Czigány Edit: A lusta tudatos és a tevékeny zsigeri agyunk

Agyunk a testtömegünk csupán 2%-át teszi ki, de az energiafelhasználásunk minimum 20%-áért – sokszor többért – felelős.

Gondolkodni fárasztó, energiaigényes, ezért agyunk önkéntelenül is megpróbál „konyhakész” rutinokhoz folyamodni, mint amilyen a megszokás.

Ilyenkor az agy megpihenhet. Úgy tűnik, mintha elménknek két rendszere lenne, az egyik a racionális gondolkozásért, a másik pedig a megérzésekért felelős.

Amikor a pszichológusok ezt felismerték 1-es, ill. 2-es rendszernek nevezték el.

Mi most inkább zsigeri és tudatos agynak fogjuk nevezni.

Daniel Kahneman izraeli–amerikai pszichológus professzor a Gyors és lassú gondolkozás című könyvében a tudatos agyat egyenesen lustának nevezi, míg a zsigeri agyunkat folyamatosan dolgozó, éber szervnek tartja.

A csecsemő sírására álmukból felébredő szülők, vagy a mélyhűtő motorjának robajára megriadó családtagok esetében a zsigeri agy –biztonsági okokból – figyelmezteti a tudatos agyat – mely lassabb és nehézkesebb, de koncentráltabb és pontosabb –, hogy tevékeny választ kell adnia.

A zsigeri reakciók többnyire helyénvalók. A kifejező magyar nyelv szerint, ha valami tudatosodik, azt „észre vesszük”.

Az egyébként Nobel-emlékdíjas Kahneman megállapította, hogy az ember önkéntelenül mindig a könnyebb ellenállás irányába megy.

A modern pszichológia, politika, média- és reklámipar egy sor olyan módszert ismer már, amelyek a lusta agyunk kényelmét szolgálják.

Sokat számít a papír minősége, a betűtípus, és – egy princetoni kutatás szerint – ne használjunk túl bonyolult nyelvezetet ott, ahol az egyszerű szavak is megteszik.

Az ismétlésről annyit, hogy minél többször találkozunk egy névvel, márkanévvel annál ismerősebbé, otthonosabbá válik, és a megtörtént esemény illúzióját kelti.

Az ismerősség érzését nem könnyű megkülönböztetni az igazságtól.

A marketingesek mindig is tisztában voltak ezzel, pszichológusok is tudják, hogy elég egy-két szóval felidézni az elhangzott kijelentést.

Az agyunk tehát minden segítséget szívesen fogad, ami mentesíti a gondolkodástól. A kényelmes, ismerős helyzetben gondolkodásunk laza és felületes.

Amikor feszültek vagyunk, éberek és gyanakvóak leszünk, erőfeszítést fektetünk bele, kevesebb hibát követünk el, de kevésbé vagyunk kreatívak, intuitívak.

Sajnos a figyelemnek ára van.