top of page
szilajcsiko

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 621.









621.

A mi Égigérő Fánk is lombhullató,

milljom ága családfaként felfogható,

és a levelei ma élő emberek,

nemzedék-élete után mind lepereg.


De ott van a rügy mindnek a hóna alatt,

már életünkben új utód-levél fakad,

nem hideg, hanem fáradtság szárítja el,

az öreget, s az ifjú lelke útra kel.


Bejár képzelete ős-szellem világát,

megmászva az élet mind magasabb ágát,

élményeit aztán ő maga teremti,

kalandos győzelmét nem vitatja senki.


Nem, mert valamiként mindenki részesül

eszményi javakból másokon keresztül,

vagy a maga jogán, de az igen rázós,

kohóban égetős, vagy jégverem-fázós.


A földön kell járni, nézve lábunk alá,

hogy a kis akadály ne nőhessen fallá,

csírájában kell a rosszat elfojtani,

ötletet kelteni, soha nem ártani.


Elvont égi sorsot lehozni a földre,

jó megoldásokért, ha kell, menni ölre,

nemcsak a sivár teleket átvészelni,

hanem világból lényegét kipréselni.


S hogyha már felértünk létünk tetejére,

rakjuk rá a látványt sugárszó eszmére,

küldjük szét hazánk, egész Föld kerekére,

hogy eljusson Szent Fánk aljára, tövére.

20 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page