top of page

Gyimóthy Gábor: Egy kis csillagászat (VI.) Bolygók és exobolygók (7. rész)




(A helyesírás néhány esetben a szerző saját megfontolásait követi. Ld. a *-gal jelölt lábjegyzetet!)









Térjünk vissza egy kicsit az exo-bolygórendszerekre. 1999-ben fölfedeztek egy vörös törpecsillagot. Ez itt most úgy hangzik, mintha nehéz lenne vörös törpéket fölfedezni. Nem nehéz! Tudniillik Tejutunk csillagállományának 75 százaléka vörös törpe. Sajnos szabad szemmel nem látszanak. Ha láthatók lennének, nagyon sokkal több csillagot látnánk az égen. Ez a csillagocska 40 fényévnyire van innen és majdnem pontosan olyan kicsi, mint a Jupiter. További megfigyelésre jelölték ki, éspedig a Transiting Planets and Planetesimals Small Telescope-ra bízták a csílei La Silla csillagvizsgálóban. Így lett a csillag neve Trappist-1. Magyarul, a föladat Az áthaladó bolygókat és kisbolygókat (figyelő) kis távcsőre hárult. 2016-ban egy belga csillagász a csillagnak időszakonkénti elhalványulását figyelte meg. Ő a csillag nevének különben is nagyon örült, mert a belgák a trappista nevet nem a sajthoz kötik, mint mi, hanem egy belga sörhöz. Kiderült hogy a törpécskét hét bolygó rajongja körül, mégpedig a földméretű bolygók nagyságrendjében! A bolygókat betűkkel jelölték a csilagjuktól távolodó sorrendben. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy a méretük mennyire hasonlít a Földre.


A bolygó jelölése, átmérője és az anyacsillagtól való távolsága:


B 14 300 km 1,72 milió km

C 14 000 2,37

D 10 000 3, 33

E 11 600 4,38

F 13 400 5,75

G 14 700 7

H 9 800 9,27


Összehasonlításképpen a Föld átmérője: 12 750 km, és a Merkúr távolsága a Naptól: 58 milió km.


Tehát a legtávolabbi bolygó, Trappist-H a törpecsillagtól mindössze hatodrész olyan messze van, mint a Merkúr a Naptól. Csodálatos teljesítménye a csillagásznak és a ma elérhető műszertechnikának ilyesmit, 40 fényév távolságból, ilyen pontosan bemérni! Persze a csillag elhalványulásának mértéke nem csekélység. Ha a csillag átmérője csupán a tízszerese az előtte áthaladó bolygó átmérőjének, akkor az a csillag „arcának” a századrészét fedi el. Bezzeg, ha valaki a Földet figyelné meg 40 fényévről, ahogy a Nap előtt áthalad, nagyon jó műszereket kellene bírnia, mert a Föld a Nap arcának kevesebb, mint tízezrelékét fedné csak le... Elképzelhető, hogy az E-, F- és G-bolygó a csillag „élhető” sávjában kering. Hogy aztán ott létezik-e élet valóban, azt nem tudjuk. Miután a bolygók nagyon közel keringenek a törpéhez, szinte biztos, hogy kötött forgásúak, azaz a csillagjuk felé mindig ugyanazt a pofájukat mutatják. Ennek az élet szempontjából előnye és hátránya is van. Előny, mert a csillag – ez sajnos a vörös törpék általános szokása – undorítóan durva sugárkitöréseket öklendez a bolygói felé, ami lehetetlenné, vagy nagyon valószínűtlenné teszi az élet keletkezését vagy fönnmaradását. Az „álló forgás” miatt viszont a csillagtól megvilágított felület határán és kicsit mögötte talán mégis eléggé védett terület létezik, ahol kialakulhat az élet és alkalma van a továbbfejlődésre. Hátrány, mert így a bolygókon nincsenek évszakok, sőt még csak nappalok és éjszakák sincsenek. Vagy állandóan „süt” a csillag, vagy állandóan sötét van, kivéve egy, nem túl széles alkony (vagy hajnal) sávot.


Sajnos a Napunknak is vannak sugár kitörései, de szerencsére jóval ártalmatlanabbak, mint a vörös törpék „tűzokádásai”. 11 évenként ismétlődnek az erősebb kitörés-sorozatok, amelyek erősebb napszél tevékenykedéssel is járnak. De mert olyankor a Nap mágneses tere is erősebb, a mars-utazásra – például – mégis alkalmasabb az ilyen, sűrű napkitörések időszaka. Ugyanis napszél mindig van, és az ellen mindenképpen védeni kell az űrhajót. És az is igaz, hogy a kitörések idején a Napból kiinduló sugárzás veszélye is nagyobb, de a kitörések csak rövidek, viszont a sokkal veszélyesebb és állandó kozmikus sugárzás ellen jobban véd a Napnak a kitörés-szakaszok alatti, erősebb mágneses tere.


Többet a Trappist-rendszerben majd talán a James Webb űr-csillagvizsgáló fog „látni”. Ez a műszer elképesztő emberi munka és teljesítmény eredménye. Tervezése és elkészítése huszonöt évet vett igénybe. Rengetegen dolgozhattak rajta, ami az árán is meglátszik: közel tízmiliárd dollárba került. Néhány dolgot érdemes tudni róla. A Földtől másfél milió kilométernyire van, egy Lagrange ponton, aminek következtében „együtt” kering a Földdel a Nap körül. Ennek előnye, hogy nem változtatja a Földtől való távolságát. Hátránya, hogy nagyon messze van. Nem lehet egyszerűen odamenni és megjavítani, ha valami elromlik benne. Amit a Hubble nem tudott, érzékeli a vörösön inneni fényt (infravöröset), ami nem más, mint hősugárzás. Ennek is van előnye és hátránya is. Az előnye, hogy olyan távoli csillagrendszereket is lehet vele megfigyelni, amelyeknek már nincs szemmel látható fénye. Az ilyenek még sokkal messzebb vannak, mint amilyeneket a Hubble segítségével (vagy földi csillagvizsgálók távcsöveivel) láthattunk. A hátránya pedig az, hogy miután a leggyengébb hősugárzást is szeretné érzékelni, nem érhetik a forró napsugarak. Egy teniszpálya méretű, rombusz alakú napernyő árnyékolja állandóan, azaz folyton „hátat kell fordítania” a Napnak. Ez pedig nem jelent mást, minthogy nem „nézhet” bárhova! Nyilván megtehet egy bizonyos szögelfordulást „jobbra” és „balra”, „föl” és „le”, de nem tudom, hogy mennyit. A jobbra-balra fordulás mértéke csak akkor érdekes és fontos, ha hosszabb ideig kell figyelnie egy irányba. Mert hiszen minden célpont, ami a Föld keringési síkjába esik, egy év alatt megtekinthető vele. De fölfelé és lefelé – sejtésem szerint – aligha tud 30-30 foknál többet fordulni. Ez attól függ, elforgatható-e a tükör a talapzatán, amely rögzített a „napernyőn”. Magának a műszernek, a parabóla tükörnek, nem szabad kijutnia a napernyő árnyékából.


Sajnos a világűr nagyon goromba környezet. A tükröt már most eltalálta egy akkora „mikrometeorit”, amekkorára nem számítottak. A csillagvizsgáló ide-oda igazgatásához – ami kis rakétalökésekkel történik – űzemanyag kell, és az valamikor elfogy, de a tervek szerint legalább tíz évre elég lesz. Ez sajnos ijesztően rövid idő egy ilyen drága műszer működtetésére, még akkor is, ha mondjuk további tíz évvel lenne képes túlteljesíteni az elvárt üzemidőt.


A mikro- és egyéb apró meteoritok komoly gondot okoznak az űrkutatásban. A Holdat látogató űrhajósok polikarbonát sisakjában jónéhány mikrometeorit becsapódást találtak, de a műanyag falat egyik sem ütötte át. Azonban egy borsszem méretű meteorit is halálos lehet, ha egy holdonjáró űrhajósnak kilukasztja az űrruháját, és az nem ér menedékbe, mielőtt megszökik a levegője. Egy mogyoró méretű pedig már halálos lövés lehet, amely nemcsak az űrruhát ütheti át, hanem az egész holdkutatót, hiszen a „mogyoró” sebessége a puskagolyó sebességének sokszorosa lehet. Nem tudom, mennyire volt az a meteorit „mikró”, amely a JW-tükrét találta el, de nem lehetett olyan nagyon apró, ha itt a Földön is tapasztalni lehetett a becsapódását!


(innen folytatjuk)


 

* A magyar nyelv egyik – értékében eléggé szinte fel sem becsülhető – előnye más nyelvekkel szemben a pontos, hangzásszerinti írásmód. Ez ellen sokat vétkeztek azok, akik idegen szavakat írásmódjukkal együtt vettek át, figyelmen kívül hagyva, hogy az idegen nyelvekben a kiejtést más szabályok uralják, mint a magyarban. Itt főleg a kettőzött mássalhangzókra gondolok. Gyerekkoromban a teniszt még tennisznek, a mamutot még mammutnak írták. Ma viszont még mindig milliót, milliárdot, ellipszist, szimmetriát, allergiát, intelligenciát, kommunikációt, mottót, modellt, barakkot, agglomerációt és sok más szót, idegen írásmód szerint írunk, ami nem lenne nagy baj, ha mindenki ismerné e szavak helyes kiejtését. Sajnos azonban egy „elbunkósodási” folyamatot tapasztalok: sokan bizony ezeknél a szavaknál a kettős mássalhangzókat már – magyar módra – kettőzötten megnyomva ejtik. Emiatt e szavak kettős mássalhangzóinak egyike nem csak fölösleges, hanem már káros is, hiszen helytelen kiejtésre ösztökél. Ez ellen sürgősen tenni kell valamit! Részemről (valakinek el kell kezdenie!!) a fenti példákban, és ahol csak ilyen szavakra bukkanok, kiirtom a fölösleges – sőt: káros – második mássalhangzókat.


 

Kapcsolódó írásaink:


34 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK