A Momentum szerint veszélyes bűnözőket engedett szabadon Orbán Viktor. Akkor ismételjünk!
(Kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy lehetőségeikhez mérten szórják alábbi közleményünket – a Szerk.)
14 évvel a Budaházy György és 16 társa elleni, nemzeti ellenállási tevékenységük miatti koncepciós eljárás megindulása után, Ferenc pápa katolikus egyházfő magyarországi látogatásának előestéjén dr. Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a Hunnia-per hat jogerős elítéltjének, köztük Budaházy Györgynek. Az Elnöki Hivatal 2023. április 27-i közleménye szerint a „pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen”.
A kegyelmi határozat megszületése és a hat elítélt kiszabadulása óta egy kicsi, de hangos kisebbség mind itthon, mind külföldön arról igyekszik meggyőzni a szélesebb közvéleményt, hogy a döntéssel „közveszélyes terroristákat”, „elvetemült nácikat” engedtek volna ki fogságukból és szabadítottak volna rá a magyar társadalomra.
Ezzel szemben, mint a széles társadalmi körből szerveződött Budaházy Bizottság az Igazságtételért (továbbiakban BBI) civil társaság tagjai úgy ítéljük meg, hogy bátor, tisztességes, példamutató, keresztényi és társadalmi akarattal egyező, méltányos döntés született a Budaházynak és társainak adott elnöki kegyelemmel.
Ennek a személyes tapasztalatainkon és megalapozott társadalmi igazságosságon nyugvó meggyőződésünknek kívánunk hangot adni mostani sajtóközleményünkkel.
Felhívjuk a sajtómunkatársak és a szélesebb közvélemény figyelmét a Hunnia ügyben született kegyelmi döntésekkel kapcsolatos alábbi, lényegbevágó tényekre és összefüggésekre:
1. Fontos rámutatni, hogy ez az április 27-én megadott végrehajtási kegyelem Budaházy György és öt társa esetében – szemben a tavaly decemberben eljárási kegyelemben részesült hét korábbi vádlottal – nem jelent teljes mentesítést, mert a közügyektől öt évre szóló eltiltás mellékbüntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok fennmaradtak.
Ráadásul a főbüntetések is megmaradtak, csupán azok végrehajtását függesztette fel az elnöki kegyelem mindegyikük esetében a maximális 5 éves próbaidőre. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a meghurcoltak korábban már hosszú éveket töltöttek kényszerintézkedések alatt, Budaházy György példának okáért 3 év 4 hónapot töltött rácsok mögött, két és fél évet házi őrizetben, továbbá még két évet lakhelyelhagyási tilalom alatt.
Ezen kívül pedig, bár az eljárás elhúzódása a vádlottaknak egyáltalán nem volt felróható, az eljárásban maradt tíz vádlottat a jogerős ítélet mégis 25,5 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Van olyan vádlott, akinek közel 4 millió forint fizetési kötelezettsége keletkezett, ennek behajtását meg is kezdték rajtuk. Emiatt gyűjtés is zajlik a meghurcoltak javára, ennek részletei a Hunnia-ügy melletti kiállásokat is bemutató szabadsagot.com oldalon találhatók: https://szabadsagot.com/2023/05/08/25-millio-forint-perkoltseg-a-hazafiaknak/
2. 2006-ban (de részben már 2002-től) a gyurcsányi balliberális kormányzat felfüggesztette a jogállamot, véres erőszakkal és megtorlásokkal teli állami terrort alkalmazott a hatalma megtartása érdekében, ez váltotta ki a társadalom egy részének tevőleges nemzeti ellenállását, köztük többek közt azokat a cselekményeket is, melyek miatt a Hunnia-ügy vádlottjait meghurcolták.
A 2006-os államhatalmi és rendőri terrorizmus megtörténtére cáfolhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre, ezért ezt az időszakot a jogállamiság felfüggesztésének kell tekintenünk. Bárki tehát, aki akkoriban fellépett a hatalom ellen, az nem egy demokratikus rendszer ellen lépett fel és nem a demokrácia ellen harcolt, hanem az önkényuralmi törekvések és az állami terrorizmus ellenében, egyszersmind a haza, a nemzet védelmében.
Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője, a 2006-os rendőrterror egyik elszenvedője és súlyos sérültje, az akkori események kivizsgálására létrehozott tényfeltáró bizottság egyik tagja is leszögezte, hogy a "fejmagasságban lövöldöző" rendőrök és a rendőrvezetők felülről, a politika szintjéről kaptak bátorítást mindehhez, és hogy „felfüggesztették a demokráciát Magyarországon, és nemcsak a rendőrség mondott csődöt ebben az időszakban, hanem az ügyészség és a bíróság is”.
3. A 2006 őszi állami terror levezénylőinek, végrehajtóinak, valamint politikai és eszmei támogatóiknak elemi érdekük, hogy másokra süssék a terrorizmus (a közveszélyesség, a kirívó társadalomellenesség) bélyegét.
– A Hunnia-perben szereplő cselekmények kapcsán kezdetben rendre rongálás ügyében indult nyomozás, amiket az akkori kormányzó párt, az MSZP nyílt nyomásgyakorlására minősítettek át terrorizmussá.
– Ezen cselekmények elkövetői – akárkik is voltak – a bizonyítékok szerint ügyeltek arra, hogy emberi sérüléseket ne okozzanak; az egyetlen személyi sérülést Cs. Sándor szenvedte el, de az ő megverését még az ügyészség és a bíróság sem minősítette terrorcselekménynek, ráadásul az elkövetők kilétét sem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. A nyomozás eleinte rablás címén folyt, csak később kiáltatott ki az eset "Budaházy személyes bosszújának". Az emiatt megvádoltak mindegyike már elszenvedett olyan mértékű szabadságelvonást, amely arányos a nekik tulajdonított cselekményekkel.
– Mivel a terrorcselekmények nem évülnek el, ezért a 2006 őszi állami terror levezénylőinek és végrehajtóinak elemi érdekük, hogy az általuk elkövetett bűncselekményekről eltereljék figyelmet, a terrorizmus bűnével másokat vádoljanak és másokat juttassanak börtönbe.
– Mindenki, aki szó nélkül tűrte vagy szóval támogatta a gyurcsányi idők őszödi hazugságait, az akkori rendőrterrort, a demokratikus szabadságjogok akkori felfüggesztését, most már csak önigazolásból is azt a hamisságot igyekszik a közvéleménybe sulykolni, hogy a kegyelemben részesített nemzeti ellenállók közveszélyt jelentenének a magyar társadalomra.
4. A jogerős bírósági ítéletet hozó bírói tanács elnöke az ítélet szóbeli indokolása során, majd pedig az ítélet írásbeli változata is egyértelműen kinyilvánította, hogy a Hunnia-ügy vádlottjai a csaknem másfél évtizede húzódó bírósági eljárás ideje alatt családot alapítottak, kétségkívül hasznos tagjaivá váltak a magyar társadalomnak, és nem tekinthetők a közfelfogás szerint terroristának.
A jogerős írásba foglalt ítélet leszögezi, hogy „a vádlottak 14 éve állnak büntetőeljárás hatálya alatt. Egy vagy több kiskorú gyermek tartásáról gondoskodnak, állandó munkahellyel és jövedelemmel rendelkeznek, többségük családfenntartó és többen a helyi egyházközösség aktív tagjai. Életvitelükkel, büntetőeljárás hatálya alatt tanúsított magatartásukkal probléma nem merült fel.”
Sőt, a jogerős ítélet rámutatott arra is, hogy „ha a büntetés nem áll arányban a bűncselekmény súlyával, az elkövetők tárasadalomra való veszélyességével, igazságtalanná válik, és a társadalmi hatását sem képes kifejteni. A cselekmények konkrét társadalomra való veszélyessége – figyelemmel az eszközcselekményekkel okozott sérelemre is – nem kirívó. Életben nem esett kár, a vagyoni kár nem jelentős. Az általuk elkövetett súlyos bűncselekményeknek az elbíráláskor nem érzékelhető a társadalomra gyakorolt hatása, hiszen 14 év telt el.”
5. A köztársaság elnöki kegyelem megadása nemhogy kárára, hanem kifejezetten hasznára válhat az egész magyar társadalomnak, mivel sokak reményét visszaadta aziránt, hogy az állam felelős képviselői képesek és készek az ilyen szintű visszásságokkal terhelt ügyekben kiigazítást tenni, igazságot szolgáltatni.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször kijelentette, hogy az igazságszolgáltatás ebben az ügyben leszerepelt, és a magyar igazságszolgáltatás szégyene, ami ebben az ügyben történt.
Örömteli, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit, és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.
A kegyelemben részesítés óta a Hunnia-ügy vezéralakja, Budaházy György számtalanszor szerepelt nemcsak a nemzeti radikális, hanem a mérsékeltként számon tartott sajtó legkülönfélébb, szélesebb közönséget vonzó csatornáin is. Nem egyszer különböző világnézetű műsorvezetők és vitapartnerek társaságában. Gyakori meghívásait leginkább éppen annak köszönheti, hogy a magyar társadalmat érintő sarkalatos kérdésekről nemcsak határozott, hanem alapos és felelősségteljes véleményt fogalmaz meg. Ez is azt igazolja, hogy a Hunnia-ügy vádlottjainak kiszabadulása, a társadalom hasznos tagjaivá válásuk elősegítése egyértelműen magyar össztársadalmi érdek.
6. A BBI egyöntetűen és határozottan szükségesnek és kívánatosnak tartja a még köztársasági elnöki kegyelemben nem részesített és még eljárás alatt álló – köztük egy nemzetközi hírű, kora középkori időszak tekintetében elismert szakembernek számító régész foglalkozású – négy vádlott mielőbbi kegyelemben részesítését, lehetőleg eljárási kegyelem formájában.
A Hunnia-ügy négy vádlottját a köztársasági elnök eddig azért nem részesítette végrehajtási kegyelemben, mert a másodfokú bírósági ítélet az ő hátrányukra eltért az elsőfoktól, és ők fellebbezést nyújtottak be ezzel szemben, így az nem lett számukra jogerős. A fenti pontokban ismertetett tények és összefüggések alapján számukra is kérjük ezúton is az Igazságügyi Miniszter és Köztársasági Elnök Asszony mielőbbi kedvező kegyelmi döntéseit.
7. Közmegbecsülésnek örvendő közéleti személyiségek tömege állt ki Budaházy György és társai mellett
Mostani sajtóközleményünk végén található azoknak a közismert magyar közszereplőknek a hosszú listája, akiket a BBI és mások által korábban már közzétett tények és összefüggések (filmek, cikkek, interjúk, közlemények) meggyőztek arról, hogy a Hunnia-ügy valamennyi vádlottja méltó a köztársasági elnöki kegyelemre.
A kegyelemben részesítésük összhangban állt és áll az össztársadalmi és össznemzeti magyar érdekkel, az általános igazságérzettel, az igazságtétel általános követelményével, s nem kevésbé Novák Katalin köztársasági elnök asszonynak a hivatalba lépése első évfordulója alkalmából tett nyilatkozatával, amely szerint „Az elnökségem a magyar emberekről szól...”
Örömteli tehát, hogy ilyen rendkívül széles körű nemzeti összefogás alakult ki a Hunnia ügy meghurcoltjainak szabadsága, az igazságtétel mellett, amely végül eredményre vezetett, és reményt ad arra, hogy a 2010 előtti önkényuralmi időszak, és különösen a 2006 őszi állami terror el nem évülő bűntetteit elkövető vezetők felelősségre vonására, továbbá az igazságszolgáltatásban mutatkozó működési zavarok elhárítására is végre esély nyílhat.
Budapest, 2023. május 18.
A Budaházy Bizottság az Igazságtételért társaság nevében
Kondor Katalin újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke, a Budaházy Bizottság az Igazságtételért életrehívója
dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, , a Budaházy Bizottság az Igazságtételért tagja
Neves személyek listája, akik kiálltak Budaházy György és társaik szabadságáért, a kegyelmükért
Albert Gábor zenész, Gemini Együttes tagja
Andrásfalvy Bertalan Dr. néprajzkutató, egyetemi tanár, politikus
Andrási Attila Jászai Mari-díjas rendező
Apáthy István néhai Apáthy Gabriella elhunyt 2006-os jogsértett
házastársa
Ágoston Balázs újságíró – Demokrata
Bakay Kornél László Dr. régész, őstörténet kutató
Barabás Géza galériatulajdonos, festményszakértő
Barcsa-Turner Gábor HVIM társelnök
Bayer Zsolt publicista, tv-s műsorvezető
Bede Zsolt újságíró, Vadhajtások
Beke István terrorizmusért igaztalanul elítélt erdélyi
magyar hazafi
Bencsik András újságíró – Magyar Demokrata főszerkesztő
Bene Éva Dr. orvos, író
Bene Gábor Dr. közíró, jogász
Bíró András Zsolt antropológus, genetikus, Turán Alapítvány elnöke
Bogár László közgazdász
Boór Ferenc Dr. BME tudományos munkatárs, Fejér Szövetség
társelnöke
Borbély Zsolt Attila partiumi politológus, közíró
Boros Imre Dr. közgazdász
Borvendég Zsuzsanna történész
Budaházy Edda életvédő – Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom
Csath Magdolna közgazdász
Csókay András Dr. idegsebész professzor
Dezse Balázs újságíró, műsorvezető
Dezse-Zelenka Dóra újságíró, műsorvezető
Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, előadóművész
Dézsy Zoltán Balázs Béla-díjas magyar rendező, szerkesztő-riporter,
egyetemi oktató
D. Nagy Lajos Bikini együttes énekese
Döbrentei Kornél író
Drábik János Dr. jogász, közíró
Duray Miklós † felvidéki magyar politikus
Eperjes Károly színművész
Ékes Ilona volt Fideszes országgyűlési képviselő
Fábry Sándor humorista
Fábry Szabolcs Nagyvázsony polgármestere
Falath Zsuzsanna muzeológus
Fehér Imre a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület
alapító elnöke
Felföldi Zoltán közgazdász, közíró
Földi László Védett Társadalom Alapítvány elnöke
Franka Tibor író, újságíró, volt polgármester
Fricz Tamás CÖF alapító
Füssy Angéla újságíró – Pesti Srácok
Galla János Dr. jogász, NJSZ elnökségi tagja
Gaudi-Nagy Tamás Dr. ügyvéd és jogvédő, NJSZ ügyvezető, volt ogy. képviselő
Geönczeöl Attila felvidéki borász, borszakíró, a Külhoni Magyar
Borászok Egyesületének elnöke
Gonda László 2006-os néptribun
Görgey Zsuzsa életvédő
Gőbl Gábor sportmenedzser, rockzenész
Gőbl György Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesületének elnöke
Gyebnár László Nemzeti Taxi vezetője
Hegedűs Loránt ifj. református lelkész, Bp., Szabadsági téri Hazatérés
Templom
Huth Gergely Pesti Srácok
Iványi Marcell filmrendező
Jelenczki István képzőművész, filmrendező
Jeszenszky Zsolt közíró, műsorvezető, szerkesztő, Politikai Hobbista
Kalapács József énekes, rockzenész
Kassai Lajos lovasíjász mester, íjkészítő
Kálomista Gábor Balázs Béla-díjas magyar filmproducer,
színházigazgató
Kellermayer Miklós Dr. sejtkutató professzor, keresztény gondolkodó
Kiss Gyöngyi a Magyar Rádió volt munkatársa
Kisberk Szabolcs újságíró
Koltay Gergely Kossuth-díjas zeneművész
Kondor Katalin újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke
Kónyi-Kiss Botond HVIM alelnök
Korbuly Péter Kazinczy-díjas magyar bemondó, műsorvezető,
beszédtanár, színész
Kosaras Péter Ákos történész
Kőrösi Mária Dr. egyetemi docens, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja
Kőszegi M. László újságíró, operatőr, Hungária TV
Kroó Zita újságíró, Pesti Srácok, Karc FM
Kubinyi Tamás Álmos Király Televízió főszerkesztője, műsorvezetője
László Attila Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője
Liebmann Katalin Dr. újságíró, szerkesztő-riporter
Loránt Károly közgazdász, közíró
Lovas István † író, újságíró
Makkay József erdélyi újságíró, az Erdélyi Napló főszerkesztője
Maurer Oszkár délvidéki borász
Mároki Tibor a melbourne-i ’56-os Bajtársi Szövetség Victoriai
Csoportja nevében
Meister Éva Magyar Művészetért Ex Libris-díjas színművésznő
Mező Gábor Lovas István-díjas újságíró
Mészáros Zoltán színész, az Angyalbőrben filmsorozat volt főszereplője
Mikus Márton István a Polgári Mulató tulajdonosa
Molnár Tamás grafikus, az Inconnu csoport alapítója, '90 előtti
illegális ellenzéki
Mónus József távlövő íjászbajnok, íjkészítő
Morvai Krisztina Dr. jogász, egyetemi docens, volt EP képviselő
Moys Zoltán rendező, a Hazajáró dokumentum filmsorozat
rendezője
Murányi Levente '56-os szabadságharcos
Nagy Ervin filozófus, XXI. Század Intézet elemzője
Nagy Feró énekes, rockzenész, a Beatrice Együttes frontembere
Novák Előd Mi Hazánk Mozgalom alelnöke
Nyers Csaba honfoglaláskori hagyományőrző
Oberfrank Pál művész Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész,
színházigazgató, érdemes
Papp Lajos Dr. szívsebész professzor
Pataki Attila magyar rockzenész, az Edda Művek énekese
Patrubány Miklós MVSZ elnöke
Pálinkás Gergely zeneszerző, előadóművész
Pesty László Dr. Pesty Fekete Doboz, gerilla.hu
Petrás János zenész, a Kárpátia együttes frontembere
Petrás Mária népdalénekes
Pilhál Tamás Lovas István-díjas újságíró – Magyar Nemzet
Pindroch Tamás újságíró, Alapjogokért Központ vezető elemzője
Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes
Piukovics Gábor komolyzenész
Pongrácz András '56-os szabadságharcos
Popély Gyula Dr. felvidéki magyar történész, politikus
Publik Antal erdélyi előadóművész
Raffay Ernő Dr. történész
Rákay Philip televíziós műsorvezető, médiaszemélyiség
Reiner Péter vészkorszaki túlélő
Révész Máriusz politikus, országgyűlési képviselő
Rudán Joe énekes, rockzenész
Schiffer András Dr. ügyvéd, volt ogy. képviselő
Siklósi Beatrix magánemberként, és mint a 2006-os Gyurcsány-
terrort akkor dokumentáló újságírók egyike,
a Becsapott ország c. film társszerkesztője
Simon János CÖF alapító
Skrabski Fruzsina újságíró – Mandiner, filmrendező
Spöttle Georg biztonságpolitikai szakértő
Stefka István Táncsics Mihály-díjas magyar újságíró,
Pesti Srácok
Szalóki Ági előadóművész, dalszerző
Szamosi Tímea Hír TV műsorvezető (Politikai Hobbista)
Szántai Lajos művészettörténész
Szentesi Zöldi László Lovas István-díjas újságíró, Magyar Nemzet
Szent-Iványi Ágnes Sz-I. Domokos II: VH. alatti magyar diplomata
özvegye
Szikora Róbert EMeRTon-díjas magyar énekes, az R-GO együttes
frontembere
Szilágyi Ákos a Magyar Zászló napjának és a Magyar Nemzet
naptár ötletgazdája
Szili Katalin Dr. politikus, autonómiaügyi miniszterelnöki
főtanácsadó
Sziva Balázs zenész, a Romantikus Erőszak együttes
frontembere
Szőcs Zoltán terrorizmusért igaztalanul elítélt erdélyi
magyar hazafi
Szöőr Anna Dr. pszichológus, jogász
Téglásy Imre Dr. életvédő, Alfa Szövetség
Toroczkai László Mi Hazánk Mozgalom elnöke
Tóth Csaba Attila Dr. orvos, a Szekszárdi Léleképítő vezetője
Tóth Gy. László politológus
Tőkés László református püspök, erdélyi politikus
Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató
Vári-Kovács Péter színész, zenész
Varga Domokos György író, újságíró – a Szilaj Csikó főszerkesztője
Varga Miklós Máté Péter-díjas magyar énekes, színművész,
rockzenész
Varga Zsolt zenész, a révkomáromi Kerecsen együttes
vezetője
Vass István Mátyás '56-os szabadságharcos
Vesztergám Miklós zenész, író
Vidnyánszky Attila Nemzet Színház igazgatója
Völgyesi Miklós Dr. Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke
Vukics Ferenc katonai szakértő
Wittner Mária † ’56-os szabadságharcos
Zétényi Csukás Ferenc Horthy István Alapítvány elnöke
