VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Az abszolút pedagógusok életpályájának néhány tanulsága


Tisztelt Olvasó!

E tanulmány szerzője harminc, abszolút pedagógusnak tartott, 20. században élt magyar személyiség életútját mutatja be. Összehasonlítja származásukat, tanulmányaikat, szakmai (tudományos, művészeti, illetve tanári) munkásságukat, konfliktusaikat. A harminc abszolút pedagógusból hárman testvérek, közülük kettő (Varga Tamás és Vargha Balázs) néhai nagybátyám, egy (Varga Domokos) néhai édesapám. Mély főhajtásom dicső emléküknek, de azoknak is, akik ennek a kis emlékezettéglának a megalkotásával szintén nemzeti létünk fellegvárának megerősítésén fáradoztak. (– a Szerk.)



Több ízben adott már a Kiss Árpád Műhely információt az abszolút pedagógusok köréről gyűjtött tapasztalatairól, gondolatairól – joggal feltételezvén, hogy a magyarországi (közép-európai) és 20. századi értelmiség történetének jellegzetes jelenségéről van szó. Ebben az időben – vélekedésünk szerint – „kritikus tömege” jelent meg a nevelésügyi közéletben azon személyiségeknek, akiknek munkásságában jelentős a kettős kötődés (mind valamely tudományhoz, művészeti kifejezésmódhoz, mind a széles értelemben vett neveléshez-oktatáshoz). A szóban forgó, jelentős személyiségek, alkotók és közvetítők mindkét munkásságukban alapvetően teljes integrációban érvényesülő „pályaoldalon” kiemelkedően jelentőset alkottak.

Emlékeztetünk egy korábbi – mondhatni a Kiss Árpád Műhelyben munkahipotézisként elfogadott és alkalmazott – definícióra. Eszerint: „Abszolút pedagógus az a személyiség, aki többoldalú kiemelkedő tehetségét az oktatás – nevelés területén bontakoztatja ki. Tevékenységében a pedagógia sajátos művészetté, a képességek összművészetévé válik. Az abszolút pedagógus a maga minősített és nyilvánosan bizonyított képességeit a pedagógiai médiumában valósítja meg. Választása nem a történelmi fordulatok kikényszerítette kompromisszum, de szabad elhatározás az önmegvalósításra. Ez a meghatározás definíció szerint előfeltételezi, hogy az abszolút pedagógus jelentős önálló alkotói tevékenységgel rendelkezzék, és hogy a pedagógiai és az értelmiségi alkotás harmóniában álljon egymással. Az abszolút pedagógust az önálló alkotói tevékenység magas szintje választja el a kísérletező és újító pedagógusok ugyancsak kiemelkedően fontos többi csoportjától.

Az abszolút pedagógus pedagógiájának középponti eleme a világszerűség. Mindig egy egész világot közvetít a tanuló számára, amely a tudásoknak és magatartásoknak más és más elemekből összetevődő konkrét együttese. A világszerűségen, a világ egészben való megjelenítésének képességén alapul az abszolút pedagógus mindennapokban is átélhető karizmája.

Az abszolút pedagógus a tudás és a művelődés egyetemességét a maga módján viszi be a gyermekek világába. Abszolút pedagógiai gondolat, hogy a társadalmi felszabadításnak feltétele a gyermek felszabadítása. A társadalom felszabadítása és a gyermek felszabadítása sokszorosan áthatják egymást.

Meggyőződésünk, hogy az abszolút pedagógusok életművének feltárása és e csoport egyre elmélyülő kutatása erőteljesen át fogja írni a pedagógia történetén kívül a huszadik század magyar eszme- és kultúrtörténetét is.” (Kiss–Hudra, 2016)

A Műhelyben több év alatt sorra került beszélgetéseken, a jeles személyiségek életútját elemző, bemutató vitaindító előadások tapasztalatai nyomán került fókuszba az a harmincnál is több személy, akiknek munkássága alkalmasnak bizonyult e jelenségvilág leírására. A névsor természetesen bővíthető, jelen összetételében sem a „teljesség” elérését célozta, a mintavétel az elméletalkotáshoz elemi módon szükséges személyek összességét tartalmazza. A műhely tagjainak informális beszélgetésein, „ötletrohamain” választódtak ki az „elsők” (a műhely névadójának megfelelően az ő centenáriumához kötődően először Kiss Árpád és körének tagjai közül), ehhez hólabdaszerűen gyűltek új és újabb nevek és pályák.1 A körvonalazódó abszolút pedagógusi kör gyarapítása során – főként a munka későbbi periódusában – tudatosan kerestünk olyan új és új szakmai területeket, melyek az első, úgymond csaknem spontán módon létrejött körből jóformán kimaradtak (orvoslás, képzőművészet, színházművészet, mérnöki pálya stb.).2 A műhely több tagja képviselte azt az elvet, hogy a női nem képviselői arányosan jelenjenek meg a mintában (e szempontot is próbáltuk érvényesíteni)3. Azt kell gondolnunk, hogy a kiválasztott több mint harminc életút, ha nem is reprezentatív minta (s további gazdagítás is bizonyára elképzelhető), mégis alkalmas arra, hogy szabályszerűségekre hívjuk fel a figyelmet, egyben kedvet teremtsünk további kutatásokra, az általunk kidolgozott szempontok alkalmazására 20. századi életutak, sorsok, pályák elemzése során.4

A kutatás két szakaszának lezárása (2020) után az alábbi életművek kínálkoztak elemzésre. Túl az egyes életműveknek speciális szempontjaink szerinti elemzésén, az abszolútpedagógus-jelenség egyre árnyaltabb értelmezésén feltételeztük, hogy tanulsággal szolgálhatnak az életrajzi adatokból levonható következtetések is.5,

Íme a lista 2019 végén:


Ádám György (1922–2013) Bálint Alice (1898–1939) Barcsay Jenő (1900–1988) Báthory Zoltán (1931–2011) Benedek Marcell (1885–1969) Burchard-Bélaváry Erzsébet (1897–1987) Dienes Valéria (1879–1978) Domokos Lászlóné (Löllbach Emma) (1885–1966) Faragó László (1911–1966) Hermann Alice (1895–1975) Karácsony Sándor (1891–1952) Kiss Árpád (1907–1979) Kodály Zoltán (1882–1967) Kokas Klára (1929–2010) Koncz Sándor (1913–1983) Kontra György (1925–2007) Kovács Máté (1906–1972) Magyar Imre (1910–1984) Nádasdy Kálmán (1904–1980) Pattantyús-Ábrahám Géza (1985–1956) Pető András (1893–1967) Pólya György (1887–1985) Rényi Alfréd (1921–1970) Rényi Kató (1924–1969)7 Sík Sándor (1889–1963) Szabolcsi Bence (1899–1973) Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Ujfalussy József (1920–2010) Varga Domokos (1922–2002) Varga Tamás (1919–1987) Vargha Balázs (1921–1996)8 Vajthó László (1897–1987)

Tovább a cikkhez

29 megtekintés
MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu