top of page

Esti szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.06.22.)

szilajcsiko




Az orosz televízió Ukrajna déli Herszon régiójában már fogható – közölte az orosz hadsereg kedden. Ebben a térségben Moszkva már bevezette a rubelt, és megkezdte az orosz útlevelek kiadását.


Az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán jelentős emberveszteségeket szenvedtek az Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által szerdán ismertetett hadijelentés szerint. Konasenkov szerint az orosz légierő precíziós rakétacsapásának következtében “megsemmisült” az ukrán 59. gépesített dandár mintegy ötszáz, a mikolajivi Okean hajógyár műhelyeiben állomásozó katonája, fegyvereivel és felszerelésével együtt. A tábornok azt mondta, hogy a Luhanszki Népköztársaságban, Horszke, Podlezsne és Vrubovka közelében védekező ukrán 57. motorizált gyalogsági dandár egyik zászlóaljának katonái, miután elvesztették állományuk több mint 60 százalékát, megtagadták a parancsot, és önként elhagyták állásukat. A szintén csak Moszkva által elismert Donyecki Népköztársaságban lévő Mikolajivka térségében a 14. és 24. gépesített dandár egységeinek fenyegető veresége miatt az ukrán hadvezetés az éjszaka folyamán mintegy 30 sebesült és nyolc halott amerikai és brit zsoldost evakuált, megakadályozandó, hogy orosz kézre kerüljenek.


Az USA-ban kiszámolták, havonta mennyibe kerül Ukrajnában az Oroszország elleni háború. Az összegről Samanta Pauer, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége vezetője számolt be. Elmondása szerint csillagászati összegekbe, havonta öt-hat milliárd dollárba kerül Ukrajnának a háború. Ennek fedezésére még az USA által felajánlott 7,5 milliárd dollár is kevés. Hozzátette, hogy tisztában vannak a helyzet súlyosságával és azzal, hogy Ukrajnának még több anyagi támogatásra van szüksége.


A Luhanszk Megyei Katonai Közigazgatás elnökének tájékoztatója szerint a megszálló orosz csapatok már Liszicsanszkhoz közelítenek, ostrom alá vették a várost. Szerhij Gajdaj közlése szerint az orosz erők elfoglalták a közeli településeket, és azok irányából vették tűz alá Liszicsanszkot. A város elleni támadásban tankokat vetettek be, és a légierőn kívül a nehéztüzérség is bombázza a települést. Legalább három civil sebesültje van a támadásnak. Rakétatalálatok érték a város középületeit, így a rendőrség, az ügyészség és az SZBU székházát is. Közben heves utcai harcok zajlanak Szeverodonyeckban is. A térségben elfoglaltak több települést, amelyeken megerősített állásokat alakítottak ki és onnan vették tűz alá az ukrán véderő állásait.

Az orosz elnök az év végére Sarmat rakéták hadrendbe állítását ígérte hadseregének. Vlagyimir Putyin szerint az orosz csapatok már használják az új S-500-as rendszereket, és az év végére a Sarmat rakéták is harci szolgálatba állnak, közli a korrespondent.net. “A Sarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta tesztjét sikeresen végrehajtották. A tervek szerint az év végére az első ilyen komplexumot már használhatja a sereg” – mondta. Oroszország először áprilisban jelentette be a Sarmat rakéta kilövését, és megjegyezte, hogy ez a világ legerősebb, legnagyobb hatótávolságú rakétája.


A háború ideje alatt már az ország infrastrukturális létesítményeinek harmada megsemmisült, közölte Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter. A lerombolt létesítmények között vannak hidak, utak, kikötők, repterek. 320 ezer ember elveszítette az otthonát. A kár mértéke elérte a 100 milliárd eurót, mondta el a Le Monde-nak adott interjújában. A rombolás következtében a lakóházakban és közintézményekben (iskolák, kórházak stb.) keletkezett kár teljes összege 105,5 milliárd dollár, ebből 40 milliárd dollár a közlekedési infrastruktúra vesztesége. Kubrakov elismerte, hogy bár Ukrajna egyes felszabadított régióiban megkezdődött a felújítás, a forráshiány miatt a munkálatok nagyon lassan haladnak. Az ország most a további rombolás veszélye ellenére megpróbál a legsürgetőbb helyreállításokra fókuszálni.


A térségben jelentősen csökkent a belső menekültek száma, az emberek hazatérnek vagy külföldre utaznak tovább. Április végén 13,2 ezer fő tartózkodott a megye költségvetéséből finanszírozott közintézményekben Kárpátalján. Június közepéig kevesebb mint hétezren maradtak ezen létesítményekben. Június 16-án 38 millió hrivnyát tettek ki a belső menekültek támogatására fordított kiadások. Ennek jelentős részét (32 millió hrivnyát) élelmiszerre költötték. A legtöbb országon belüli menekült az Ungvári járásban (640), Perecsenyi kistérségben (290), Nagybocskói kistérségben (270) és a Huszti járásban (210) tartózkodik. Amíg a háború véget nem ér, a belső menekültek támogatása továbbra is a régió egyik legfőbb feladata.


A hivatalosan nyilvántartott munkanélküli ukránokat közérdekű munkába vonják be, amennyiben 30 napon belül nem tudnak elhelyezkedni – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök a kabinet június 21-i ülésén, amelyről a korrespondent.net számol be. „A kormány elindítja a teljes foglalkoztatási szektor reformját. A totális háború közepette minden lehetséges erőforrást mozgósítanunk kell az orosz megszállók legyőzésére. Vonatkozik ez a munka megszervezésére is a hátországban. A kormány ma elfogadja azt a dokumentumot, amely szerint a hivatalosan nyilvántartott, 30 napja munkaviszonyban nem álló munkanélkülieket be fogják vonni a közérdekű munkába” – mondta. A miniszterelnök szerint a munkanélküliek a romeltakarításba, védelmi létesítmények építésébe, tereprendezésbe, javító- vagy mezőgazdasági munkákba vonhatók be. „Hogy pontosan mit kell tenni az egyes régiókban, azt a helyi hatóságok határozzák meg. Természetesen ezért a munkáért fizetni fognak. Az állam a minimálbérnek megfelelő összeget fizet majd mindenkinek, aki társadalmilag hasznos munkát végez. Valójában kiküszöböljük annak lehetőségét, hogy az emberek pénzt kapjanak az államtól, és visszautasítsák a felajánlott munkát. Háborús időkben az államnak nincs erre forrása. Mindenkinek vagy harcolnia kell és védeni a szülőföldet, vagy a győzelemért és a frontnak kell dolgoznia” – jelentette ki Smihal.


Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a Telegram- csatornák, a különböző internetes források, a mobilalkalmazások és más szoftvertermékek nyelve az ukrán lesz, amely alapértelmezés szerint kerül letöltésre a felhasználók számára. Vagyis minden Ukrajnában elérhető tartalomnak ukrán nyelvűnek kell lennie.


Ha minden ország katonai költségvetésének a 15 %-át az ukrán fegyveres erők rendelkezésére bocsátotta volna, ahogy azt Luxemburg fogja tenni, akkor Ukrajna már győzelmet aratott volna – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök kedden Kijevben a Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Zelenszkij elmondta: „Luxemburg mindig is segített nekünk. Ha a hadseregünk erejét tekintve beszélünk a segítségnyújtásról, úgy Luxemburg a teljes védelmi költségvetésének 15 %-át különítette el a védőink számára, bár a miniszterelnök úr erről nem szívesen beszél.” Mint az elnök hangsúlyozta, ez nagy segítség. „Ha a világ minden országa költségvetésének hozzávetőleg ekkora részét különítette volna el, szerintem már győztünk volna” – mutatott rá. Zelenszkij megköszönte a luxemburgi miniszterelnök személyes segítségét is, és hozzátette, hogy a háború első napjai óta folyamatosan kapcsolatban áll vele. Annál is inkább, hogy Luxemburg még márciusban 250 millió euró pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának. A hírportál emlékeztetett rá, hogy kedden Ukrajnában tett látogatást Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök. Megérkezése után felkereste a kijevi térségben az orosz megszállás által érintett településeket, majd Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt. A 2,5 ezer négyzetkilométer területű, 600,5 ezer fős lakosságú Luxemburg nagyhercegségnek 430 fős, önkéntes sorkatonából és 100 tisztből, valamint 60 fős katonazenekarból álló hadserege van. Viszont az ország költségvetése meghaladja a 70 milliárd eurót.


A nyugati partnereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tett engedmények Ukrajnával kapcsolatban csak katasztrófához vezetnek – jelentette ki Borisz Johnson brit miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál kedd este, a The Telegraph című brit lapra hivatkozva. A kiadvány idézte a brit miniszterelnök szavait, aki azt mondta: „...nem szabad megengedni, hogy bárki elhiggye, hogy a Putyinnak tett engedmények máshoz is vezethetnek, mint katasztrófához”. Úgy vélte, „ez az indokolatlan agresszió jutalmaként fogható fel, és nemcsak Oroszországot, hanem szövetségeseit is bátorítja, hatással lesz Nagy-Britannia és gazdaságunk biztonságára”. Boris Johnson a The Sunday Times című vasárnapi brit újságnak írt programalkotó cikkében Ukrajna hosszú távú támogatására szólította fel a nyugati országokat az elhúzódó háború miatt, amelyben a partnerországoknak négy feladat teljesítését javasolja Ukrajna túlélése és a kezdeményezés magához ragadása érdekében. „Mindennek egy közös cél felé kell haladnia. Meg kell erősítenünk ukrán barátainkat, hogy a Zelenszkij elnök által hangoztatott feltételekkel véget tudjanak vetni ennek a háborúnak. Ennek kell lennie a mi célkitűzésünknek a háború sikeres befejezésére vonatkozóan” – összegezte javaslatait a brit miniszterelnök.


Úgy tűnik, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter új stratégiát indított országa Oroszország elleni háborújában. Sértsd meg Kijev legközelebbi támogatóit azzal, hogy orosz gyalogoknak nevezed őket. A Foreign Affairsben írt egy cikket, ami a Blob, az internacionalista berendezkedés tiszteletreméltó hírlevelének felel meg. Véleménye szerint az USA és Európa nem tesz eleget Ukrajnáért. Valójában úgy véli, hogy a szövetségesek annak ellenére, hogy szankcionálták Oroszországot és fegyvereket adtak országának, gyakorlatilag áttérnek a sötét oldalra. Kuleba azt írta: "egyre hangosabbak a veszélyes üzletekre vonatkozó felhívások. Ahogy nő a fáradtság és elkalandozik a figyelem, egyre több Kremlbe hajló kommentátor javasolja Ukrajna kiárusítását a béke és a gazdasági stabilitás érdekében saját országaiban. Bár úgy tűnhet, hogy pacifisták vagy realisták, jobban lehetne őket az orosz imperializmus és a háborús bűnök támogatóiként leírni".

Kedden a brit védelmi minisztérium megerősítette azt az ukrán állítást, hogy az ukrán erők amerikai gyártású Harpoon rakétákkal elsüllyesztettek egy orosz vontatóhajót, az esetet Oroszország nem kommentálta. Ukrajna bejelentette, hogy pénteken elsüllyesztette a Vaszilij Bekh nevű orosz vontatóhajót, és közzétett egy videót arról, hogy a hajót két rakétával találták el. A Vaszilij Bekh-t mentési műveletekre tervezték, de Ukrajna azt állítja, hogy rakétarendszert szállított a Fekete-tengeren található Kígyó-szigetre, amelyet a háború korai szakaszában elfoglalt Oroszország. A brit védelmi minisztérium úgy értékelte, hogy Ukrajna „szinte biztosan” célba vette Vaszilij Bekhet, és amerikai gyártmányú Harpoon rakétákat használt. Az állítást továbbra sem erősítették meg, de az incidens az első alkalom, hogy Kijev állítólag használja a Nyugat által szállított hajóellenes rakétákat.


A török védelmi ipari hivatal vezetője arra figyelmeztetett, hogy a fegyverátadások veszélyeztethetik Ankara semlegességét és a tárgyalások elősegítésének képességét. Törökország tárgyalásokat tervez Kijevvel és Moszkvával a globális élelmiszerhiány enyhítése érdekében. Ismail Demir, a Törökország Védelmi Ipari Ügynökségének elnöke és Recep Tayyip Erdogan elnök kormányának egyik legfelsőbb tisztviselője megjegyezte, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok még mindig folyamatban vannak, de Ankara egyre óvatosabb a diplomáciában betöltött szerepe miatt. „Vannak dolgok, de nem vagyok abban a helyzetben, hogy megmondjam, de sokkal óvatosabbak vagyunk. Azt hiszem, Törökország az egyetlen ország, amely mindkét felet fel tudja szólítani, és a békeasztalhoz tudja őket ültetni. Hogyan tehetné ezt meg, ha több tízezer fegyvert küld az egyik oldalra?”

Ukrajna kedden közölte, hogy „végre” bevetette a német tüzérségi rendszereket. "A Panzerhaubitze 2000 végre része az ukrán tüzérség 155 mm-es tarackarzenáljának" - írta Oleksiy Reznikov ukrán védelmi miniszter a közösségi médiában, köszönetet mondva német kollégájának, Christine Lambrechtnek. Németország a múlt hónapban bejelentette, hogy hét önjáró tarackot küld Ukrajnába. A német hadsereg készleteiben körülbelül 100 darab Panzerhaubitze 2000 tarack van, de ebből csak 40 harckész.


A Kreml szerint a két „szerencselovag” zsoldosként tevékenykedett, akiket a térségben elkövetett „bűneikért” felelősségre kell vonni. A Kreml kedden közölte, hogy az Ukrajnában elfogott amerikai állampolgárok bírósági határozat hatálya alatt állnak, és nem zárta ki, hogy halálbüntetés várhat rájuk. „Nem zárhatunk ki semmit, mert ezek bírósági döntések. Nem kommentáljuk őket, és nincs jogunk beavatkozni” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak. Azt mondta, hogy a Kreml nem tudja, hol vannak most a férfiak.

A lengyel külügyminiszter kedden kijelentette, hogy a kontinenst sújtó jelenlegi biztonsági válság azt mutatja, hogy Európa nem tudja megvédeni magát az Egyesült Államok nélkül, de a térség NATO-tagjainak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk saját védelmükért. „Lengyelország az Egyesült Államok szerepvállalását az európai biztonságban az európai béke alapvető feltételének tekinti” – mondta Zbigniew Rau külügyminiszter a lengyel nagykövetek összejövetelén a PAP állami hírügynökség kommentárjában. Ukrajna orosz inváziója után az Egyesült Államok idén több katonát telepített Lengyelországba, és az országot az ukránoknak szállítandó fegyverek logisztikai központjaként használja. Köszönetét fejezte ki Washingtonnak, de kijelentette, hogy nem kellene „minden felelősséget” vállalnia, ami egyben az európai szövetségesek „vállán is nyugszik”.


Joko Widodo elnök, a G20 jelenlegi elnöke még ebben a hónapban Moszkvába látogat, hogy megbeszélést folytasson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – idézte az indonéz állami hírügynökség az ország biztonsági miniszterét. A 20 legnagyobb gazdaság csoportjának idei találkozóit beárnyékolta az ukrajnai háború, Indonézia pedig azért küzd, hogy egységben tartsa a csoportot, miközben néhány nyugati ország a csúcstalálkozó bojkottálásával fenyegetőzik és Oroszország kizárását szorgalmazza.


(vukics)




499 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
Blogos rovatok
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page