A „Manaus-variáns” megjelent Európában – a rekombináció jelensége
Tudósok újabb tanulmányokban hívják fel a figyelmet arra, hogy a koronavírusok mennyire gyakran módosítják genetikai összetevőiket, ami a veszélyes variánsok megszaporodásához vezethet. A jelenlegi harmadik hullám példátlanul magas esetszámaiért is a mutációkat okolják a szakemberek.
Vannak olyan mutációk, amik fertőzésképtelenné teszik a vírust, és ezeknek nem lesznek utódaik. Vannak olyan mutációk, amik nem okoznak nagy változást, és észre sem lehet venni őket kívülről, csak akkor, ha megnézzük az élőlény DNS-ét, illetve a koronavírus esetében az RNS-ét. Vannak olyan mutációk, amelyeknek látni a hatását. Például, megeshet, miként ez már sok másik kórokozó esetében megtörtént, hogy kialakul egy olyan mutáns vírus, amely nem okoz megbetegedést, amikor fertőz. Az ilyen vírus ellen nem fogunk védekezni, gyógyszert beszedni, mert nem zavar minket – így nagyobb eséllyel adjuk tovább, s ezt előnyt jelent a vírusnak. Egy ilyen ártalmatlanra mutálódott vírussal nem is törődnénk, továbbra is utazgatnánk vele, és a vírus már meg is hódította a világot.
A koronavírus egy mutációjának köszönheti valószínűleg azt is, hogy most embereket fertőzhet. A legtöbb kórokozó ugyanis nem tud csak úgy ugrabugrálni a fajok között.
A koronavírusnak máris nagyon sok mutációval létrejött változata van, ezekről egy törzsfát itt lehet megnézni.
A vírusok nagyon gyorsan szaporodnak. Ameddig egy embernek kb. 18 évet kell várnia, hogy felnőjön, addig a vírusoknál ez inkább csak órák kérdése. Azért változik a vírus gyorsabban, mint egy ember, mert adott idő alatt sokkal többször szaporodik, azaz többször van lehetősége mutálódni.
Az elmúlt hetekben a COVID-19 új variánsaival kapcsolatban nyomták meg a vészcsengőt a tudósok. A kutatók feltételezése szerint a genomban lezajló apró változások némelyike tehető felelőssé a vakcinák hatékonyságának (esetleges) gyengüléséért.
Az is kiderül az új tanulmányokból, hogy valójában nem csak ezek a kis genetikai módosulások adnak okot aggodalomra. Az új típusú koronavírusnak hajlama van rá, hogy genomjának nagyobb darabjait keverje össze a másolatok készítése során. A kis mutációk olyanok, mintha egy betűsorban egy-egy gépelési hiba történne. Ezzel szemben a hibát okozó másik jelenség – a rekombináció – ahhoz az esethez hasonlítható, amikor egy lemásol-beilleszt (copy-paste) változ(tat)ás történik. Ekkor a mondat egy nagyobb része teljesen módosul, mert egy kissé más, eltérő verzió felülírja.
A rekombináció révén a vírus veszélyes módon képes megváltoztatni az összetétele formáját – ez a felismerés okozza az új tanulmányokból kiolvasható nyugtalanságot. Azonban a biológiai gépezetnek épp ez a tulajdonsága hosszú távon egyben reménysugarat is nyújt a tudósok számára, amennyiben megfejtése segíteni tudja őket abban, hogy megtalálják annak módszerét, miként lehet ebben a folyamatban megállítani a vírust.
Az egymással rokonságban álló koronavírusok válogatás nélkül képesek keveredni (rekombinálódni) egymással. A kutatók sok olyan genetikai szekvenciát találtak a koronavírusokban, amelyek mintha a semmiből bukkantak volna elő. A teljesen különböző csoportokhoz tartozó koronavírusok rekombinációját részletekbe menően még senki nem tanulmányozta. Részben azért nem, mert az ilyen jellegű vizsgálatnak pl. az USA-ban, biztonsági okokból, a kockázatok elkerülése miatt, szigorú kormányzati ellenőrzés és felügyelet mellett kell zajlania.
Az Egyesült Királyságban felelős minisztere szerint: „Minden gyártó: a Pfizer-Biontech, a Moderna, az Oxford-AstraZeneca mellett mások is azon dolgoznak, hogy ha kell, újratervezik vakcinájukat, hogy biztosan hatásosak legyenek bármely variáns esetén. A kihívás nem csekély, hiszen csaknem 4 ezer olyan mutánst azonosítottak a világon, ami a COVID-19-ért felelhet. Éppen ezért az Egyesült Királyságban „könyvtárba” gyűjtik a mutációkat, hogy ennek segítségével tudják frissíteni a védőoltásokat, ha a szükség ezt megkívánja. Nálunk található a világ genomszekvenáló iparának mintegy 50 százaléka, a mutánsok gyűjteményének segítségével készen állunk arra, ha ősszel vagy később a ma kihívást jelentő variánsokra válaszul új vakcinát kell előállítani a britek, illetve a világ megvédésére”
A kutatókat és tudósokat nyugtalanítja az új virulens variánsok: így az Angliában talált B.1.1.7, a Dél-Afrikában felbukkant B.1.351 és a Brazíliában azonosított P.1 mutáció megjelenése, és aggódnak amiatt, hogy a rájuk adható vakcinaválasz vajon kielégítő-e.
A múlt héten derült ki, hogy az Egyesült Királyságban hat olyan esetet fedeztek fel, amelyet először Brazíliában, Manaus városában azonosítottak.
Egy mintaadó személy azonban nem fejezte be a Covid-19 teszt regisztrációját, vagyis a tisztviselők nem tudták megtalálni. A keresést 379 háztartásra szűkítették Délkeleten. Aggodalomra ad okot, hogy a Manaus-variáns sokkal fertőzőbb lehet, mint az eredeti, az amazóniai városban való elterjedéséről szóló tanulmány szerint az emberek akár 61% -át is képes megfertőzni.
Mindenkit, akit pozitívan tesztelte az új változatot, nyomon követték, és tanácsot adtak az ő és környezetük izolálására. Az Egyesült Királyságban jelenleg négy aggasztó mutáció terjedését követik nyomon.,
A koronavírus legújabb brazil változatát azonosították az Egyesült Királyságban. Anglia Public Health (PHE) szerint a VUI-202102/04 néven ismert törzs 16 esetét fedezték fel. A változatot Variant Under Investigation (VUI) néven jelölték meg. Ez tartalmazza az E484K mutációt, amely a tudósok szerint korábban ellenállóbb lehet a Covid-vakcinákkal szemben.
Forrás:
Comments