Együttérző olvasói levél a Szilaj Csikó szerkesztőségének Frankfurtból

Kedves Főszerkesztő Úr!

Még néhány hónap sem telt el Verzár Éva távozása óta, és a Szilaj Csikó szerkesztősége – meg a magyar írótársadalom – ismét gyászol. Őszinte részvétemet szeretném ezúttal is kifejezni, e gyötrelmes búcsúzásokban picinyke, együttérző olvasói részt vállalni.

Isten nyugosztalja Czigány Editet!

Elgondolkodtató, mély tartalmú írásai hiányozni fognak!

Imáim, a családunkban nagyrabecsült Czakó Gáborért is szólnak. Anno, a kilencvenes években, székelyföldi otthonunkban, síri csöndben hallgattuk szavait és üzeneteit, kínosan odafigyelve arra, hogy a heti rendszerességű "Beavatás" című esszésorozatát el ne szalasszuk.

Reménykedem az utánpótlásban, abban, hogy a helyes értékrendű, jó írói vénával rendelkező fiatalok és az igaz(i) tartalmakat közvetítő "platformok" (Gyimóthy Gábor számára kitűnő magyarítandó kifejezés lenne), mint a Tietek, mielőbb megtalálják egymást.

Sok szeretettel:

Dénes Ágnes