top of page

A Fehér Ház tankokat és drónokat küld Ukrajnába, csak nem eleget




Vukics Ferenc elemzése


„Ha még egy csatában győzünk a rómaiakon, végképp elveszünk.”

Pürrhosz épeiroszi király



I. Pürrhosz épeiroszi király Kr. e. 280-ban Tarentum városával szövetségben kísérelte meg Itália elfoglalását. Hérakleia és Asculum városa mellett is győzelmet aratott a harci elefántokat korábban még sosem látott legiók fölött. A két győzelemért azonban nagy árat kellett fizetnie. Húszezer fős seregéből több mint 7500 elesett, köztük sokan a legképzettebb tisztek közül is. Az épeiroszi király nem tudta pótolni a veszteségeket, és a tény, hogy nem sikerült döntő csapást mérni az ellenségre, megmaradt katonáinak morálját padlóra küldte.


Az ókori világ neves történetírója, Plutarkhosz a Párhuzamos életrajzok c. művében (Pürrhosz – Caius Marius összehasonlítása) örökítette meg Pürrhosz azóta híressé vált helyzetértékelését: „Ha még egy csatában győzünk a rómaiakon, végképp elveszünk.” A hadjárat végül Kr. e. 275-ben ért véget, amikor Pürrhosz csapatai vereséget szenvedtek a beneventumi csatában, aminek eredményeképp végül a hellén területeken fekvő otthonukba való visszatérés mellett döntöttek.


A harc elvei sok ezer évesek és nem nagyon változtak. Az épeiroszi király Itáliai kalandja óta tudjuk, hogy a győzelem nem sokat ér, ha túl sok veszteséget szenved el a csatateret meghódító fél. Korábban már írtam, hogy sok évig kell még várnunk ahhoz, hogy a „háború köde” eloszoljon az ukrajnai eseményekről, és kiderüljön, hogy mibe is került a „különleges művelet” az ukrán és az orosz félnek. Egyes előrejelzések szerint a háború évfordulójára akár az egymilliót is elérheti majd az elesettek és sebesültek száma.


Ha az ukránok tovább szeretnék folytatni a támadó műveleteiket, ahhoz rengeteg problémát kell megoldaniuk. Nyugati támogatás ide vagy oda, a hátország légvédelme, a termelő kapacitások, a kritikus infrastruktúra biztosítása, a megfelelő mennyiségű katona kiképzése és felfegyverzése nem akármilyen feladat elé állítja a kijevi vezetést.

A támadó műveletek folytatásához nem kell feltétlenül három-ötszörös fölényben lenniük az ukrán erőknek, mivel elég az adott szakaszon a megfelelő erő-eszközfölényt létrehozni, de ehhez gyors manőverekre, az erők és eszközök gyors átcsoportosítására lenne szükség. Az ukránoknak ebben az esetben gyorsabban kell mozgatniuk a saját csapataikat, mint az oroszoknak. Ehhez azonban jelentős gépesített erőkre (harcjárművekre, harckocsikra, önjáró tüzér eszközökre) és megfelelő légierőre van szükség. Ellenkező esetben a további ukrán támadások nagyarányú veszteségeket fognak szenvedni és Kijev kimerülését okozhatják.


Jelenleg mintegy 87 ezer orosz katona érkezett Ukrajnába (ebből eddig 47 ezer katona és 13 ezer önkéntes került a frontra) a korábban beígért 300 000 fős mozgósításból. Az orosz tervek szerint mintegy 200 000 fő érkezik meg december elejéig a hadszíntérre. Ha az ukránok támadni szeretnének, akkor ezzel a nagyságú védelmi feladatokat végző erővel szemben kell majd megfelelő mennyiségű és minőségű erőt felmutatni. Meglátásom szerint ehhez legalább hétszázezer fős, teljesen gépesített ukrán haderőre van szükség. Ebben a haderőben a korábban már leírt harckocsiknak is nagyon nagy szerepe van, hiszen az esetleges átkarolások, megkerülések, áttörések, frontális támadások végrehajtásához, a siker kifejlesztéséhez, az üldözés végrehajtásához vagy a védő erők ellenlökéseinek elhárításához (találkozóharc) nélkülözhetetlen eszközök.

A kérdés adott: honnan kap Ukrajna a támadó műveletekhez elegendő harckocsit?

A Biden-kormányzat pénteken jóváhagyta az Ukrajnának szánt biztonsági segítségnyújtás 25. csomagját. A legújabb fegyvercsomag korszerűsített, szovjet és orosz gyártású tankokat és drónokat tartalmaz majd. Kijev nemrég több páncélozott járművet kért, hogy az orosz erők elleni offenzíváját előmozdítsa.


A Pentagon sajtóközleménye szerint 45 felújított T-72B harckocsit vásároltak, amelyek „fejlett optikával, kommunikációval és páncélzattal” rendelkeznek. A védelmi minisztérium állítása szerint Hollandia további 45 harckocsit fog biztosítani, a Cseh Köztársaság pedig további támogatást nyújt majd, ezzel téve „teljessé” a korszerűsítést.


A program keretében közel 100 T-72 B érkezik az ukránokhoz, miközben az oroszoknak csak ebből a típusból legalább ötezer darab működőképes harckocsijuk (amúgy kilencezer) van, és az ukrán fronton még most is legalább 1200 db. található. Fehéroroszországnak közel 1500 van ebből a típusból és ennek a számnak a fele legalább harcba vethető. Az oroszok pedig három hónapja nekiálltak újabb 900 darab felújításának.


Az ukránokat orosz típusú harckocsikkal támogató Csehországnak a háború előtt 181, Szlovákiának 30 volt ebből a típusból. Szlovéniának 54 volt a T-72-es jugoszlávok által módosított M–84 változatából. Lengyelországnak 233 volt a T-72 M1 általuk modernizált típusából (PT–91), amelyből a hadrafoghatóakat már a háború korai fázisában átadták az ukrán haderőnek (ezek fele már oda is veszett), a románoknak pedig csak három darab állt rendelkezésre az elfogadható minőségű TR–125 típusból. Egy lengyel elemzés 717 román tankot említ, de hozzáteszi, hogy még mindig vannak közöttük T–55-ösök is. Valójában 32 T-72-es és kb. 270 db TR–85 "Bison" áll rendelkezésükre. Mindegyik országról elmondható, hogy a felsorolt eszközök harmada valójában sokszor már csak „alváz” volt, mert az alkatrészhiány következtében úgy tették működőképessé a többit, hogy a harkocsi alkatrészeket „kannibalizálták”. 

Fontos tudnivaló, hogy az exportált T-72M járművek harcértéke jóval kisebb volt, mint az orosz alaptípusé, mert az eladók törekedtek arra, hogy csak lebutított változatokat adjanak el. Az ukránok korán nekiálltak a típus modernizálásának: a T–72MP a modernizálás során erősebb (ukrán TD6–2) motort, új harckocsiágyút és hőképalkotóval ellátott francia SAVAN–15 tűzvezető berendezést kapott. A T–72AG erősebb páncélzatot, a T–72–120 szabványos 120 mm-es NATO-lőszerek használatára alkalmas harckocsiágyút használ.


Ukrajna közel 3000 harckocsival kezdte a háborút (1780 T-64, 1196 T-72), de ezek közel harmada az intenzív „újrahasznosítás” ellenére használhatatlan állapotban volt. A szlovák és a cseh üzemek a sérült harckocsik és harcjárművek javítása mellett dolgozik a megmaradt „szovjet készletek” megfelelő műszaki állapotba hozásán, de a két ország javító kapacitásai csak néhány tucat harckocsi javítására és felújítására elegendőek. A nagy javítóüzemek Ukrajnában (egy részüket földig rombolták) és Oroszországban vannak.


A T-72 továbbfejlesztett változatai sikeresek a nemzetközi piacon, ezért azokat több országban sem váltották le mind a mai napig a T-72 leváltására szánt T-90 harckocsikkal, vagy más típussal. Az 1990 után gyártott orosz T–72-esek korszerű, francia licencen alapuló tűzvezető rendszert kaptak, digitális fedélzeti számítógéppel. A ballisztikai számítógép a szélsebesség érzékelő és a lézeres távmérő adatai alapján kiszámítja a lövedék várható röppályáját, így a tüzér által kijelölt célhoz képest egy meghatározott előretartással tüzel a löveg. A nyugati harckocsikhoz hasonlóan a jármű rendelkezik hagyományos optikai céltávcsővel a digitális rendszer hibájának esetére, így hiba esetén sem válik harcképtelenné.


A háború kezdete óta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO-tagállamokat, hogy küldjék el harckocsijaikat Ukrajnának. Kijev külön felhívásokban kérte, hogy a NATO adja át tankjainak egy százalékát, a nyugati országok pedig 500 tankot adjanak Ukrajnának. Washington és partnerei eddig nem teljesítették Zelenszkij kéréseit.


Szeptemberben a Washington Post arról számolt be, hogy Kijev úgy vélte, elérte a "fordulópontot", és a nyugati szövetségesektől kapott több páncélozott jármű segíthet a győzelem kiteljesedésében. "Kijev úgy véli, hogy a kért nehézpáncélosok – köztük harckocsik és személyszállító járművek – segíthetnek abban, hogy ez a fordulópont valóságossá váljon".


Németország visszautasította Ukrajna kérését, amikor közvetlenül tankokat kért. "Egyetlen ország sem szállított eddig nyugati gyártású gyalogsági harcjárműveket vagy nehéz harckocsikat. Megállapodtunk partnereinkkel, hogy Németország nem fog egyoldalúan ilyen lépéseket tenni" – mondta akkor Christine Lambrecht német védelmi miniszter.


A korszerűsített T-72B harckocsik, amelyeket az Egyesült Államok és Hollandia vásárol Kijev számára, nem NATO-modellek, hanem szovjet korabeli fegyverek. Lengyelország és a Cseh Köztársaság már több száz ilyen tankot küldött Ukrajnának. Zelenszkij mégis úgy véli, hogy a tankok segíteni fogják Kijev újabb offenzíváját.


"Hálás vagyok [Joe Bidennek] és az [USA] népének egy újabb 400 millió dolláros katonai segélycsomagért. A páncélozott járművekért, amelyek segíteni fognak nekünk az ukrán föld felszabadításában. Nagyra értékeljük ezt a folyamatos támogatást!" – tweetelte pénteken az ukrán elnök.


A 25. fegyvercsomag a harckocsik mellett 1100 darab Phoenix Ghost taktikai pilóta nélküli drónt, 40 páncélozott folyami csónakot, taktikai biztonságos kommunikációs rendszereket és megfigyelőrendszereket tartalmaz.


A 400 millió dolláros csomagot az Ukrajna Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (USAI) keretében fizették ki. A Biden által Kijevnek biztosított fegyverek nagy részét az elnöki lehívási felhatalmazáson (Presidential Drawdown Authority, PDA) keresztül engedélyezték. A PDA értelmében az elnök saját amerikai készleteiből küldhet fegyvereket egy külföldi hadseregnek. Ezzel szemben az USAI a pénzeszközökből közvetlenül cégektől vagy külföldi kormányoktól vásárol fegyvereket Kijevnek.


A legutóbbi csomag is tartalmaz olyan forrásokat, amelyekből a jövőben fegyvereket lehet küldeni Ukrajnának. A pénzeszközök egy részét arra fogják felhasználni, hogy az amerikai készletekből származó HAWK légvédelmi rakétákkal korszerűsítsék a járműveket, mielőtt Ukrajnába szállítják őket. A Pentagon azt is közölte, hogy 250 M1117A páncélozott szállító járművet korszerűsít és ad át Kijevnek.

A védelmi minisztérium azt állítja, hogy több mint 18 milliárd dollár értékben szállított fegyvereket Kijevnek azóta, hogy Oroszország februárban megszállta Ukrajnát. Eközben a Kieli Világgazdasági Intézet szerint az amerikai támogatás 10 milliárd dollárral több, mint amennyit a Pentagon állít. Október 3-án közölt számításaik szerint az amerikaiak közel 28 milliárd dollárral járultak hozzá Kijev közvetlen háborús erőfeszítéseihez.

Az ukrán háború tapasztalatai azt mutatják, hogy jelenleg a védelem során használt páncéltörő fegyverek vannak előnyben a régebbi fejlesztésű harckocsikkal szemben. Az ukránok a nyugati fegyverszállítmányoknak köszönhetően a páncélelhárítás terén ma az egyik legerősebb haderővé váltak a világon. Ha viszont támadni szeretnének, akkor az orosz páncéltörő fegyverek lesznek előnyben. A Zelenszkij által korábban kért 500 darab harckocsi csak akkor volna jelentős támogatás, ha a támogatási csomagban Leopard 2A4-es és M1A2 Abrams harkocsik lennének, amelyek komoly páncélvédettséggel rendelkeznek. A régi orosz készletekből felújított harckocsikból legalább 1300-1700 darabra van szükség, hogy ugyanazt a harcértéket produkálják.

Saját számításaim szerint ezt a mennyiséget csak egyetlen ország, éppen a háborús ellenfél Oroszország tudná leszállítani Ukrajnának.

Az amerikai külügyminiszter hiába állt be az elmúlt hónapokban Ukrajna háborús beszerzőjének, a legtöbb helyen közölték vele, hogy az adott fegyverek egy biztonsági egyensúly részét képezik és hiányuk helyi konfliktusok kiújulásához vezethet.


Bonyolult ez a mérleghinta!


Megfelelő minőségű támadó fegyverek nélkül Ukrajna Pürrhosz seregének sorsára juthat.

433 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page