top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 716.









716.

Még aki szavakon lovagol se tudja

pontosan jelentésüket, történeti

eredetüket, azaz nem lát mélységbe,

honnan a megértés magát levezeti.


De ha mi nem, akkor ki szótárból tanul

magyarul, hogy juthatna elég tudáshoz

rólunk: nekünk kell kutatni örökségünk,

mi ugyanúgy kemény alap, mint kő házhoz.


Amint tehát megköveteljük jelenben

egymás felé az üdvös érzékenységet,

múlt felé fordulva nyitottak legyünk

kalandra, mely meglepetéssel ér véget:


Hogy mennyire pontosan leképezték ők,

korai elődeink a világukat,

mi azért nem különbözik a miénktől,

mert fogalmaink ismétlik látványukat.


Ebben persze szerepet játszik képesség

bennünk, mely ma is ugyanolyan, mint régen,

és hogy a kezünk meddig ér el, lábunkkal

a földön járunk, nem madárként az égen.


Minden, ami ezen felül van már manapság,

ugyan bár remek csoda, hozzájárulás

életünkhöz, de veszélyeket is rejthet:

csak egységben nyelvvel jöhet megújulás.


Mert ha elszakadunk sajátos valónktól,

homályos kifejezésekkel beszélve,

idegenné válunk saját otthonunkban,

mely nem ház, hanem lelkünk közös beszéde.

20 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page