Gyimóthy Gábor: FÉNYÉV („Csillagászati számok”)
(A helyesírás a szerző egyéni álláspontját tükrözi.)
FÉNYÉV („Csillagászati számok”)
Hogy mekkora táv a fényév ?
Jó szemléltetést tudok !
Nézzük meg, hány kilométer,
s az a szám mennyi homok.
A kilométer sem rövid
– tudja azt minden gyerek –
(annyi, ha az unokámért
az iskoláig megyek).
Ha egy köbmiliméterbe
tíz homokszem fér bele,
akkor a köbcentiméter
tízezerrel lesz tele.
A köbdeciméter tehát
tízmilió homokszem.
A köbméter tízmiliárd.
(És ezt nem csak úgy hiszem !)
Tízszer-tízszer-tízméteres
kocka alakú tömeg,
fölépítve tízbilió
homokszemből lenne meg.
Minden egyes homokszemhez
járul egy kilométer,
ha fényévnyi utazásra
indulna el az ember.
(Ne ijedj meg ! A fényévnyi
kilométer – s ez a jó –
nem egészen tíz, csupáncsak
kilenc és fél bilió...)
Gondolod, hogy egy fényévre
utazni tán kellemes ?
Tíz fényévnél közelebbre
menni alig érdemes...
És ha egyszer átutaznád
Tejutunkat keresztbe’,
„átruccanásod” kereken
százezer fényév lenne.
(Ezért megsúgom neked, mert
hiszen nem súgja meg más,
nagy marhaság lenne akár
egy fényévnyi utazás !)
*
Ám legyen, hogy e kis mesém
tényleg nagy számot mutat,
melynél megáll a képzelet,
sőt, megtorpan a tudat.
Lessünk meg egy csillagrendszert,
de ezúttal egy olyat,
tízmiliárd fényévnyire
ólálkodó tejutat.
Kilométerben ez a táv,
bár könnyen kimondható,
de fölfogni lehetetlen,
mert: százezertrilió !
Ámde kilométerenként
vegyünk homokszemeket.
Elképzelni talán tudunk
egy olyan homokhegyet.
Ha a homokkocka éle
tíz kilométer lenne,
csupán tízezertrilió
homokszem lenne benne.
Lenne hát e homoktömeg
száz kilométer hosszú,
tízkilométernyi magas
s éppolyan vastagságú !
(Ebből, egyszer-egy méteres
fal, hogyha keletkezne,
kétszázötvenezerszeres
Egyenlítő hossz lenne.
Szemléltetni alig lehet.
Elképzelni az ember,
úgy sem tudja, ha azt mondom:
tízbilió köbméter.)
Ennyi hát homokszemekben
a százezertrilió.
Oly távoli tejutakra
ezért gondolni se jó...
Képzelet támogatáshoz
megnyugtatót mondhatok,
tán nagyobb távokhoz is van
a Szaharában homok.
Ám lehet, hogy ez tévedés.
Ha utána gondolok,
s egy méter magasan állna
a Szaharán a homok,
négyzetkilométerre az
tízmiliónyi lenne !
Ez talán akkora tömeg;
ennyi homok nincs benne.
(Szaharának csak ötöde
ám a homok sivatag,
s ott öt méter mélyen állna
a fönti homok adag...!)
Ne felejtesse el veled
a rengeteg szöveg fent,
hogy minden egyes homokszem
egy kilométert jelent.
Zollikerberg, 2022. VII. 25.
Kapcsolódó írásaink:
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (II.) Életem függelékben – Idegen nyelvek közt
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (III.) Életem függelékben – Beleszerettem anyanyelvembe
Miért vagyunk restek alámerülni az igazgyöngyért? Szilaj Csikós seregszemlénk. Tisztelt Olvasó!
Gyimóthy Gábor levele a Szilaj Csikónak: a Nyelvlecke c. verse eredeti, helyes szövege
Gyimóthy Gábor két új – nevezetes Nyelvleckéjét megidéző – verse
Gyimóthy Gábor: AZ ÍRÁSMÓD. (Avagy: hogyan magyarítsuk az idegent)
Gyimóthy Gábor: Kókuszos történet (16.) „Korán kelt a kelta”
Gyimóthy Gábor: „Hogy is volt az egykor régen?” – Világhálón elszabadult versem...
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (1.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (2.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (3.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (4., befejező rész – különösen ínyenceknek)
Gyimóthy Gábor: Az írógép – „A fürge, barna róka átugorja a lusta kutyát”
Gyimóthy Gábor: A Holdról – unokaöcséimnek, seregnyi gyermekeiknek...
Gyimóthy Gábor: Féltsük-e a nyelvet? Egy hajdani nem közölt válaszom...
Gyimóthy Gábor: Baracknyílás. Úgy tűnik, hogy szereztem egy magyar nótát
Gyimóthy Gábor: Csillagok, bolygók, élőlények. II. (Tények, valószínűségek, marhaságok)
Gyimóthy Gábor: „Azt gondolom, hogy...” – Soron kívüli nyelvdorgáló
Comments