EurĂłpa âde factoâ Ă©s âde jureâ is hadban ĂĄll â MagyarorszĂĄg Ă©s Ausztria nem
Vukics Ferenc jegyzete
Egyszer mĂĄr fejtegettem, hogy micsoda kĂ©pmutatĂĄs volt az eurĂłpai elitek rĂ©szĂ©rĆl, amikor arrĂłl beszĂ©ltek, hogy OroszorszĂĄg âfegyverkĂ©nt hasznĂĄlja a gĂĄztâ ellenĂŒk, miközben az eurĂłpai hatalmak âfegyverkĂ©nt hasznĂĄltĂĄk az UkrajnĂĄnak kĂŒldött fegyvereketâ OroszorszĂĄg ellen.
Ez a megfogalmazĂĄs mĂ©g 2021 oktĂłberĂ©ig nyĂșlik vissza, amikor Dmitro Kuleba ukrĂĄn kĂŒlĂŒgyminiszter zsarolĂĄsnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentĂ©sĂ©t, amely szerint OroszorszĂĄg a nĂ©met szabĂĄlyozĂł engedĂ©lyĂ©nek kĂ©zhezvĂ©tele utĂĄn mĂĄr mĂĄsnap kĂ©szen ĂĄll a gĂĄzszĂĄllĂtĂĄs megkezdĂ©sĂ©re az Ăszaki Ăramlat-2 gĂĄzvezetĂ©ken keresztĂŒl.
Hogy mi is volt a ârettenetesâ Putyin kijelentĂ©sĂ©ben, arra jĂłl rĂĄvilĂĄgĂt az akkori ukrĂĄn kĂ©rĂ©s, amely szerint a Naftogaz ukrĂĄn ĂĄllami gĂĄzvĂĄllalat kĂ©relmezte, hogy csatlakozhasson az orosz gĂĄzvezetĂ©k minĆsĂtĂ©si folyamatĂĄhoz. Jurij Vitrenko, a Naftogaz akkori vezetĆje kijelentette, hogy Ukrajna ĂĄllĂĄspontja szerint az Ăszaki Ăramlat-2 nem kaphatja meg a minĆsĂtĂ©st, mivel nincs szavatolva, hogy a gĂĄzvezetĂ©k ĂŒzemeltetĂ©se teljes mĂ©rtĂ©kben megfeleljen az eurĂłpai jogszabĂĄlyoknak.
Kuleba akkor elĂĄrulta, hogy Kijev az EurĂłpai UniĂłtĂłl ĂgĂ©retet kapott arra, hogy BrĂŒsszel alkalmazza az EU harmadik energiacsomagjĂĄt az Ăszaki Ăramlat 2-re. E csomag szerint uniĂłs elĆĂrĂĄs, hogy a gĂĄz kitermelĂ©sĂ©t Ă©s szĂĄllĂtĂĄsĂĄt a vezetĂ©ken kĂŒlönbözĆ vĂĄllalatok valĂłsĂtsĂĄk meg.
Az ukrĂĄnok Ă©s az amerikaiak egyszerƱen nem fogadtĂĄk el, hogy az Ăszaki-Ăramlat-2 beĂŒzemelĂ©sĂ©vel nem gyakorolnak ellenĆrzĂ©st az orosz gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsok felett.
KövĂ©r LĂĄszlĂł 2022 november elejĂ©n Ășgy fogalmazott, bĂĄr vagy egy Ă©vtizede arrĂłl gyĆzködik MagyarorszĂĄgot, hogy az oroszok megbĂzhatatlan partnerek, tĂ©nyek bizonyĂtjĂĄk, nem Ćk hasznĂĄltĂĄk fegyverkĂ©nt a gĂĄzt, hanem fordĂtva: az EurĂłpai BizottsĂĄg prĂłbĂĄlta meg a szankciĂłkon keresztĂŒl azt ellenĂŒk visszafordĂtani.
A Nyugat lassan nyolc Ă©ve szĂĄllĂt fegyvereket UkrajnĂĄnak. Angela Merkel kijelentĂ©se Ăłta tudjuk, hogy Ukrajna felfegyverzĂ©se egy hosszĂștĂĄvĂș terv rĂ©sze. A korĂĄbbi nĂ©met kancellĂĄr azt mondta, hogy a minszki bĂ©ketĂĄrgyalĂĄsokon tanĂșsĂtott, UkrajnĂĄval kapcsolatos fellĂ©pĂ©sĂ©vel valĂłjĂĄban csak idĆt akart nyerni Kijev szĂĄmĂĄra, hogy jobban meg tudja vĂ©deni magĂĄt az orosz hadsereggel szemben.
Heinz-Christian Strache korĂĄbbi osztrĂĄk alkancellĂĄr december közepĂ©n Ăgy reagĂĄlt Merkel beismerĂ©sĂ©re:
âElrettentĆk Angela Merkel volt nĂ©met kancellĂĄr szavai a minszki megĂĄllapodĂĄsok valĂłdi cĂ©ljairĂłl Ă©s alĂĄĂĄssĂĄk az eurĂłpai politikusok szavĂĄba vetett hitet. FĂ©lelmetes, milyen ĆszintĂ©n beszĂ©l errĆl Merkel asszony. Ezzel a hozzĂĄĂĄllĂĄssal csak leromboljuk a bizalom minden alapjĂĄtâ.
AmiĂłta Annalena Baerbock kijelentette, a nyugati szövetsĂ©gesek hĂĄborĂșt vĂvnak OroszorszĂĄg ellen, mindenki azon töri a fejĂ©t, hogy mennyire volt vĂ©letlen vagy szĂĄndĂ©kos az elszĂłlĂĄs. BĂĄr Baerbock szavait a mainstream mĂ©dia nagyrĂ©szt figyelmen kĂvĂŒl hagyta, a közössĂ©gi mĂ©diĂĄban szĂĄmos szakĂ©rtĆ riadtan jegyezte meg, hogy a nĂ©met kĂŒlĂŒgyminiszter lĂ©nyegĂ©ben hĂĄborĂșt hirdetett OroszorszĂĄg ellen.
Ha Baerbock kijelentĂ©se a âhozzĂĄszoktatĂĄsâ rĂ©sze, akkor komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy miutĂĄn az eurĂłpai vezetĆk nyilatkozatai Ă©s tettei szinte havonta mĂĄs irĂĄnyt vesznek, milyen mĂ©lyen is csĂșsztunk le egy nagy hĂĄborĂș felĂ© vezetĆ lejtĆn.
Ted Galen Carpenter, a Cato IntĂ©zet vĂ©delmi Ă©s kĂŒlpolitikai tanulmĂĄnyok vezetĆ munkatĂĄrsa a âNATOâs Phony (and Dangerous) Nonbelligerent Status Regarding the Ukraine Warâ â A NATO hamis (Ă©s veszĂ©lyes) nem hadviselĆ stĂĄtusza az ukrajnai hĂĄborĂșval kapcsolatban c. cikkĂ©ben azt Ărja, hogy az amerikai vezetĆk Ă©s mĂ©diaszövetsĂ©geseik szĂĄmos, öncĂ©lĂș mĂtoszt tĂĄplĂĄltak az ukrajnai hĂĄborĂșval kapcsolatban.
Az egyik mĂtosz az, hogy OroszorszĂĄg 2022. februĂĄri ukrajnai invĂĄziĂłja teljesen indokolatlan volt, mivel a NATO orosz hatĂĄrig törtĂ©nĆ terjeszkedĂ©se nem volt ellensĂ©ges cselekedet. Egy mĂĄsik mese szerint Ukrajna egy szabadsĂĄgszeretĆ demokrĂĄcia. MĂ©g egy mĂĄsik, hogy az orosz-ukrĂĄn hĂĄborĂș nem pusztĂĄn kĂ©t korrupt, autokratikus rezsim csĂșnya terĂŒleti harca, hanem a demokrĂĄcia Ă©s a tekintĂ©lyelvƱsĂ©g közötti egzisztenciĂĄlis globĂĄlis kĂŒzdelem rĂ©sze. A törtĂ©net szerint a "demokratikus" Ukrajna fenntartĂĄsĂĄnak kudarca az egĂ©sz "szabĂĄlyokon alapulĂł nemzetközi rendet" veszĂ©lyeztetnĂ©.
âAz amerikai Ă©s NATO-tisztviselĆk valĂłszĂnƱleg egy szĂłt sem hisznek el ezekbĆl az Ă©rvekbĆl, mĂ©g akkor sem, ha lelkesen terjesztik ezt a propagandĂĄt. Ăgy tƱnik azonban, hogy egy mĂĄsik, mĂ©g veszĂ©lyesebb mĂtoszt vallanak: azt, hogy a szövetsĂ©g egyre nagyobb összegƱ pĂ©nzĂŒgyi tĂĄmogatĂĄst Ă©s egyre erĆsebb fegyverzetet nyĂșjthat UkrajnĂĄnak anĂ©lkĂŒl, hogy aktĂv hadviselĆ fĂ©llĂ© vĂĄlna a hĂĄborĂșban.â
Kiszelly ZoltĂĄn politolĂłgus, a SzĂĄzadvĂ©g Politikai ElemzĂ©sek KözpontjĂĄnak igazgatĂłja nemrĂ©giben arrĂłl tĂĄjĂ©koztatott bennĂŒnket, hogy âde factoâ (a tĂ©nyek szerint) a Nyugat mĂĄr hĂĄborĂșban ĂĄll OroszorszĂĄggal, ĂĄm âde jureâ (jogi Ă©rtelemben) mĂ©g nem.
âTavaly mĂĄrciusban megkĂ©rdeztĂ©k a nĂ©met Bundestag TudomĂĄnyos SzolgĂĄlatĂĄt (amely nagyon magas szakmai szĂnvonalat kĂ©pvisel Ă©s NĂ©metorszĂĄgban a legmegbĂzhatĂłbb pĂĄrtok feletti, nem a napi politika csatĂĄrozĂĄsban rĂ©sztvevĆ, tudomĂĄnyos igĂ©nyƱ jogi szolgĂĄlat), s a szakvĂ©lemĂ©nyĂŒkben a következĆket ĂrtĂĄk le: A fegyverkĂŒldĂ©st nem tekintik hĂĄborĂșs rĂ©szvĂ©telnek, azonban a kezelĆk kikĂ©pzĂ©sĂ©t mĂĄr igen.â
Az a John McCain szenĂĄtor, aki mĂĄr 2014-ben is amerikai csapatokat akart kĂŒldeni UkrajnĂĄba, 2016 szilveszterĂ©n az ukrĂĄn katonĂĄk elĆtt tartott beszĂ©dĂ©ben megĂgĂ©rte, hogy az USA fegyvereket Ă©s kikĂ©pzĂ©st biztosĂt az ukrĂĄn hadsereg NATO-kompatibilitĂĄsĂĄnak elĂ©rĂ©sĂ©hez.
AzĂłta rejtetten vagy nyĂltan, de folyamatosan zajlik az ukrĂĄnok kikĂ©pzĂ©se. Az elsĆ idĆszakban ez a munka fĆleg Ukrajna terĂŒletĂ©n belĂŒl zajlott, de az invĂĄziĂł Ăłta lassan az egĂ©sz EurĂłpai UniĂł Ukrajna hĂĄtorszĂĄga lett.
Ha a nĂ©met szakĂ©rtĆk szerint a katonĂĄk, tisztek kikĂ©pzĂ©se mĂĄr hĂĄborĂșs rĂ©szvĂ©telnek szĂĄmĂt, akkor gondoljuk csak meg, hogy a felderĂtĂ©si adatok megosztĂĄsa, a mƱveletek tervezĂ©sĂ©ben valĂł aktĂv rĂ©szvĂ©tel, a kĂŒlföldi zsoldosok finanszĂrozĂĄsa, a kĂŒlönleges alakulatok Ukrajna terĂŒletĂ©n törtĂ©nĆ bevetĂ©se valĂłjĂĄban minek is minĆsĂŒl?
JanuĂĄr elejĂ©n Ukrajna vĂ©delmi minisztere elismerte, hogy orszĂĄga proxy-hĂĄborĂșt vĂv OroszorszĂĄg ellen Ă©s hogy Ćk a NATO proxy-harcosai.
"Mi a NATO kĂŒldetĂ©sĂ©t teljesĂtjĂŒk" â mondta egy interjĂșban Olekszij Reznyikov ukrĂĄn vĂ©delmi miniszter. "Ăgy nekik nem kell a vĂ©rĂŒket ontani. Ontjuk helyettĂŒk mi a miĂ©nket. EzĂ©rt kell nekik fegyverekkel ellĂĄtniuk minket".
Az amerikai Ă©s NATO-vezetĆk azonban Ășgy tƱnik, nem veszik Ă©szre annak veszĂ©lyĂ©t, hogy az orosz kormĂĄny egy bizonyos ponton Ășgy dönthet, hogy nem tƱri tovĂĄbb, hogy a NATO nem hivatalos hadviselĆ fĂ©lkĂ©nt vegyen rĂ©szt a hĂĄborĂșban.
A transzatlanti kĂŒlpolitikai elit tagjai között az a hagyomĂĄnyos vĂ©lekedĂ©s, hogy az orosz figyelmeztetĂ©sek mögött nincs valĂłdi kĂ©pessĂ©g â OroszorszĂĄg soha nem merne katonai akciĂłt indĂtani egy NATO-tag ellen.
Nem tĂșl megnyugtatĂł az a felismerĂ©s, hogy ugyanezen szemĂ©lyek közĂŒl sokan ugyanilyen biztosak voltak abban, hogy Moszkva UkrajnĂĄval kapcsolatos fenyegetĂ©sei csupĂĄn âblöffnekâ minĆsölnek. Az ukrajnai hĂĄborĂș a vĂ©res bizonyĂtĂ©k arra, hogy ezek a feltĂ©telezĂ©sek tĂ©vesek voltak.
Ted Galen Carpenter Ăgy foglalta össze fĂ©lelmeit:
âMi van akkor, ha a Nyugaton elterjedt bölcsessĂ©g, miszerint OroszorszĂĄg a vĂ©gtelensĂ©gig tƱrni fogja, hogy a NATO egyre erĆsebb fegyverekkel lĂĄssa el Moszkva ellensĂ©gĂ©t, ugyanilyen tĂ©vesnek bizonyul? OroszorszĂĄg nemzeti szimbĂłluma a medve, Ă©s a medve veszĂ©lyes ĂĄllat. A sarokba szorĂtott medve kĂŒlönösen veszĂ©lyes. A nyugati politikusok bölcsen tennĂ©k, ha ezt nem felejtenĂ©k el, mielĆtt sarokba szorĂtanĂĄk az orosz kormĂĄnyt az ukrajnai hĂĄborĂșval kapcsolatban. A hadviselĆi stĂĄtusz egy hĂĄborĂșban egy fontos Ă©rtelemben olyan, mint a vĂĄrandĂłssĂĄg. Nem lehet fĂ©lig vĂĄrandĂłsnak lenni. HasonlĂłkĂ©ppen nem lehetsĂ©ges, hogy az EgyesĂŒlt Ăllamok vagy mĂĄs NATO-orszĂĄgok 'valamilyen mĂłdon' ne legyenek hadviselĆ felek az ukrajnai hĂĄborĂșban. Washington Ă©s szövetsĂ©gesei igyekeztek fenntartani ezt a lehetetlenĂŒl bizonytalan stĂĄtuszt, de most a teljes Ă©rtĂ©kƱ hadviselĆ fĂ©llĂ© vĂĄlĂĄs felĂ© tartanak, fĂŒggetlenĂŒl az ellenkezĆjĂ©t ĂĄllĂtĂł jogi fikciĂł megĆrzĂ©sĂ©re tett kĂsĂ©rletektĆl. Nem lehet elĂ©ggĂ© hangsĂșlyozni ennek a stratĂ©giĂĄnak a veszĂ©lyĂ©t.â
Andrij Melnik az ukrĂĄn kĂŒlĂŒgyminiszter helyettese mĂĄr a âtankmizĂ©riaâ elĆtt jelezte, hogy Ukrajna F-16, Tornado, Eurofighter vadĂĄszgĂ©pek Ă©s ballisztikus rakĂ©tĂĄk ĂĄtadĂĄsĂĄt vĂĄrja el szövetsĂ©geseitĆl.
Ezzel egy idĆben Jurij Ihnat, az ukrĂĄn lĂ©gierĆ szĂłvivĆje viszont arrĂłl beszĂ©lt, hogy jelenleg amerikai F-16-os vadĂĄszgĂ©pekre volna nagy szĂŒksĂ©g. MĂĄs tĂpusok ĂĄtvĂ©telĂ©re nem kĂ©pes az ukrĂĄn lĂ©gierĆ, mert ezek mindegyikĂ©re kĂŒlön pilĂłtĂĄkat kellene kikĂ©pezni. Ez viszont tĂșlsĂĄgosan bonyolult feladat Ă©s csak bonyodalmakat okozna a haderĆ szĂĄmĂĄra.
Nem vĂ©letlenĂŒl vĂ©lekedett Ăgy, mivel az F-16-os vadĂĄszgĂ©pekre mĂĄr több tucatnyi ukrĂĄn pilĂłtĂĄt kĂ©peztek ki. Ăgy törtĂ©nt ez a harckocsik Ă©s a HIMARS sorozatvetĆk esetĂ©ben is. MĂĄr a hivatalos bejelentĂ©s elĆtt több hĂłnappal megkezdĆdött a szakszemĂ©lyzet kikĂ©pzĂ©se.
Ott, ahol nem sikerĂŒlt ukrĂĄn szemĂ©lyzetet kikĂ©pezni, magĂĄn biztonsĂĄgi cĂ©geken keresztĂŒl âalkalmaztĂĄkâ a korĂĄbban mĂĄs hadseregekben hasonlĂł feladatot ellĂĄtĂł szakembereket.
Donald Trump az EgyesĂŒlt Ăllamok volt elnöke a harckocsik szĂĄllĂtĂĄsĂĄval kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy
"most azonnal vĂ©get kell vetni ennek az ĆrĂŒlt hĂĄborĂșnak".
A volt amerikai elnök, Donald Trump feltĂ©telezi, hogy miutĂĄn a Nyugat tankokat szĂĄllĂt UkrajnĂĄnak, akĂĄr nukleĂĄris csapĂĄs is következhet.
Peter Hitchens brit ĂșjsĂĄgĂrĂł szerint a tankok UkrajnĂĄba szĂĄllĂtĂĄsa a konfliktus kiĂ©lezĆdĂ©sĂ©t okozhatja, Ă©s "EurĂłpĂĄt radioaktĂv temetĆvĂ© vĂĄltoztathatja". Hitchens szerint az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg hatĂłsĂĄgainak döntĂ©se csak "meghosszabbĂtja Ă©s elmĂ©lyĂti a konfliktust". Az ukrĂĄn tankok bevetĂ©sĂ©nek eredmĂ©nyei nem ismertek, de "reĂĄlis a lehetĆsĂ©ge annak, hogy EurĂłpa egy nagy darabja radioaktĂv temetĆvĂ© vĂĄlhat", Ă©s "az amerikai megtorlĂĄs" EurĂłpĂĄt "a borzalom, a vesztesĂ©gek Ă©s a szegĂ©nysĂ©g vilĂĄgĂĄba" vezetnĂ©. A brit ĂșjsĂĄgĂrĂł hangsĂșlyozta, hogy a vilĂĄghatalmaknak tartĂłs kompromisszumot kellene elĆsegĂteniĂŒk, ahogyan azt 1945 utĂĄn tettĂ©k.
âEhelyett tankokat kĂŒldenek. Ez pedig Ășgy nĂ©z ki, mint egy tƱzoltĂłsĂĄg, amely tĂŒzet szĂt."
Mihajlo Podoljak, az ukrĂĄn Elnöki Hivatal vezetĆjĂ©nek tanĂĄcsadĂłja nemrĂ©g azzal fenyegetĆzött, hogy csapĂĄst mĂ©rnek az orosz fĆvĂĄrosra.
âA hĂĄborĂș belsĆ eszkalĂĄciĂłja az OroszorszĂĄgi FöderĂĄciĂłban elkerĂŒlhetetlen. CsapĂĄsokra kell szĂĄmĂtani kĂŒlönbözĆ cĂ©lpontokon. BeleĂ©rtve az olyan Ă©letkĂ©ptelen, lusta vĂĄrosokat is, mint Moszkva, SzentpĂ©tervĂĄr, Jekatyerinburg Ă©s Ăgy tovĂĄbbâ â mondta.
El tudjuk kĂ©pzelni, hogy milyen orosz lĂ©pĂ©sekre szĂĄmĂthatunk, ha ballisztikus rakĂ©tĂĄkat fognak keleti szomszĂ©dunknak szĂĄllĂtani.
A legtöbb szakĂ©rtĆ egyetĂ©rt abban, hogy fegyvert mĂ©g csak-csak, de âukrĂĄnokatâ mĂĄr nagyon nehezen tud a Nyugat leszĂĄllĂtani ebbe a hĂĄborĂșba.
A rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł ânem ukrĂĄn erĆforrĂĄsokatâ mĂĄr mĂĄrcius elĆtt mozgĂłsĂtottĂĄk, az egykori ISIS harcostĂłl a nyugati PMC-k ukrajnai alkalmazĂĄsĂĄig. Ha minden Ăgy folytatĂłdik, akkor elĆbb-utĂłbb Ășj âproxy-harcosraâ lesz szĂŒksĂ©gĂŒk, Ă©s a földrajzi közelsĂ©g kapcsĂĄn a szomszĂ©dos orszĂĄgok lakĂłinak âĂĄgyĂștöltelĂ©k szerepeâ mĂĄr sokak szĂĄmĂĄra Ă©vtizedek Ăłta kĂ©zenfekvĆ.
Soros György harminc Ă©vvel ezelĆtt, mĂ©g 1993-ban Ărt egy tanulmĂĄnyt âEgy Ășj vilĂĄgrend felĂ©: A NATO jövĆjeâ cĂmmel. Az ĂrĂĄs ma is elĂ©rhetĆ a magyar szĂĄrmazĂĄsĂș milliĂĄrdos sajĂĄt honlapjĂĄn. A tanulmĂĄnyban kifejtette, hogy
âaz EgyesĂŒlt Ăllamoknak nem kellene a vilĂĄg rendĆrekĂ©nt viselkednie. Ha cselekedne, akkor mĂĄsokkal egyĂŒttmƱködve cselekedne. Mellesleg a kelet-eurĂłpai Ă©lĆerĆ Ă©s a NATO technikai kĂ©pessĂ©geinek kombinĂĄciĂłja nagymĂ©rtĂ©kben növelnĂ© a PartnersĂ©g katonai potenciĂĄljĂĄt, mert csökkentenĂ© a NATO-orszĂĄgok szĂĄmĂĄra a hullazsĂĄkok kockĂĄzatĂĄt, ami a legfĆbb korlĂĄtja a cselekvĂ©si hajlandĂłsĂĄguknak. Ez egy Ă©letkĂ©pes alternatĂva a fenyegetĆ vilĂĄgrendetlensĂ©ggel szemben.â
MagyarorszĂĄgot, valamint AusztriĂĄt mint semleges orszĂĄgot leszĂĄmĂtva, mĂĄr egyetlen eurĂłpai orszĂĄg szĂĄmĂĄra sem tabu többĂ© a fegyverek szĂĄllĂtĂĄsa UkrajnĂĄnak, bĂĄr korĂĄbban az volt â jelentette ki a nyĂĄr közepĂ©n Dmitro Kuleba.
Az ukrĂĄn kĂŒlĂŒgyminiszter akkor elmondta, hogy sok olyan orszĂĄg, amely korĂĄbban soha nem szĂĄllĂtott fegyvert konfliktusövezetekbe, az agressziĂł kezdete utĂĄn vĂĄltoztatott az ĂĄllĂĄspontjĂĄn, sĆt nĂ©hĂĄny orszĂĄg mĂ©g a törvĂ©nyeit is megvĂĄltoztatta, hogy lehetĆvĂ© tegye a fegyverszĂĄllĂtĂĄsokat UkrajnĂĄba.
OrbĂĄn Viktor magyar miniszterelnök szerint nagy nyomĂĄs van a magyar kormĂĄnyon nemzetközi tĂ©ren, hogy MagyarorszĂĄgot is belekĂ©nyszerĂtsĂ©k a hĂĄborĂșba. A miniszterelnök szerint az, hogy ki ĂĄll hĂĄborĂșban a mĂĄsikkal, az nem nyilatkozatok kĂ©rdĂ©se, hiszen âegyĂ©rtelmƱ, hogy egy orszĂĄg felfegyverzĂ©se Ă©s költsĂ©gvetĂ©sĂ©nek a segĂtĂ©se, egyĂ©rtelmƱen azt jelenti, hogy egy ĂĄllam benne van a hĂĄborĂșbanâ.
Ausztria Ă©s MagyarorszĂĄg kimaradt az ukrĂĄn katonĂĄk kikĂ©pzĂ©si programjaibĂłl is. Ez a kĂ©t orszĂĄg âde factoâ Ă©s âde jureâ tovĂĄbbra sem hadviselĆ fĂ©l.