FATÜKÖR (Deli Mihály verse)
FATÜKÖRMinden fa egy ember
Erdő országban élnek
Vagy kivetve, magukban, erre-arra
útszélén, kis csapatban
Ősztől-tavaszig alszanak
Tavasztól őszig virulnak
Mindenfélék, de összetartanak
Viharban közösen jajgatnak
Esőben együtt dorombolnak
Napsütésben boldogan csókolóznak
Egyhelyben táncolnak
Miért rohangálnának?
Illatukat kócolják
Gyökérereiket a mélyben összefonják
Ágaik hegyével egymást csiklandozzák
Sarjaikat óvják
velük öregszenek és hullnak
Testükkel vadat, bogarat táplálnak
Lombszárnyaikkal szennyest mosogatnak
Billiárdnyi kis levélben és egy Nagy Lélegzetben
nyújtózkodnak és újjászületnek
Örök életet szeretnének
Ezért mindent megtesznek
Többel-mással nem törődnek
Akár elvesznek, akár üdvözülnek:
e malomkövek között őrködnek-örlődnek-égnek
Dov Segev: Az emberfa
(A kép forrása: itt)
Comments