top of page

Dupla szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.07.23.)





Tisztelt Olvasó! Nyári felüdülésünk miatt ezt a hírcsokrot késve és összesítve tesszük közkinccsé. – a Szerk.


A Naftogaz állami gázvállalat a kormány pénzügyi támogatására vár, ellenkező esetben nem tudja teljesíteni a kormány téli gázellátási tervét – tájékoztat az RBK-Ukraine. A kék láng beszerzésére most kell a pénz. A kormány döntése értelmében október 1-ig 19 milliárd köbméter gáznak kell lennie a földalatti tározókban. Jelenleg a havi 1 milliárdos saját termelést figyelembe véve a tartalék 11,5 milliárd köbméterre nőtt. Ilyen ütemben a kívánt időpontra legfeljebb 14 milliárd köbméter gyűlik össze. A kormányzati feladat teljesítéséhez Naftogaznak további 5,6 milliárd köbméter importgázra van szüksége. Az európai árak szintjét tekintve ehhez 250 milliárd hrivnyára lesz szükség. Ezt a számítást tartalmazza az állami gázvállalat Miniszteri Kabinethez címzett levele. A pénz egy része rendelkezésre áll, ám az összeg 1 milliárd köbméter behozatalára sem elegendő. A cég azt tervezi, hogy egyéb stratégiai eszközeinek eladásából tesz szert némi forrásra, a hiány azonban még így is csaknem 150 milliárd hrivnya körül marad. „Ilyen feltételek mellett az importgáz vásárlásának egyetlen lehetséges módja az állami költségvetésből történő finanszírozás… A legelfogadhatóbb lehetőség a Naftogaz alaptőkéjének emelése” – olvasható a dokumentumban. A másik probléma a hrivnya euróra való átváltása. A Naftogaz ezért segítségért fordult az Ukrán nemzeti Bankhoz a valuta biztosításához. A központi pénzintézet egyelőre nem kommentálta a folyamodványt. „A szükséges 5 milliárd euró katasztrofálisan nagy összeg a jegybank jelenlegi tartalékszintjéhez képest – ez a tartalékok közel negyede. Ekkora összeg eladása túlzás nélkül katasztrofális következményekkel jár a makrogazdasági stabilitásra nézve” – véli Vitalij Vavriscsuk, az ICU makrogazdasági kutatási részlegének vezetője. Azonban még ha sikerül is pénzt találni gázvásárlásra, októberig fizikai képtelenség 19 milliárd köbméterre növelni a tartalékot.


„A Németországot sújtó élelmiszerhiány miatt a vendégek étolajjal is fizethetnek pénz helyett egy München belvárosában lévő kocsmában” – írja a Reuters hírügynökség. Hozzátették: a cserekereskedelem ősi módszeréhez kellett visszanyúlnia a vendéglátóhelynek, hogy továbbra is teljes körű szolgáltatást tudjon nyújtani. A lap beszámolója szerint a helyiek körében rendkívül népszerű Giesinger Sörház vezetősége azért döntött a szokatlan fizetőeszköz elfogadása mellett, mert a bajorországi nagyvárosban egyre nehezebb étolajat beszerezni, és a termék hiánya már a konyhájuk működését fenyegette. „Egyszerűen kifogytunk az olajból, leleményesnek kellett lennünk” – fogalmazott Erik Hoffmann, a kocsma tulajdonosa, aki arra panaszkodott, hogy a repce- és napraforgóolaj gyakran hiányzik a szupermarketek polcairól, és ha valami csoda folytán mégis lehet kapni, akkor fejenként csak pár palack vásárolható. Hoffmann elmondta, hogy azonos mennyiségű napraforgóolajért azonos mennyiségű sört adnak, eddig 400 liter olajat cseréltek be. A portál azt írja, hogy ha csak az árakat nézzük, a kocsma ajánlata jónak számít, hiszen míg egy liter sör körülbelül 7 euróba kerül a német vendéglátóhelyeken, addig egy liter napraforgóolaj körülbelül 4,5 euróba a boltokban – már ha éppen kapható. Hangsúlyozták: mivel Ukrajna és Oroszország adja a napraforgóolaj globális exportjának mintegy 80 százalékát, a háború miatt számos európai országban hiány lépett fel a termékből.

„Magyarország váratlanul megváltoztatta az álláspontját a fegyverszállítások kérdésében” – ilyen és ehhez hasonló hírek járták be kedd délután óta az ukrán sajtót, írja az Index. Az ukrán híroldalak szerint ugyanis Magyar Levente, a külügyminisztérium államtitkára azt mondta: Magyarország hajlandó engedélyezni, hogy az ország területén keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnába. Magyar Levente kedden utazott a nyugat-ukrajnai Lviv városába, az ukránok részéről azonban teljesen máshogy futott körbe a hír, méghozzá azért, mert Lviv városi tanácsának sajtószolgálata ugyanerről a találkozóról azzal a címmel számolt be, hogy Magyarország nem ellenzi azt, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnába a területén keresztül. Írásuk elején felidézték azt a magyar kormány által sokszor hangoztatott álláspontot, miszerint Magyarország azért nem engedélyezi a szállítást a területén keresztül, mert nem akarja veszélynek kitenni a Kárpátalján élő magyar kisebbséget. Ezután viszont azzal folytatták az írást, hogy Magyar Levente a keddi találkozón azt mondta: Magyarország ugyan nem szállít fegyvereket Ukrajnának, de harmadik országoknak lehetővé teszi azt, hogy a területén keresztül megtegyék ezt. „Magyarország nem szállít fegyvereket, ez a mi stratégiai álláspontunk. Harmadik országok azonban használhatják a területünket erre” – idézték az írásban az államtitkárt.

Jött a cáfolat. Hangsúlyozták: a közlést azóta a nagyobb ukrán hírügynökségek, híroldalak egytől egyig átvették a lvivi sajtószolgálatra hivatkozva, többek közt az Ukrinform, a Unian és a Pravda is. Paczolay Máté, a külügyminisztérium sajtószóvivője az Index megkeresésére válaszolva azt írta: Magyarország nem változtatta meg álláspontját a fegyverszállítások kapcsán. „A fegyverszállításokkal kapcsolatos magyar álláspont a kezdetektől fogva világos: nem küldünk sem katonát, sem fegyvert Ukrajnába, és nem engedünk át fegyverszállítmányokat a magyar–ukrán határon” – közölte a szóvivő. Paczolay Máté azt is hozzátette: Ez az álláspont továbbra is változatlan, így minden ezzel ellentétes állítást megfogalmazó hírportál valótlanságot közöl. Végezetül arra is emlékeztetett, hogy a fegyverszállítások „biztonsági kockázatot jelentenek Kárpátalja területére, és kockáztatnák a magyar emberek biztonságát”. Az egyelőre nem világos, hogy a lvivi városi tanács miért írt arról, hogy Magyarország megváltoztatta az álláspontját. Az Index szerint az államtitkár szavait félretolmácsolták, vagy félreértették valamilyen módon.


Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország katonai „feladatai” már nem korlátozódnak csak a Donbászra. Lavrov a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a dolgok "lényegében megváltoztak", amióta az orosz-ukrán béketárgyalások négy hónappal ezelőtt meghiúsultak Isztambulban. "Most a földrajz más, messze nem csak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságról van szó, hanem Herson és Zaporizzsja megyékről és számos más területről. És ez a folyamat következetesen és kitartóan folytatódik." Lavrov szerint minél nagyobb hatótávolságú eszközöket kap Ukrajna, az orosz haderő annál mélyebben hatol be Ukrajnába, hogy biztosítsa a szakadár területek biztonságát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a "Staged Incidens as the Western Approach to Doing Politics" (Staged Incidents as the Western Approach to Doing Politics" c. cikkében hosszasan elemezi a múltbeli hamis zászló típusú támadásokat, amelyekért a Nyugatot és elsősorban az „angolszászokat” okolja. A cikkben az alábbi kijelentést teszi: "A NATO helyszínen lévő kiképzői és a Multiple Launch Rocket Systems kezelői láthatóan már régóta átvették az ukrán fegyveres erők és a nacionalista zászlóaljak akcióinak irányítását a helyszínen." A legtöbb katonai szakértő kétli, hogy az ukránok képesek lettek volna ilyen rövid idő alatt elsajátítani a rendszer kezelését. A HIMARS-kérdés közelebb viszi a NATO-t és Oroszországot a közvetlen konfrontációhoz.

Oleksii Reznikov szerint Ukrajna hivatalosan "felkéri a fegyvergyártókat, hogy teszteljék itt az új termékeiket". Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter kedden nyíltan felajánlotta Ukrajnát a NATO-fegyverek Oroszország elleni tesztelésének helyszínéül az Atlanti Tanács Eurázsia Központjának igazgatójával folytatott online beszélgetésben. Reznikov szerint Ukrajna már most is „lényegében egy próbaterepe” azoknak a fejlett fegyvereknek, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei szállítanak az országba. "Most sok fegyvert tesztelnek a terepen az orosz hadsereg elleni harc valós feltételei között, amely szintén rengeteg modern rendszerrel rendelkezik" - mondta. Az ukrán katonai főnök újabb ajánlatot tett további nyugati fegyverek kipróbálására. „Érdekeltek vagyunk a modern rendszerek tesztelésében az ellenség elleni küzdelemben, és felkérjük a fegyvergyártókat, hogy teszteljék itt az új termékeket” – mondta.

Jelena Suljak a kormánypárt országos vezére aláírta azt a rendelkezést, amely értelmében megbízatása lejárta előtt menesztik a párt kárpátaljai szervezete éléről Mikola Tiscsenkót. A párt vezérkarának indoklása szerint a háborús állapotok közepette a Nép Szolgáinak mindennapos feladata a fronton harcolók támogatása, a hátország megerősítése a sokezres párttagság bevonásával. Erre kell most koncentrálni és nem a nyilvános botrányokkal, kétes akciókkal villogni. Az információ szerint az elbocsátott Tiscsenko helyét ideiglenesen Viktor Mikita, a megyei katonai közigazgatás elnöke veszi át a párt kárpátaljai vezetésében.

Pawel Msialek, a lengyelországi Jagelló Egyetemen működő Klub Jagiellonski kutatócsoport vezetője arról írt a Notes from Poland hírportálon megjelent cikkében, hogy nem tartja kizártnak, hogy a V4-ekből V3 válhat, hiszen a háború kitörése átformálta a tagországok közötti kapcsolatokat és erőviszonyokat. Msialek rámutatott, hogy az ukrajnai háború komoly politikai visszhangot váltott ki Közép-Európában, a visegrádi csoport országainak (V4-ek) viszonyában is zavar keletkezett. Lengyelország és Magyarország kapcsolata „fagyossá vált”, míg Csehországgal és Szlovákiával „soha nem álltak ilyen közel egymáshoz”. A cikk szerzője szerint „érdemes a lehető legjobban kihasználni ezt a lehetőséget”. A magyarok átléptek egy határt a háború kitörése után. A kutatócsoport vezetője felidézte, hogy az ukrán-orosz háború előtt Lengyelország Magyarországgal ápolta a legerősebb kapcsolatot. „Budapest nemcsak Varsó legfontosabb partnere volt a régióban, hanem az Egyesült Királyság távozása után az EU-ban is a legfontosabb partnerévé vált” – hangsúlyozta Msialek. Hozzátette, a két kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz között nyilvánvalóak a hasonlóságok: mindkettő a vidéki, konzervatív népességre támaszkodik a liberális, nagyvárosi elitekkel szemben, amelyek jó viszonyban vannak az EU elitjével is. A szerző ugyanakkor megjegyezte, hogy a varsói és a budapesti vezetés korábban is ellentétesen viszonyult Oroszországhoz, ám a magyarok átléptek egy határt azzal, hogy „a háború kitörése után kétértelműen viszonyultak a megtámadott Ukrajnához és az agresszor Moszkvához”. Ez abban is megmutatkozik, hogy a magyar kormány ellenőrzése alatt álló sajtó és a lengyel média egymással szemben álló módon tájékoztat a háború fejleményeiről – írta Msialek. A háború kitörése után a magyar politikát még Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke is bírálta, „pedig korábban az EU-tagállamok nagyobb szuverenitása ügyében egy húron pendült Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével” – emlékeztetett a szakértő. Prága lehet az új Budapest? Magyarország szerepének hanyatlásával párhuzamosan a lengyel-cseh kapcsolatok dinamikusan erősödnek – hangsúlyozták a cikkben. Alig néhány hónappal ezelőtt a Varsó-Prága tengely fő témája a turówi szénbánya körüli vita volt. Ez a kérdés Babiš hivatali idejének lejártáig a sok tárgyalási forduló ellenére sem oldódott meg – idézték fel. Természetesen nem Turów volt az egyetlen oka annak, hogy a cseh-lengyel kapcsolatok nem voltak erősek. Prága bírálta a lengyel igazságügyi rendszer reformját. Nem osztotta a PiS európai politikáját sem, bár maguk a csehek is nagy szkepticizmust tanúsítottak az EU-val szemben. A cseh kormány sem támogatta a PiS-t az Európai Bizottsággal folytatott vitáiban. A háború ugyanakkor ebben is fordulatot hozott. A két ország azonosan ítéli meg az orosz fenyegetést, és ennek rendelik alá kétoldalú kapcsolataikat. Erre a legjobb példa a cseh-lengyel gázvezeték ügye, amelyet eddig Prága nem forszírozott, ám most már a német-cseh-szlovák hálózat kiegészítőjének tekinti. Emellett javítanák a közlekedési infrastruktúrát is, ami elérhetőbbé tenné Csehországból a lengyel tengeri kikötőket – hívta fel a figyelmet Pawel Msialek.


A Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmeztetése szerint az orosz gázszállítások teljes leállása akár 6 százalékkal is csökkenthetné a legsebezhetőbb uniós országok GDP-jét, és recesszióba taszítaná őket – írja a Guardian. A találgatások közepette, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az Északi Áramlat-1 gázvezetéket lezárva fogja tartani, amikor a rutinszerű éves karbantartás a hét végén véget ér, az IMF szerint Európának nincs átfogó terve a hiány, az energiaárak további emelkedése és a növekedésre gyakorolt hatás kezelésére. A washingtoni székhelyű szervezet Magyarországot, Szlovákiát és a Csehországot nevezte meg a három uniós országként, amelyek valószínűleg a leginkább szenvedni fognak, de Olaszország, Németország és Ausztria is jelentős hatásokkal számolhat. A Politico arról értesült, hogy az Európai Bizottság (EB) egy új vészhelyzeti felhatalmazással kívánja magát felruházni, amellyel arra kényszerítheti az uniós tagállamokat, hogy abban az esetben, ha az Európai Unió a következő hónapokban jelentős gáztartalék-hiányban szenved, csökkenthesse az uniós országok gázfogyasztását. Három EU-s diplomata szerint a tervet szerdán mutatja majd be az EB, amikor egyébként is sajtótájékoztatót fognak tartani a téli gázmegtakarítást illetően. A terv alapján az Európai Bizottságnak kötelező érvényű beleszólása lenne egy tagállam gázfogyasztásába – derül ki a cikkből. Emellett a bizottság egy jogi eljárást is megalkotott, amellyel az országok egyszerű többséggel is elfogadhatják ezt a tervet, megkerülve mind a parlamentet, mind az egyes tagállamok vétóját.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy az orosz parancsnokság egy része egy nagyon régi, még 1969-ben kiadott topográfiai térképet használt a háború februári kezdetekor. Ez azokból a dokumentumokból derült ki, amelyeket Harkiv megye orosz megszállás alá került részeiben koboztak el. Az oroszok által használt térképeken például hiányzott Harkiv városának egyik lakónegyede, amely csak a hetvenes években épült fel, és további két víztározó is hiányzott még akkor a régióban. Az ukrán–orosz államhatárt pedig golyóstollal rajzolták rá a térképre, hiszen 1969-ben még nem létezett, akkor ugyanis Ukrajna és Oroszország még a Szovjetunió része volt.


Oroszország megpróbálja elnyújtani az ukrajnai háborút, de Kijev nem engedhet egy ilyen forgatókönyvnek, a tél előtt győzni kell – jelentette ki Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője az NV-nek adott interjújában. „Nagyon fontos számunkra, hogy ne lépjünk be a télbe. A tél után, amikor az oroszoknak több idejük lesz beásni magukat, minden bizonnyal nehezebb lesz. Ebbe igyekeznek belerángatni minket. Nagyon fontos, hogy ne adjuk meg nekik ezt a lehetőséget” – mondta az Elnöki Hivatal vezetője hozzátéve, hogy minél több életet kell megmenteni. Jermak hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az amerikai lend-lease fő feladata, hogy az Ukrán Fegyveres Erők időben megkapják az összes ígért fegyvert. Korábban a Fehér Házban bejelentették, az USA most katonai segélyt szállít Ukrajnának, amelyet utóbb nem kell kifizetni, később lép életbe a lend-lease.


A Mikolajivi Katonai Regionális Közigazgatás csaknem 100 bejelentést kapott a légicsapások állítólagos irányítóiról. Vitalij Kim, a Mikolajivi Megyei Katonai Adminisztráció vezetője egy július 21-i, csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a város hatóságai a nap folyamán 96 bejelentést kaptak a légicsapások állítólagos irányítóiról. A legtöbb állampolgár visszautasította a jutalmat, mert csak segíteni akart. Elmondása szerint eredmény egy-két héten belül lesz, mert az ellenséges ügynökök azonosítása nem egy napot vesz igénybe. "Azt mondom, hogy nagyon jók a visszajelzések. A legtöbben azért utasítják vissza a pénzt, mert csak segíteni akarnak, és ezen a csatornán információt adnak a lehetséges kollaboránsokról és irányítókról. Ezeket az információkat feldolgozzuk” – mondta az adminisztráció vezetője. Tegnap már volt szó róla, hogy lezárják Mikolajivet, mert árulókat keresnek. Ukrajnában a tervek szerint több napra lezárják Mikolajivot az oroszokkal együttműködők azonosítására irányuló különleges művelet miatt.


A japán gazdaság alapját képező energiaszolgáltatás végleg veszélybe került. A szigetország nem rendelkezik saját energiaforrásokkal. Mivel a fukusimai katasztrófa óta az országban működő atomreaktorok többsége offline állapotban van, most úgy gondolják, hogy itt az ideje az újraindításuknak. „Folyamatosan dolgozunk az újraindításhoz szükséges felülvizsgálatok felgyorsításán” – mondta Fumio Kishida japán miniszterelnök az újságíróknak Németországban.


A Bloomberg szerint Vlagyimir Putyin elnök terve az elfoglalt ukrajnai területekre vonatkozóan az, hogy már szeptemberben népszavazást szervezzen az Orosz Föderációhoz való csatlakozás érdekében. "A tisztviselők arra készülnek, hogy szavazást szervezzenek a jelenleg az orosz hadsereg által ellenőrzött területeken, és minden olyan területen, amelyet csapataik elfoglalhatnak az elkövetkező hetekben" - áll a jelentésben. "A cél az, hogy szeptember 15-ig népszavazást tartsanak az Oroszországhoz való csatlakozásról".


Martin Armstrong szerint az eurónak annyi és az infláció által vezérelt polgári nyugtalanságra figyelmeztet. A legendás pénzügyi és geopolitikai cikluselemző, Martin Armstrong szerint most jött el a felkészülés ideje a 2023-as eseményekre. Armstrong kifejti: „A számítógépünk 'háborús ciklust' jósol, amely 2023-ban kezdődik, de ez egyben polgári zavargásokkal is jár…” "... szóval, az infláció miatt forradalmaknak nézünk elébe. Az euró úgy néz ki, mintha a 'halál érintette volna meg'... Számítógépünk az euró árfolyamának folyamatos csökkenését és a nyersanyagárak emelkedését vetíti előre. Ezekkel az Oroszországot sújtó szankciókkal kapcsolatban éppen most mondta ki Magyarország vezetője, hogy Európa öngyilkosságot követ el. A szankciók jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak. Ez olyan, mint egy tüdőlövés. Ebben a szakaszban még levegőt sem kapnak." Armstrong azt mondja, nem kell jövő évig várnia, hogy rendkívüli stresszt tapasztaljon a pénzügyi rendszerben. Armstrong pénzügyi megrázkódtatásokat lát az augusztusi és szeptemberi időkeretben. Tehát a gazdasági fájdalom már itt van, és egyre súlyosabb, különösen Európában. Armstrong szerint nemcsak az euró hanyatlik drámaian, de az eurókötvényeket is kerülik az amerikai bankok. Ez újabb rossz pénzügyi jel az EU számára. „Ezek a dolgok valódi válságot jelentenek. Elmondhatom, hogy New York város három legnagyobb bankjával beszélve megállapítottam, hogy nem hajlandók elfogadni semmilyen európai szuverén adósságot fedezetként ebben az időszakban.”


„Az ő bűneik” címmel közzétett Telegram-bejegyzésében az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, Dmitrij Medvegyev a következőket írta:

Bűnök:

1. Az, európai hülyéket cinikusan átverték az amerikaiak, és arra kényszerítették őket, hogy vállalják be a valójában az EU-országok lakosságát ért szankciók legfájdalmasabb következményeit is.

2. Az a tény, hogy ezen a télen a hétköznapi európai otthonokban nagyon hideg lesz.

3. Az a tény, hogy Európában és az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben a legmagasabb élelmiszer-infláció jött létre.

4. Az a tény, hogy az EU-ból és az USA-ból származó vállalatok elvesztették több milliárd dolláros befektetéseiket az orosz gazdaságban.

5. Az, hogy az amerikaiak egy furcsa, demens nagyapát választottak elnökükké, aki megfeledkezve kötelességeiről, sokkal jobban szeret egy másik országot, mint a sajátját.

6. Az a tény, hogy a magukat az EU vezetőségének nevező kozmopolita őrültek teljesen elvesztették kapcsolatukat a valósággal, és életük feláldozására kényszerítik a szerencsétlenül járt ukránokat az Európai Unióhoz való csatlakozásért cserébe.

7. Az a tény, hogy számos politikai szélhámos manipulálja Ukrajna korábbi határain belüli államiságának visszaállításának témáját, miközben új katonai megrendelésekkel számol, és közben valójában a kijevi rezsimnek szánt pénzforgalmat folyamatosan csökkenti.

8. A NATO a logikával és a józan ésszel ellentétben továbbra is közeledik Oroszország határaihoz, valós veszélyt teremtve egy világméretű konfliktus létrejöttéhez és ezzel az emberiség jelentős részének halálát okozhatja.

9. Az a tény, hogy a 2014-es puccs után Ukrajna elvesztette állami függetlenségét, és a kollektív Nyugat közvetlen irányítása alá került, és közben azt is hitte, hogy a NATO biztosítja biztonságát.

10. Az a tény, hogy mindaz, ami történik, Ukrajna elveszítheti az állami szuverenitás maradványait, és eltűnhet a világtérképről.

11. Az a tény, hogy az ukrán bűnözőket minden bizonnyal bíróság elé állítják Ukrajna és Oroszország népe ellen elkövetett atrocitások miatt.


A kijevi vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig már csaknem 38 750 orosz katona vesztette életét Ukrajnában, írta az UNIAN hírügynökség. William Burns szerint más a helyzet: idáig megközelítőleg 15 ezer orosz katona halt meg és nagyjából háromszor ennyi sebesült meg az ukrajnai háborúban. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatója erről az Aspen-i Biztonsági Fórumon beszélt – közölte a CBS News. Burns Ukrajna veszteségeire is kitért. “Ukrán részről is veszteségekkel jár a háború – valószínűleg az oroszokénál egy kicsivel kevesebbel, de ezek mégis jelentős veszteségek” – tette hozzá a CIA igazgatója.


Alfons Mais szerint nem szabad félvállról venni az oroszok fölényét. Az altábornagy ismét az ukrajnai háború kapcsán fejtette ki véleményét. Mais szerint ugyanis az orosz fegyveres erők tanulnak az ottani tapasztalatokból, a harcok elhúzódása pedig leginkább Oroszország számára jelent előnyöket. Oroszország szinte kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkezik – mondta a német hadsereg főparancsnoka kedden a Handelsblatt című lapnak, óva intve a nyugati hatalmakat az orosz fegyveres erők alábecsülésétől – írta meg az orosz TASZSZ hírügynökség. „A tüzérségi fölényben lévő orosz hadsereg láthatóan kilométerről kilométerre halad előre. Ez egy kimerítő háború, amely idővel fel fogja vetni a kérdést, hogy meddig bírja ki Ukrajna” – mondta az altábornagy, utalva az ukránok fogyatkozó erőforrásaira. Volodimir Zelenszkij mindeközben további fegyvereket kér nyugati partnereitől, korábban az ukrán erők úgy vélekedtek ugyanis, hogy Oroszország túlerejét csak akkor képesek megállítani, ha a tüzérségi előnyüket felszámolják.

Az Európai Unió legújabb terve, hogy az olajpiacon bevezetik az árplafont, ami azonban több súlyos következménnyel is járhat. Az egyik ilyen, hogy Oroszország bejelentette: nem szállítana több olajat a világpiacra, mert egyszerűen nem érné meg. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes rögtön tisztázta, hogy az árplafon bevezetése esetén Oroszország nem fog olajat szállítani a világpiacra. Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen azonban erősen presszionálja az árplafon bevezetését annak érdekében, hogy csökkenjenek az olajárak, és ennek következtében Moszkva nehezebben tudja finanszírozni az ukrajnai háborút – írja a Guardian. Alekszandr Novak leszögezte, hogy ha a szóban forgó olajárak alacsonyabbak lesznek, mint magának a kitermelésnek a költségei, akkor Oroszország nem szállít több olajat a világpiacra. Szimplán csak nem dolgozunk veszteségesen – részletezte a tisztviselő.

Volodimir Zelenszkij elnök hamarosan rendeletet írhat alá több befolyásos politikus ukrán állampolgárságtól történő megfosztásáról – közölte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnöki Hivatalban, a rendvédelmi szervekben és a Nép Szolgája kormányzó pártban lévő forrásaira hivatkozva. A hírportált a rendvédelmi szervekben, az Elnöki Hivatalban és a Nép Szolgája pártban lévő informátorok arról tájékoztatták, hogy konkrétan Zelenszkij hitsorsosairól, Ihor Kolomojszkij befolyásos oligarcháról, Vadim Rabinovicsról, a 2022 márciusában betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért párt társelnökéről és Hennagyij Korbanról, a Dnyipropetrovszk megyei területvédelmi alakulatok parancsnokáról van szó. Az elnök tőlük veheti el az ukrán állampolgárságot, mert mindegyiküknek van legalább izraeli állampolgársága is az ukrán mellett. Az Ukrajinszka Pravdának mindeddig nem sikerült hivatalos megerősítést szereznie arról, hogy az elnök már aláírta-e a nevezett ismert személyek ukrán állampolgárságtól való megfosztásáról szóló rendeleteket.

(vukics)




414 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg