Esti szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból – frissítve (2022.07.11.)
–
Az ukrajnai fegyverszállítások leállítását követeli a német baloldal
Martin Schirdewan, a német baloldal vezére kijelentette, hogy pártja, a Die Linke támogatja Ukrajnát, ám ellenzi a fegyverszállításokat. A német politikus a ZDF-nek nyilatkozta, hogy egyáltalán nem radikális pacifista, ám osztja a német lakosság 40 százalékának véleményét az ukrajnai fegyverszállításokat illetően. Schirdewan szerint a helyzet elmérgesedéséhez vezet, ha Ukrajna még több fegyverhez jut. Pártja véleménye is az, hogy nem szabad még több fegyvert adni Ukrajnának, amely a minszki megállapodások be nem tartásával szintén felelős a háború kirobbanásáért. Olaf Scholz kancellárt pedig felelőtlennek nevezte a katonai témában hozott döntései miatt. Ugyanakkor közölte, helyesnek tartja gazdaságilag segíteni Ukrajnát. Pártja a Die Linke sürgeti az Északi Áramlat-2 üzembe helyezését és az Oroszországgal való párbeszédet.
Az orosz hadvezetés azt állítja, hogy az ukrán hadsereg 70 000 katonát veszített a háborúban
Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) dezinformáció ellenes központja szerint a Kremlhez hű orosz médiában hamis híreket terjesztenek az ukrajnai háborúról. A portál információja szerint az RNBO közölte, hogy az orosz média félretájékoztatja a világot, amikor azt állítja, hogy az ukrán hadsereg legkevesebb 70 000 katonát veszített a háborúban. Ugyancsak hamis orosz állítás, amely szerint az oroszok által kinevezett zaporizsjai megyevezető, Jevhen Balickij kijelentette, hogy a régió lakosságának 60 százaléka szívesen látná, ha Oroszországhoz tartozna a terület. Félrevezető és hamis orosz állítás, vélekedik az ukrán nemzetbiztonsági szerv, hogy Németország az Oroszország elleni szankciók útjába lépett, mert attól tartanak, hogy a 2014-ben történt államcsíny és a Majdan utáni események támogatása miatt most seregnyi német cég juthat a bezárás sorsára.
Az ukrán külügyminisztérium bekérette a kanadai nagykövetet az Északi Áramlat miatt
Mint ismert, az Északi Áramlat vezeték hétfőn leállt, miután a német Siemens Energy által Kanadában javított berendezések visszaérkeztek, és karbantartási munkálatokat kezdődtek. Németország üdvözölte a lépést, miközben az ukránok „mélységesen csalódottak” voltak emiatt, és azt is kérték, hogy Kanada vonja vissza az intézkedést, ami által 10 napon belül újraindulhat a szállítás a vezetéken. Most ezzel összefüggésben kérették be a kanadai nagykövetet is, akinek ugyanezt személyesen is elmondták. Az ukrán külügyminisztérium közleményében azt is hozzátették, hogy szerintük a kanadaiak lépése „aláaknázza az euroatlanti egységet” és az oroszok elleni szankciós politikát, valamint lehetővé teszi Oroszországnak, hogy„az energiát hibrid fegyverként Európa ellen fordítsa”.
Ukrajna különleges státust készül adni a lengyeleknek
Ukrajna különleges státust adna a lengyeleknek, az erről szóló törvényt hétfőn nyújtotta be az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij elnök – közölte Andrzej Duda lengyel elnök az 1942-1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett varsói megemlékezésen. A lengyel államfő Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel együtt vett részt a 2016-ban bevezetett, az ukrán nacionalisták által a Lengyelország állampolgárai ellen elkövetett népirtás nemzeti emléknapjához fűződő rendezvényen. Zelenszkij május végén jelentette be, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt az ukrán törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén. Kijev szerint a lépés összefügg azzal a lengyelországi törvénnyel, amely alapján az Ukrajnából a februári orosz támadás után ideiglenesen áttelepült személyek lényegében egyenlő jogokat kaptak Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot. Duda a hétfői megemlékezésen kijelentette: az, hogy az ukrán tervezet előterjesztése időben egybeesik a lengyel emléknappal, “ellenkező helyzetként” fogható fel, az 1943. július 11-i eseményekhez képest, amikor az ukránok “mindenáron meg akartak szabadulni a lengyelektől, életüket is kioltva”. Ebben az összefüggésben a lengyel államfő ismét népirtásnak nevezte a volhíniai mészárlást. Az erről szóló igazságot “egyértelműen és erőteljesen ki kell mondani” – hangsúlyozta. Hozzátette egyúttal: nem bosszúról, megtorlásról van szó, amit “a legjobban bizonyít az, ami a lengyelek és az ukránok között manapság zajlik”, s történelmi igazság megállapítása hozzá kell, hogy járuljon a két nemzet közötti új viszonyhoz. Mateusz Morawiecki beszédében a volhíniai mészárlás áldozatait is rejtő ukrajnai tömegsírok feltárását szorgalmazta. A feltárást Kijev 2017-ben leállította. A jelenleg zajló ukrajnai háborúra utalva Morawiecki kijelentette: Ukrajna a saját szuverenitásáért, de mások szabadságáért is harcol, és “attól a szörnyű nacionalizmustól” szenved, amelynek “nyolcvan évvel ezelőtt maga is engedett”. “Ukrajna ma látja, hogy az egykori Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) örököse az orosz világ”, amelyben megnyilvánulnak Moszkva “birodalmi és gyarmatosító törekvései (…), valamint a szélsőséges orosz nacionalizmus is” – fogalmazott a miniszterelnök. 1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia (lengyelül Voliny) területén fekvő mintegy 150 községben az UPA és az OUN mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg, ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt. Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
Megválik ukrajnai médiabirodalmától Rinat Ahmetov
Ukrajna leggazdagabb embere az oligarchatörvény miatt megválik tévécsatornáitól és médiabirodalmától, írta a rbc.ua hírportál Rinat Ahmetov bejelentésére hivatkozva. „Meghoztam azt a kényszerű döntést, mely alapján a SCM befektetési társaságom kilép a média üzletágból. Ezen a héten a 'Media Group Ukraine' az állam javára lemond minden csatorna műsorszórási és műholdas televíziós engedélyéről, valamint nyomtatott sajtóink engedélyeiről Ukrajnában. Leállítjuk az online műsorszórást is” – közölte Ahmetov. Ukrajna leggazdagabb embere elismerte, hogy az oligarchatörvény miatt válik meg a médiabirodalmától. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a hathónapos határidő és a háborús helyzet miatt nem sikerült piaci feltételek mellett értékesítenie a médiaüzletágát. A Media Group Ukrajine holding érdekeltségébe tartozik az Ukrajina, az Ukrajine 24, az NLO TV, az Indigo TV, a Football 1/2/3, az Ukraine 1/2, az NLO TV 1/2, a Donbassz, a 34-es csatorna és a Sigma tévécsatorna. Ahmetov cégének tulajdonában van az Xtra TV műholdas műsorszóró szolgáltató, az OLL.TV online platform, a Tele O és a Let’s Help TV produkciós társaságok, a szegodnya multimédiás platform, a Segodnya hírcsatorna, a segodnya.ua hírportál.
Tajvan cáfolja az Ukrajnának szállított fegyverekről szóló híreket
A tajvani védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint 60 milliméteres aknavetőkhöz való gránátokat szállít Ukrajnának, jelentette hétfőn a TASZSZ orosz állami hírügynökség. A cáfolatra azt követően került sor, hogy több ukrán médium is közzétett egy fényképet, amelyen olyan aknagránátokat ábrázoltak, amelyekre a Tajvan által használt hagyományos kínai hieroglifákat nyomtattak.Tajvan legfelsőbb vezetése hamisnak minősítette a beszámolókat, és hangsúlyozta, hogy a fényképen látható aknavetőgránátok olyan sorozatszámrendszert használnak, amely eltér a szigetország fegyveres erői által használttól.
Zelenszkij utasította az ukrán hadsereget, hogy foglalja vissza a megszállt tengerparti területeket
Volodimir Zelenszkij elnök arra utasította az ukrán hadsereget, hogy foglalja vissza a megszállt tengerparti területeket, amelyek létfontosságúak az ország gazdasága számára – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a The Times-nak adott interjújában. A miniszter a konzervatív brit napilapnak elmondta, hogy az elnök utasítást adott a katonai vezetőknek, hogy készítsenek terveket a terület visszafoglalására. A háború intenzitása miatt az ukrán hadsereg szovjet korabeli készletei gyorsan kimerültek, ezért nyugati fegyverek segítségével készülnek az ellentámadásra.
700 ezer eurós, kárpátaljai rendszámmal rendelkező elit Rolls-Royce-ot láttak Kijevben
Nemrég Kijevben felfigyeltek egy elit szériájú Rolls-Royce Cullinanre, mely aranyozott díszítéssel és különleges gumiabroncsokkal volt felszerelve. A jármű kárpátaljai rendszámmal rendelkezett, azonban a szemfüles állampolgárok észrevették, hogy rendkívül hasonlít Erik Davidics orosz blogger terepjárójára, aki a sajtó szerint elhagyta Oroszországot Putyin-ellenes álláspontja miatt.
Több mint 7000 ukrán katona tűnt el a háborúban
Ukrajnában 7200 ukrán katona számít eltűntnek. Ebben a számban különböző struktúrák képviselői szerepelnek, köztük a nemzetőrség, a határőrség és a speciális szolgálatok képviselői.
Németország blokkolja az Ukrajnának szánt uniós segélycsomagot
A múlt havi uniós csúcson elfogadtak egy határozatot az Ukrajna számára szóló 9 milliárd eurós segélycsomag kifizetéséről, amit Németország miatt nem kapott meg Kijev. A Corriere della Sera közli, hogy az uniós segélyt Christian Lindner német külügyminiszter ellenkezése miatt nem kapta még meg Ukrajna. A német pénzügyminiszter csupán egymilliárd eurós segélyhez adta a beleegyezését, amit július végéig kell, hogy átutalják Kijevnek. A Corriere della Sera állítása szerint a segélycsomag blokkolásának egyik oka, hogy Volodimir Zelenszkij lapátra tette Andrij Melniket, Ukrajna berlini nagykövetét. Ugyanakkor az ukrán vezetés követelése szerint havonta 5 milliárd dollár segélyt kellene adni Ukrajnának.
Kijevben megvertek egy nőt, aki azt találta mondani, hogy itt hamarosan Putyin fog rendet rakni
A Telegram-csatornán szemtanúk írják, hogy a nő előbb felborította azoknak a gyermekeknek az asztalkáját, akik játékokat árulva próbáltak pénzt gyűjteni a hadsereg számára. Ekkor mondta az oroszbarát nő, hogy hamarosan megjön Putyin és rendet tesz. Kijelentése nemcsak közfelháborodást keltett, de néhányan rá is támadtak, a hajánál fogva ráncigálták, földre teperték a nőt. Majd megjelent egy férfi, aki egy edényből fehér festéket öntött a Putyint éltető asszony fejére. A „hőstettet” megtapsolták a szemtanúk.
Amerikában még csak most jöttek rá: Moszkva a Harkivi területet is akarja
Az Institute for the Study of War (ISW) a régió Oroszország által támogatott hatóságainak azon nyilatkozataira alapozta értékelését, amelyek szerint „Harkiv az orosz föld elidegeníthetetlen része”. Az ISW szerint az oroszok által támogatott hatóságok ezt az állítást a régió új zászlajának leleplezésekor tették: a zászlón az orosz birodalmi kettős sas és a 18. századi harkivi címer szimbólumai szerepelnek. „A megszálló kormány gyorsasága a polgári közigazgatás július 6-i létrehozásában és a hadiállapot július 8-i bevezetésében a Harkivi területen fémjelzi, hogy a Kreml agresszívan törekszik az általa irányított közigazgatás legitimálására és hatalmának megszilárdítására, hogy támogassa ezt a szélesebb körű területi célt” – olvasható az ISW értékelésében.
Felduzzasztják az ukrán sereg létszámát, újabb behívásokra kerül
Az ukrán hadügy arra készül, hogy félmilliósra duzzasztják a sereg létszámát. A védelmi tárcától származó információ szerint aligha ér véget augusztus 23-án az általános mozgósítás. Újabb behívásokra kerül sor hamarosan, mert pótolni kell a front személyi veszteségeit. Ezen kívül még mintegy 200 000 fővel fogják növelni a sereg létszámát, amely így meghaladja majd a félmilliót. A tervek szerint ez a létszám marad a háború után is. Az agresszív szomszéd akkor sem tűnik majd el. Tehát Ukrajnának szüksége lesz a jól felkészített nagy létszámú katonai erőre. Létszámleépítés biztosan nem lesz a seregben. Sőt, Ukrajna lakosságának fel kell készülni arra, hogy az állami büdzsé nagyobb hányada a jövőben a védelmi képesség fokozására fordítódik.
Az infláció meghaladta a 20%-ot Ukrajnában
A növekvő inflációs nyomás fő tényezői továbbra is a magas energiaárak, a termelési és logisztikai útvonalak megbomlása, illetve az, hogy tönkretették az infrastruktúrát, írja az UNIAN. A fogyasztói árindex Ukrajnában júniusban 20,1%-ra nőtt (a májusi 18,0%-ról). Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2022. júliusi makrogazdasági és monetáris áttekintésében arról is beszámolnak, hogy az infláció felgyorsulása egyrészt a globális trendeknek, különösen az energiaforrások magas árainak, másrészt a háborúhoz kapcsolódó belső tényezőknek köszönhető. Utóbbiak közé tartozik a termelési és logisztikai útvonalak problémái, az eszközök és az infrastruktúra megsemmisülése, a korlátozott tartalékok és import. Ennek következménye bizonyos termékek helyi és átmeneti hiánya (üzemanyag, só), a vállalati költségek emelkedése stb. Az idén jóval drágábbak a korai zöldségek is, a termesztésükre szakosodott déli megyék átmeneti megszállása miatt. Az NBU szerint a gabonafélék, különösen a hajdina szintén drágult a korlátozott saját készletek és importlehetőségek miatt. A húsárak is ugrásszerűen emelkedtek, elsősorban a keleti és középső megyék kínálatának csökkenése miatt – olvasható a közleményben. Ugyanakkor az NBU hozzáteszi, a hrivnya rögzített árfolyama, valamint a hadiállapot idején és annak lejárta után még 6 hónapig érvényben lévő hő- és gázelosztási tarifák emelésére vonatkozó moratórium kordában tartja az inflációt.
Aresztovics: az ukránoknak már csak két és fél év háborút kell kibírniuk
Az ukrajnai háború 2,5 év múlva biztosan véget ér – állítja Olekszij Aresztovics, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója. Ezt Mark Feygin orosz ügyvéddel, emberi jogi jogvédővel és újságíróval folytatott beszélgetés során jelentette be, közölte a Korrespondent.net. "2,5 év múlva megoldjuk ezt a problémát. Az aktív harci műveleteket, azt hiszem, még gyorsabban. Még egyszer megismétlek egy fontos gondolatot. Az orosz hadsereg elvesztette a képességét, hogy bármilyen feladatot végbevigyen Ukrajnában. Elveszítve ezeket a lehetőségeket, az orosz hadsereg a teljes haderejének 50%-át koncentrálta. Emellett a koncentráció és az áttelepülés — nagyon magas kiadások, problémák, veszteség és idő. Az az idő, amikor jönnek a nyugati fegyverek, és tartalékokat hozunk létre" – mondta Aresztovics. Az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója megjegyezte, hogy az orosz hadseregnek a front egyes területein már nincs ereje és erőforrása a harchoz. "A nüansz abban van, hogy korábban különböző irányban harcolhattak, volt elég erejük és erőforrásuk. Most csapatokat kell koncentrálniuk, el kell vonni őket a front más területeiről. Ez egy nagyon rossz, kilátástalan háború számukra" – hangsúlyozta Aresztovics.
ENSZ: Az ukránok és az oroszok is civileket használnak emberi pajzsként
A jelentés azt állítja, hogy az ukrán erők egy idősek otthonából támadták meg az orosz irányítás alatt lévő erőket, az ebből eredő összecsapásban több tucat ember meghalt. Az ENSZ szerint a kijevi és moszkvai katonák idős és fogyatékkal élő civileket használtak emberi pajzsként. Az egyik szituációban ukrán katonák egy idősek otthonában rejtőztek el, és olyan támadást provokáltak ki, amelyben több tucat otthonlakó meghalt. Az ENSZ főbiztosi hivatalának jelentése szerint: "Mind az orosz fegyveres erők, mind a hozzájuk tartozó fegyveres csoportok, mind az ukrán fegyveres erők lakott területeken vagy polgári objektumok közelében építik kiállásaikat, ahonnan a jelenlévő civilek védelmét szolgáló intézkedések figyelembevétele nélkül indítottak műveleteket" – zárja a közlemény. A jelentés részletezett egy olyan esetet, amikor ukrán katonák civileket használtak Ukrajna Donbas régiójában, röviddel az orosz invázió után. Az ENSZ főbiztosi hivatala szerint a luhanszki régióban lévő idősek otthonának lakóit azért nem tudtak evakuálni, mert az ukrán erők elaknázták a létesítmény körüli utakat.
frissítve: 2022.07.11., 20:39
(vukics)
