesterséges intelligencia egy teljesen új elméletet állított fel arról, hogy a Covid-19 hogyan is hat a szervezetre. Ez az ún. „Bradykinin vihar” hipotézis. Az új elképzelés egy olyan modellt mutat be, amely magyarázatot ad az eddig egymástól elszigeteltnek hitt tünetekre is. A modell tíz lehetséges gyógymódra is javaslatot tesz. Ráadásul – ami az időtényező szempontjából nagyon fontos – már létező gyógyszereket ajánl a Covid-19 kezelésére.
Jacobson és kutatócsoportja az eredményeit július 7-én tette közzé az eLife folyóiratban.
A Bradykinin peptid az érszűkítő rendszer fontos része, amely vérnyomásesést és értágulatot vált ki. A Bradykinint az ACE lebontja, de az ACE 2 által termelt Angiotenzin 1-9 fokozza a hatását.
A Covid-19 fertőzések szivárgó erekhez és gyulladásokhoz vezetnek a szervezetben. A kinin kaszkád kulcszerepet tölt be az akut gyulladásos folyamatokban. Normál esetben a ACE és ACE 2 enzimek kontroll alatt tarják a kikin kaszkádot. A modell szerint amikor a fertőzés során a SARS COV-2 összekapcsolódik az ACE 2-vel, megszünteti a normál fékező folyamatok rendszerét, ez által lehetővé teszi az erek gyulladását és szivárgását. Jacobsonék megállapították, hogy a betegek esetében az ACE 2 szintje közel kétszázszorosa a normálnak, miközben az ACE szintje jóval alacsonyabb, mint az egészséges emberekben. Jacobson szerint ez egy olyan „tökéletes vihart” okoz, amely során a szervezet az összes ellenőrzési folyamat felett elveszti az irányítást.
Ha ez beindul, akkor a „hiperáteresztővé” vált erek folyadéka fogja kitölteni a tüdő fertőzött területeit. A túlzó folyamatok Hyaluronsav-hidrogél képződéshez vezetnek, ami gátolja a gázcserét a betegek léghólyagjaiban. A boncolási adatok pontosan visszaigazolták ezt a folyamatot. Az elhalálozottak tüdejét ez a zselészerű anyag töltötte ki. A beteg tüdő tömege akár az ötszöröse is lehetett a egészségesnek.
A túl sok Bradykinin a fontos elektrolitszinteket is megváltoztathatja. A káliumszint megváltoztatása például érödémát, hirtelen szívhalált, hasmenést, csökkentett agyi funkciókat okoz.
A Bradykinin szint csökkentésére léteznek gyógyszerek és ebben a folyamatban jelentős szerepe van a D vitaminnak is. A kutatók eddig is sejtették, hogy a betegség megelőzésében fontos szerepet játszhat ez a vitamin, de közrejátszhat a betegség lefolyásában is, hiszen gátolja a „Bradykinin-vihar” kialakulását.
A D-vitamin nem számít klasszikus vitaminnak. Ugyanis a vitaminok olyan élettanilag fontos anyagok, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani. Ellenben D-vitamin a napfény UVB sugarainak hatására képződik a bőrünkben. A D-vitamin egy gyűjtőnév, létezik D1, D2, D3 formája. A szervezet számára ezek közül a D3-vitamin hasznosul a legjobban. Kiemelten kell figyelni a gyermekeknél, a hölgyeknél és az idősebbeknél a D-vitamin bevitelére. Ugyanis a hormonális változások kedvezőtlen hatással vannak a csontsűrűségre, a csontritkulás kialakulásának esélye megnövekszik. A D-vitamin képződése a szervezetben az életkor előrehaladtával csökken. Ősztől tavaszig a felnőtteknek napi 2000 NE (50 μg) D-vitamin bevitel ajánlott. Mivel ebben az időszakban a napfény nem biztosítja, ezért érdemes pótolni. Márciustól októberig naponta 20-30 perces napfürdőzés (arc és fedetlen karok) szükséges a megfelelő D-vitamin képződéshez.
A kutatás alátámasztani látszik azoknak a kutatóknak az érvelését, akik szerint összefüggés van a Covid-19 fertőzések és a napfény mennyisége között. Ők a modern ember napfénytől való rettegésére, a civilizációs életvitelre vezetik vissza a betegség ilyen mértékű terjedését.
