A szövetségeseinek megtiltaná, de az USA kedvére kereskedik Oroszországgal (Vukics Ferenc elemzése)

Amikor 2015-ben az USA-ban jártam, már javában dübörgött az Oroszország elleni szankciós politika. Szankciókat ugyanis már 2014-ben, a Krím annektálása, valamint az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó maláj polgári gép kelet-ukrajnai lelövése miatt is életbe léptettek Moszkva ellen.

Az Egyesült Államok kötelezte európai szövetségeseit, hogy a gazdaság egyre több területén függessze fel kapcsolatait a Föderációval.

Az Oroszország elleni embargók nagyon érzékenyen érintették a magyar gazdaságot, mert éppen ekkor sikerült nagyjából visszaszerezni azokat a korábbi piacokat, amelyeket a rendszerváltoztatás során elvesztettünk. Miközben a finn, lengyel, német és magyar cégek felfüggesztették a tevékenységüket, a helyükre gyorsan amerikai cégek vonultak be.

Amerikai látogatásom során a híradások arról szóltak, hogy soha sem látott mértékűre emelkedett a két ország közötti kereskedelem. Vlagyimir Putyin orosz elnök ekkor az Oroszország ellen szankciókat meghirdető országokkal szemben ellenlépésként élelmiszer-embargót vezetett be. A zárlat első körben az Egyesült Államokból, az Európai Unióból, Ausztráliából, Norvégiából és Kanadából származó termékekre terjedt ki. Ekkor még mindenki abban reménykedett, hogy ezek a korlátozások egy-két évig maradnak csak fenn. A 2022 eleje óta életbelépő szankciók pedig még súlyosabban érintették a térségek gazdaságait.

Az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók, illetve az erre válaszul bevezetett embargó már a kezdeti szakaszában káros hatással volt az európai gazdaságra.

Az első két évben csak a magyar gazdaság 6,5 milliárd dolláros nyereséget vesztett el. Ez azóta legalább 25 milliárd dolláros veszteségre rúg.

A 2022 óta tartó folyamat pedig az európai és a magyar gazdaság összeomlását is hozhatja. Nekünk lett igazunk. Nekünk fájnak jobban a szankciók és nem Oroszországnak. Aki ismerte pl. az Irán ellen meghozott szankciók történetét, az tudta, hogy a büntetőintézkedések rövid távon nem állítják meg Moszkva Ukrajna elleni háborúját. Az orosz gazdaság a durva szankciók közepette is jobb állapotban van, mint ahogy azt az elemzők többsége jósolta. A piac szabályozó hatását kihagyták a politikai számításokból. Az olaj- és gázexportból származó bevételek sok milliárd dolláros pluszbevételt hoztak: míg az EU folyamatosan csökkenti az olajvásárlást, Kína, India és több más ország jelentős kedvezménnyel felvásárolja a Nyugaton nem kért energiahordozót. A rubel tartósnak gondolt összeomlása is elmaradt, az orosz fizetőeszköz – a központi bank politikájának köszönhetően – többet ér most, mint az invázió előtt.

Bár jelentősen szűkült az áruválaszték, nincs olyan hiány, ami széles társadalmi elégedetlenséghez vezetne. Közben az orosz gazdaság megtanult együtt élni a nyugati büntetőintézkedésekkel.

A központi bank a külföldi hitelállomány csökkentésével és a valutatartalékok felduzzasztásával reagált, így a pénzügyi rendszer nem rokkant meg.

A szankciós politika első időszakában az orosz embargó által okozott helyzet ellensúlyozására irányuló magyar stratégia három pillérre épült: a belső piac védelmére, a magyar termékek előnyben részesítésére; új piacok felkutatására, a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának kiterjesztésére, például az ázsiai országokba, vagy a nyugat-balkáni államokba; továbbá az Oroszországgal való jó kapcsolat megtartására. Magyarország arra készült, hogy az embargó után a lehető legkedvezőbb helyzetből folytatódhasson a magyar kivitel Oroszországba. Így a magyar cégek továbbra is fontosnak tartották az orosz hatósági engedélyek megtartását és megszerzését az embargó ellenére is.

Az EU-s szankciók időbeli meghosszabbítása 2017-ben – a tárcák hatásvizsgálatai alapján – még nem jelentett jelentős kockázatot Magyarország számára – a piaci szereplők ugyanis gyakorlatilag „beárazták” a fennálló helyzetet –, de már akkor mindenki tisztában volt azzal, hogy a szankciók mélyítése, illetve kiterjesztése már komoly károkat fog okozni hazánknak. Jelenleg nem találtam elemzést, ami az eddigi károkat összegezte volna.

Miközben Európa szabályos gazdasági öngyilkosságot követ el, addig az USA nagyon figyel arra, hogy a szankciók neki ne fájjanak annyira.

Amerika több mint 6 milliárd dollárnyi árut importált Oroszországból az ukrán invázió óta. Az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul Joe Biden amerikai elnök megfogadta, hogy elszigeteli és „megnyomorítja” az orosz gazdaságot. Moszkva azonban meg tudta őrizni gazdasági erejét, részben azáltal, hogy havonta több mint 1 milliárd dollárt exportált fából, fémből, élelmiszerből és egyéb árukból az Egyesült Államokba.

Az Associated Press által idézett statisztikák szerint február 24. óta több mint 3600 orosz hajó érkezett az Egyesült Államok kikötőibe. Noha ez a tavalyi év azonos időszakához viszonyított szállításoknak csak a fele, az import még mindig meghaladja a 6 milliárd dollárt.

Az amerikai kikötőkbe belépő orosz termékek mennyisége arra utal, hogy Biden nem teljesíti Moszkva gazdaságának elszigetelésére tett ígéretét. Az úgynevezett „lezárási” időszakok miatt, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy korábban megkötött szerződéseiket teljesítsék, az áruk egy része azután is belép az országba, hogy a Fehér Ház szankciókat hirdetett ezekre a termékekre, köztük az olajra és a gázra. Paradox módon az orosz műtrágya bevitele tovább növekedett, mert ez a termék kifejezetten a Biden-kormányzat kérésére érkezett.

A Fehér Ház lefoglalt több luxusjachtot, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel laza kapcsolatban álló gazdag oroszok tulajdonában voltak. Az AP azt találta, hogy amerikai és európai cégek több millió dollár értékben importálnak fémet egy orosz cégtől, amely amúgy Moszkva vadászrepülőgépeinek alkatrészeit gyártja. Érdekes ellentmondás Biden szankciós kampányában.

Washington diplomáciai nyomása ellenére az Európán kívüli amerikai szövetségesek erősítik gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal. A NATO-tag Törökország idén megduplázta orosz olajimportját. Biden elnöksége alatt több lépést is tett az Újdelhivel való kapcsolatok erősítése érdekében. Az amerikai csapatok jelenleg is a kínai határon segítik Indiát, amely ennek ellenére, Ankarához hasonlóan, jelentősen megnövelte a Moszkvából érkező energiaimportot.

Közben az indiai rúpia a gyémántkereskedelem egyik fő fizetőeszközévé vált, így a vásárlók megkerülhetik az amerikai szankciókat.

Noha a nyugati gazdasági háborúnak az volt a célja, hogy megrendítse Moszkva katonai erejét, és tárgyalóasztalhoz ültesse Oroszországot, ez egyelőre nem járt sikerrel. Az elmúlt hónapokban az orosz energiaexport meghaladta a háború előtti szintet, a rubel árfolyama jelentősen javult a dollárral szemben, úgy tűnik tehát, hogy Oroszország gazdasága sokkal jobban teljesít, mint Európa nagy része.

S miközben az USA gondosan ügyel arra, hogy komoly károkat ne okozzon a gazdaságának, addig mi megbecsülni sem tudjuk, hogy milyen veszteségeket szenvedünk el a közeljövőben.