top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 633.









633.


A nemlét falába ütközne a lélek

– bár amiről tudja, hogy nem lehetséges –,

ha nem hinne örökkévalóságában:

eloltva a villanyt, megszűnik az áram.


Mivel itt vagyunk és gondolkodni tudunk,

legalább annyi bizonyosságra jutunk,

hogy mindkettő kell a kérdésfeltevéshez,

test és agy az észhez, elme az eszméhez.


Mint amikor háznak alapot is rakunk,

s csak azt megtalálva házhelyre gyanakszunk,

úgy következtethetünk vissza testünkből

világra, lélekre, mi mentes a bűntől.


Hanem amit annak neveznek, lényeges

összetevőnk: hogy szabadjára nem ereszt

a testi szükséglet, anyagcsere-kényszer,

mit teljesíteni nem lehet rossz ésszel.


Ezért voltak neves figyelmeztetőink:

tanításuk magasságra tekintőn int

alázatra jelenidei életben,

hol minden jel jelent, semmi sem véletlen.


A magas ég ugyanis végtelenül nagy,

s kitöltetlenül ugyanolyan nagy űrt hagy,

amilyen anélkül a belsőnkben tátong,

ha nem eszmélkedünk, leszünk lelki zátony.


Amilyet manapság egyre tapasztalunk,

mikor csak pillanatnyalókákat nyalunk,

mintha nem váltófutást művelne élet:

örök megújulással viselt enyészet.

15 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg