VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Ember, vigyázz!

Amit a hazai sajtó sem mond el nekünk


Gyakran szokták rám mondani, hogy összeesküvés elméleteket gyártok, és azokkal mérgezem a környezetemet. Többen finoman szólva is megmosolyogtak (konkrétan hülyének néztek) amikor a rádióban arról beszéltem, hogy az egypólusú globális diktatúra bevezetéséhez, az egyik lehetséges út a megcsinált koronavírus járványon keresztül vezethet. Ezt a véleményemet továbbra is fenntartom, de erről majd máskor.

Tekintsük át nagy vonalakban a high-tech iparág fejlődési szakaszait!

Először voltak a különböző híradástechnikai készülékek távirányítói.

Majd következtek a mobiltelefonok, amelyeket először a hadászatban használtak.

Aztán a már hétköznapi használatban lévő hadászati fejlesztés a GPS (Global Positioning System). Ezt eredetileg azért fejlesztették ki, mert az amerikai hadsereg, amikor elment felszabadítani és vitte magával a demokráciát (pl. Afganisztánba, Irakba, Szíriába, stb.), és az amerikai csapatoknak nem volt helyismeretük, kellett egy olyan rendszer, amely az idegen környezetben is biztonsággal eligazítja őket. (A módszer másik előnye, hogy akinek ma mobiltelefonja van, annak a pillanatnyi tartózkodási helyét bármikor be tudják határolni, és őt le is tudják hallgatni.)

Aztán következett a házi őrizetre kötelezett bűnözőkre szerelt lábperec, amellyel bármikor ellenőrizni tudták a tartózkodási helyüket.

Majd a laboratóriumi kísérletek alapján az elveszett háziállatokba mikrochipet ültettek, amelybe jelet sugárzó adót helyeztek, és ennek alapján azonnal megtalálták az állatot. Élek a gyanúval, hogy ez is csak egy kísérlet volt, a későbbi fejlesztések érdekében. Ma már semmi sem áll útjában annak, hogy akár emberekbe is beültessék a chipet, akár a tudtuk nélkül is.

Következtek a drónok, amelyek olyan ipari robotok, amelyek távirányítással a beléjük programozott feladatokat el tudják végezni. Ma már így működnek a háztartási porszívók is.

Ha elfogadjuk, hogy minden tudományos felfedezést a hadiipar használ először, és a kutatások nagyjából 30 évvel járnak a hétköznapi használat előtt, akkor nagyon sötét jövő vár az emberiségre.


Dr. Carrie Madej, belgyógyászatra szakosodott orvos, diplomáját 2001-ben az Egészségtudományi Egyetem Chicago Medical Scoolon szerezte. 2020. augusztus 27-én „Ember, vigyázz!” címmel tartott előadásában adott áttekintést a közvetlen jövőnket érintően. Szavai egybecsengenek a mikrobiológia és az infektológia területén szaktekintélynek számító Prof. Dr. Sucharit Bhakdi és sok más, hazánkban agyonhallgatott kutató és tudós szakvéleményével.


„Azt, hogy az általunk emberinek ismert és nevezett állapotból eljussunk az ember 2.0-ra, a transzhumanizmus útján kívánják elérni. A kifejezés lényegében annyit jelent, hogy a most emberként elfogadott mivoltunkat mesterséges intelligenciával egyesítjük, azzal olvasztjuk össze. Ez jó dolognak tűnhet, lehetnek különleges tulajdonságaink, gondolunk valamire és az valósággá válik, vagy a fizikai világban juthatunk valamilyen emberfeletti képességre. Ez az elképzelés áll mögötte, ugyanaz, mint amit a sci-fi filmekben látunk.

Azonban ez a kérdés, ez az ötlet éppen most készül megvalósulni, Döntést kell hoznunk! Ez az én figyelmeztetésem a világ számára! Megvizsgáltam, pro és kontra, és megrémített, amit láttam!”


Vannak néhányan, akiknek a neve ismerős lehet, mint például Elon Musk, aki a SpaceX és a Tesla Automotive alapítója, vagy Ray Kurzweil, aki a Google nagykutyáinak egyike. Ők afféle önjelölt transz-humanisták. Szerintük át kellene lépnünk a „Humán 2.0”- ba, és nagyon lelkes támogatói is ennek az elgondolásnak. Ez annyit jelent, hogy az eddig ismert emberi létet meghaladóan a high-tech iparág találmányait az ember fiziológiájával kellene ötvözni, és akkor egy magasabb szintű, magasabb képességű, ún. ember 2.0 állapotot tudna elérni az emberiség.

Nézzük meg közelebbről, mit is gondol erről Elon Musk:


Az agyichipes majom boldog és videojátékokkal játszik. A világ leggazdagabb embere bejelentette, hogy újabb szintet léptek a Neuralinkkel, amelynek célja az ember és a mesterséges intelligencia eddig soha nem látott szimbiózisa.

Elon Musk startupjának tesztlaboratóriumában éldegél egy, állítása szerint nagyon boldog majom, aki agyi implantátumának köszönhetően képes videojátékokkal játszani. A Tesla és a SpaceX vezérigazgatója vasárnap este (2021. január 31) ecsetelte rajongóinak a kizárólag meghíváson alapuló, beszélgetős közösségi Clubhouse oldalon tartott élő közvetítésében a Neuralink eredményeit.


"Van egy majmunk, akinek egy apró, vezeték nélküli implantátum van a koponyájában, ezáltal képest az agyával videojátékokat játszani" állította. Mint mondta, nem látni, hogy hova van beültetve a chip, de az biztos, hogy a majom nagyon boldog" tette hozzá. Utalt ezzel arra, hogy az érme méretű eszköz beültetése egy apró hegen kívül semmilyen nyomot nem hagy.”


Musk azt állítja, hogy a startupja rendelkezik a világ egyik legszebb majomlétesítményével, és tervei szerint ebben a paradicsomban fognak az állatok egymással úgynevezett mind-pongot játszani. (A mind gondolatot jelent, a pong pedig a ping-pong szópárnak az egyik fele. Ezzel arra utal, hogy az majmok gondolkodását tudják stimulálni, és egymással kapcsolatba hozni őket.)

Mint ismeretes, tavaly nyáron, malacokon mutatta be Elon Musk, mire képes az agyba ültetett okos eszköz. Ehhez bemutatott három, különböző stádiumban lévő malacot is, Joyce-nak nem ültettek be semmit, Dorothynak volt implantátuma, amelyet később eltávolítottak, Gertrude koponyájában pedig akkor már két hónapja volt kütyü. Musk szerint Dorothy jó példája annak, hogy a chip ki-be vehető/tehető, és kivétel után semmilyen maradandó nyoma nem marad.

A játékos majomról várhatóan egy hónap múlva jelenik meg a hivatalos videó.


A Neurolink chipje képes a neuronok és az okos eszközök közötti információ átadására. Az embereknél a fájdalmak, látászavarok ellen, valamint gerincvelő-sérülések esetén is segíthet a technológia, de általánosságban is hasznos lehet azoknak, akik szeretnének okos eszközöket az agyukkal irányítani. A tech-guru szerint, míg rövidtávon az agy/gerinc sérüléseinek kezelésében segíthet, addig hosszú távon az ember és a mesterséges intelligencia szimbiózisává emelkedhet.

Musk céljait sokan kritizálták, köztük az Egyesült Királyság egyik legjobb idegsebésze, Dr. Henry Marsh is, aki "mesének" nevezte a fejlesztési törekvéseket. "Nem mondom, hogy lehetetlen, de a jelenlegi idegtudományi és technológiai szintünk semmilyen módon nem teszi ezt lehetővé" – mondta Marsh az RT-nek még 2019-ben. (Computerworld.hu | 2021. február 1.)


Természetesen, mint minden fejlesztés, ez is használható pl. az emberiség gyógyítására, és más nemes célokra is. De az én ismereteim szerint az utóbbi száz évben minden találmány elsősorban az emberiség egy kis hányada által a többség leigázásának érdekében lett alkalmazva. Én pedig nem akarok boldogan játszó majom lenni, Elon Musk állatkertjében.

(a kép forrása: itt)

35 megtekintés
MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu