Délutáni szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.05.30.)
–

Az ideiglenesen megszállt területek lakói nem maradhatnak az Oroszországi Föderáció fennhatósága alatt álló településeken és nem vehetik fel az orosz állampolgárságot – közölte Telegram-csatornáján Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter. Azt tanácsolta az Ukrajna megszállt területein lakóknak, hogy a lehető leghamarabb költözzenek az ukrán kormány által ellenőrzött területekre, biztonságba. „Költözzenek az ellenőrzött területre. Tudom, hogy nem könnyű, de találják meg az utakat és lehetőségeket. Mert végül is az önök biztonságáról, valamint az önök és gyermekeik sorsáról van szó” – írta Verescsuk. Külön felszólította a megszállt területek lakóit, hogy ne vegyék fel az orosz állampolgárságot. A miniszterelnök-helyettes szerint később az orosz útlevél „több problémát fog okozni, mint hasznot”. Verescsuk kifejtette, hogy a háború valószínűleg hosszú lesz, de biztosított, hogy az ukrán hatalom nem adja fel területeit.
Míg Európa kerüli az orosz olajat a szankciók és az orosz olajimportra vonatkozó embargó miatt, addig India és Kína fokozta a vásárlásokat, és rekordmennyiségű orosz kőolajat importál...
A harmadik világháborút csak úgy lehet megakadályozni, ha Ukrajna legyőzi Oroszországot. Ha Oroszország legyőzi Ukrajnát, megkezdődik a harmadik világháború – jelentette ki Mihajlo Podoliak. Az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a telemaraton adásában arról beszélt, hogy ha Oroszország nem veszít, csak tovább dagad a revansizmus, az orosz sovinizmus. És a harmadik világháború, amitől annyira félnek, biztosan bekövetkezik. „Mert Oroszország sokkal jobban fog gyűlölni bennünket. Mert megaláztuk. Bebizonyítottuk, hogy nem az övé a világ második legerősebb hadserege. És bosszút akar majd állni rajtunk” – fejtette ki. Elmondása szerint Oroszország minden katonai erőforrását bedobta, hogy újabb ukrajnai területeket foglalhasson el. „A területünk legalább egy részét el akarják venni. Ezért nagyon heves harcok dúlnak. Ma már nem lehet arról beszélni, hogy meg lehet állapodni egy olyan szerződésben, amely jogilag rögzíti a háború eredményeit. Ugyanakkor a politikai tanácsadók szintjén folyik a diplomáciai munka annak megállapodására, hogy milyen garanciákra van kilátás a háború után” – mondta Podoljak.
Ukrajna korábbi elnöke, az Európai Szolidaritás párt vezére nem adja fel, és két sikertelen próbálkozást követően harmadszor is megkísérli elhagyni Ukrajnát. Petro Porosenko a közösségi oldalán számolt be szándékáról. Mint közölte, ezúttal Volodimir Zelenszkijhez fordult segítségért. Állítása szerint előző két alkalommal hivatalos küldöttség tagjaként akart külföldre utazni, ám a határátkelőn visszafordították. Most Rotterdamba szeretne eljutni az Európai Néppárt kongresszusára, amelyre hivatalos meghívót kapott. Az utazását a parlament házelnöke is jóváhagyta. Már csak az államfő engedélyére van szüksége ahhoz, hogy a nemzetközi porondon képviselhesse Ukrajna érdekeit.
Vasárnap több ezer résztvevővel rendeztek hálamenetet Varsóban az ukránok, hogy így fejezzék ki köszönetüket a lengyel népnek az oroszok elleni háborúban nyújtott segítségért. Andrij Descsica varsói ukrán nagykövet szerint szívesen támogatták ezt az ukrán polgári kezdeményezést. Az ukránok a hálamenettel azt is demonstrálni akarták, hogy készek az EU keretein belül Lengyelországgal közösen építeni az ukrán jövőt. A hálameneten kívül az ukrán könnyűzene sztárjai adtak szabadtéri koncertet a lengyel fővárosban. Az ezen felszólaló ukrán nagykövet kijelentette, szerinte az egész lengyel nép megérdemelné a Béke Nobel-díjat. A varsói könyvvásáron az odesszai Okszana Bublikova cukrász kezdeményezésére tízezer puszedlit osztottak szét az ukrán-lengyel barátság jegyében az ukrán standon.
A tervek szerint halad az a „különleges katonai művelet”, amelyet Oroszország Ukrajnában hajt végre – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TF1 francia tévécsatornának adott interjújában. A miniszter hangsúlyozta, hogy „Oroszország Ukrajnában megvédi az embereket, az orosz nyelv az, amely közvetlen diszkriminációnak és agressziónak van kitéve Ukrajnában Petro Porosenko (volt ukrán elnök) és Volodimir Zelenszkij alatt”. Ami a műveletet illeti, a tervek szerint halad – mondta Lavrov. Hozzátette: „Oroszország nem egyik napról a másikra jelentette be a biztonságát fenyegető veszélyt, hanem sok éven át sürgette a Nyugatot, hogy ne tegye Ukrajnát oroszellenessé”. Lavrov szerint azonban a Nyugat nem törődött Oroszország felszólításaival.
Vlagyimir Putyin orosz elnök örül, hogy néhány külföldi cég elhagyta Oroszországot, mert hazai vállalkozások léphetnek a helyükbe. Arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy Moszkva megtalálja a módját a fejlett technológiák és a luxuscikkek megszerzésének. Az orosz elnök mindezt a volt szovjet tagállamok vezetőihez intézett videós beszédében mondta. Putyin az ukrajnai inváziót fordulópontnak nevezte az orosz történelemben. Azt mondta, ez Moszkva lázadása volt az Egyesült Államok ellen, amely állítása szerint a Szovjetunió 1991-es szétesése óta csak megalázta Oroszországot. Néha, a távozókat látva talán lehet mondani: hála Istennek. Elfoglaljuk a helyüket, a mi üzletünk, a mi termelésünk lesz. Ez máris növekedésnek indult, és biztonságos helye lesz a partnereink által előkészített terepen– közölte kissé homályosan. Arról, hogy mely nyugati céget születtek máris újjá oroszként, itt és itt írtunk. Arról is beszélt, hogy a kedvelt luxuscikkek, például a Mercedes autói továbbra is elérhetőek lesznek, bár elismerte, hogy valószínűleg kicsit drágábban. Többe kerül majd, de azok az emberek, akik már most Mercedes 600-asokat vezetnek, a jövőben is megtehetik. Biztosíthatom, hogy be fogják hozni bárhonnan is, bármely országból – mondta. Putyin hozzátette, hogy Oroszországnak szüksége van a fejlett gazdaságok technológiájára. Nem fogjuk erről levágni magunkat. Egy kicsit ki akarnak minket belőle szorítani, de a modern világban ez egyszerűen irreális, lehetetlen – vélekedett. Azt nem részletezte, hogy Oroszország milyen módokon képzeli a hozzáférést a nyugati szoftverekhez és alkatrészekhez. Az orosz elnök azt ígérte, hogy az Oroszország elszigetelésére irányuló nyugati kísérletek elbuknak. Kifejtette, hogy a fejlett gazdaságok emelkedő inflációval, töredezett ellátási lánccal és élelmiszerválsággal küzdenek, éppen akkor, amikor a világgazdaság súlypontja Ázsiába kerül át. A nyugati szankciók fűtik az orosz inflációt, megtörték az ellátási láncokat, Putyin ugyanakkor azt mondta, hogy országa jól kezeli a helyzetet, és Oroszország a nyugattól Kína, India és más hatalmak felé fordul. Üzleti képviselőink természetesen problémákkal szembesülnek, különösen az ellátási láncok és a szállítás területén. De mindent át lehet alakítani, mindent újjá lehet építeni – mondta. Elismerte, hogy bizonyos stádiumban ez veszteségekkel jár, de úgy gondolja, mindez végső soron az erősödésükre szolgál.
A letartóztatásban lévő ellenzéki politikus, Viktor Medvedcsuk vallomásai megerősítik az Ukrán Biztonsági Szolgálat által Petro Porosenko ellen gyűjtött bizonyítékokat. Az ex-parlamenti képviselő tanúvallomásai alátámasztják Ukrajna ötödik elnökének kulcsszerepét az olajvezeték állami tulajdonból való kivonásában és a szeparatistáktól való szénvásárlásban, melyek miatt büntetőeljárás indult ellene, jelentette be ma Ivan Bakanov, az SZBU vezetője. Bakanov kifejtette, hogy a mai események alapjait a 2014-2015-ös események fektették le. „A jelenlegi háború egyenes következménye annak az orosz politikának, amely igyekezett megőrizni befolyását Ukrajnában. És államunk magas rangú tisztségviselői sajnos, így vagy úgy, de segédkeztek ebben."
A háború miatt jelenleg Ukrajna gazdaságának mintegy 35 százaléka nem működik – mondta el Denisz Smihal miniszterelnök. „Különböző szakértők becslései szerint jelenleg a gazdaság 30-50%-át veszítettük el. Az előrejelzések szerint a GDP is 30-50%-kal csökkenhet. Jelenleg a gazdaság 35%-a nem működik. Ugyanakkor a szociális kiadások, a humanitárius szükségletek és az aknamentesítés költségei drámaian megnőttek” – jegyezte meg a miniszterelnök. Úgy fogalmazott, mindez havi 5 milliárd dollár költségvetési hiányt okoz. „Nagy pénzről van szó, és természetesen kérjük a partnereinket, hogy támogassanak minket. Szorosan együttműködünk az IMF-fel, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. Az Egyesült Királyságtól is sok segítséget kapunk” – tette hozzá Smihal. Elmondta, az ukrán infrastruktúrát és gazdaságot ért közvetlen kár mintegy 600 milliárd dollár, és a károk napról napra nőnek.
(vukics)
Comments