Czigány Edit: Kíváncsiság, pletyka, irigység

Miért foglalkozunk mások életével? Mert elkerülhetetlen. Alkalmazkodni, beilleszkedni akarunk egy közösségbe. Hasznunkra válhat, ha megfigyeljük, miképpen élnek mások, ha merítünk egymás sorsából.

Kis települések lakói élénk figyelmet fordítanak egymásra, és támaszkodnak is egymásra.

A pletyka hozadéka, hogy segít az eligazodásban, hogy kiben bízhatunk, hogy megismerjük a környezetünket, a körülményeket.

A rosszindulatnak is van rejtett hozadéka. A pletykálkodó elérheti, hogy mindig új, izgalmas történettel szolgál, amivel eltakarja saját életének szürkeségét.

Az se véletlen, hogy a szappanoperák mennyire sikeresek, különösen a nyugdíjas korosztályban, egyfajta családi élményt, valahová tartozást hozhat.

Az már zavaró, ha olyan eseményeknek vagyunk tanúi, amelyeket nem akartak megosztani másokkal.

A pletykalapok sokszor élő emberekről terjesztenek hamis információkat: válások, lebukások, függőségek, balesetek szerepelnek főleg, a kellemetlen történetek a népszerűek.

Olyan, mintha akciófilmet néznénk kényelmes fotelből, de nem minket érintene a kipellengérezés. Amíg az foglalkoztat bennünket, hogy mi történik a szomszéddal, a rokonainkkal, addig sem foglalkozunk a saját gondjainkkal, fájdalmunkkal, és enyhítjük bűntudatunkat.

Ha valaki azért vájkál ilyen történetekben, mert tanulni akar belőle, elkerülni a buktatókat, azzal nincs semmi baj.

Az irigység jelensége mögött az van, hogy nem tudjuk megszerezni azt, ami a másiknak megadatott. Keresünk valamit, amivel lerántjuk a sárba, hiteltelenítjük az irigyelt személyt, és megszüntetjük a kínzó hierarchiát. Mindkét fél számára kártékony, mert az irigyelt személyt lehúzza a rosszindulatú pletyka, a pletykálkodó pedig fecsérli az energiáját a saját útja és céljai elérése helyett.

Itt is átfordíthatnánk a helyzetet önismereti munkába, hogy meglássuk, miért fordítjuk a figyelmünket mások felé, ahelyett, hogy a saját szorongásunk, frusztrációnk okát keresnénk meg. Hiába nyugtázzuk kárörömmel bukásukat, mi nem jutottunk előbbre.

Nem lenne baj, ha meglátnánk benne a tanulságokat, ami segítheti a mi életünket, és elismerést jelent a másiknak.