Ha már rendelkezésre állnak a beszéd elnyomására szolgáló eszközök, számítsanak arra, hogy lelkesen fogják használni őket

Eredeti cikk:

Peter Menzies: Once Tools Are Available to Suppress Speech, Expect Them to Be Wielded With Enthusiasm, By Peter Menzies

Cser Ferenc küldeménye

Amint a beszéd elfojtására, büntetésére és megfélemlítésére szolgáló eszközök rendelkezésre állnak, nincs hiány azokból, akik hajlandóak használni őket.

Erre talán nincs is jobb példa, mint az augusztus 12-i figyelmeztetés, amely egy francia tisztségviselő által Elon Musknak címzett európai bizottsági felszólítás. A levélben emlékeztették a világ leggazdagabb emberét és X tulajdonosát a Bizottság digitális szolgáltatásokról szóló törvénye és az Európai Bizottság által előírt „kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségeire”, „káros tartalmak” lehetséges felerősítésére. A levelet Musk tervezett élőműsorának előestéjén küldték el. Donald Trumppal, az Egyesült Államok korábbi elnökével és republikánus elnökjelöltjével folytatott beszélgetését.

„Figyelemmel kísérjük a (Európai Unióban) a potenciális kockázatokat, amelyek a erőszakra, gyűlöletre és rasszizmusra uszító tartalmak terjesztésével kapcsolatban felmerülő, a jelentős politikai – vagy társadalmi eseményekkel összefüggésben” – írta Thierry Breton.

Egy értelmes ember arra következtethetne, hogy Breton megpróbálta megfélemlíteni Muskot és Trumpot (igen, tudom, sok sikert hozzá). Musk válaszul egy trágársággal teli mém megjelenítésével reagált, amit elmondása szerint el akart küldeni, de nem tette. De valahogy mégis megtette.

Az amerikai választásokba való beavatkozással vádolt EU gyorsan elhatárolódott Breton levelétől, egy szóvivője pedig azt mondta a Politicónak, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnököt nem tájékoztatták a levélről, mielőtt azt kiadták volna.

Ezekből a törekvésekből soha nem volt és nem is lesz hiány. A mai világban az a különbség, hogy a digitális rendfenntartás friss eszköztára áll a törekvések rendelkezésére.

Alighogy Trump és Musk befejezték rendezvényüket, amelyet a média többsége úgy tűnt, hogy nagyrészt jelentéktelennek kezel, a szakszervezet máris feljelentést tett a páros ellen, mert megpróbálták „megfélemlíteni és fenyegetni” a dolgozókat, amikor arról elmélkedtek, hogy sztrájkoló embereket kellene kirúgni egy olyan hipotetikus világban, amelyben Trump ismét elnök, Musk pedig szerepet vállalt egy „kormányzati hatékonysági bizottságban”.

Az Egyesült Államokban jelenleg a Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatokról szóló törvényt sérti a sztrájkoló dolgozók kirúgása.

Trump kampánya „szégyentelen politikai mutatványként” elhárította a panaszt.

A szakszervezet mégis azt üzente bármely jelöltnek vagy hivatalban lévő politikusnak, hogy kész minden rendelkezésére álló eszközt bevetni érdekei védelmében.

Alighogy véget ért az olimpia, az egyik leghíresebb aranyérmes, Imane Khelif algériai bokszoló máris pert indított Musk és többek között egy másik gazdag híresség, J. K. Rowling írónő ellen „kiberbántalmazás” miatt.

A születésétől fogva nőként nevelkedett Khelif annak ellenére győzött, hogy a sportág irányító testülete nem engedélyezte számára a világbajnokságon való részvételt, mivel 2023-ban megbukott a nemi tesztelésen. Az ügy komoly vitát váltott ki az interneten, és hé, ki hibáztathatna egy lányt azért, hogy egy kis anyagi igazságszolgáltatásra vágyik, még akkor is, ha a jelentések szerint a francia büntetőjog nem vonatkozik a Franciaországon kívül, nem francia állampolgárságú személyek ellen elkövetett cselekményekre.

Aztán ott van az Egyesült Királyság.

Ott nem csak a tetteidért, hanem a közösségi médiában tett vagy megosztott megjegyzéseidért is börtönbe kerülhetsz, ami jó emlékeztető a kanadaiak számára a Jogok és Szabadságok Chartájának értékéről.

A bíróság elé állítottak közül néhányan, hogy igazságosak legyünk, megérdemelték. Ha nyilvánosan egy vendégmunkásoknak fenntartott szálló felgyújtására szólítanak fel, a rendőrség számos országban kopogtathat az ajtón.

A szólásszabadság szempontjából sokkal problematikusabb az Egyesült Királyság kommunikációs törvényének egy szakasza, amely bűncselekménynek minősíti a „súlyosan sértő, illetlen, obszcén vagy fenyegető jellegű” üzenetek küldését. Ez egy elég tág fogalom, amely ürügyén már olyan embereket tartóztattak le és börtönöztek be, akik egyszerűen csak sértőek voltak.

Ez egy későbbi vizsgálat tárgya, de elég, ha annyit mondok, hogy Nagy-Britanniában sokan nyugodtan hívják a rendőrséget, ha látnak valamit a Facebookon vagy az X-en, amit „súlyosan sértőnek” találnak, és a következő pillanatban már egy rézgombos rendőr áll a küszöbön.

A rendőrség kevésbé lesz közvetlenül érintett, amint az év vége előtt teljes mértékben hatályba lép a brit online biztonsági törvény, amely arra kényszeríti a közösségi médiavállalatokat, hogy eltávolítsák a sértőnek tűnő anyagokat. A kanadai online ártalmakról szóló törvényt várhatóan szintén elfogadják még az év vége előtt.

Ez egy új Digitális Biztonsági Bizottságot, a rendőrséget és az Emberi Jogi Bizottságot ruházza fel új hatáskörökkel, hogy járőrözhessenek és szabályozhassák, mit lehet mondani, és mit büntetnek, ha kimondják vagy közzéteszik.

Számítsanak arra, hogy ezeket az eszközöket nagy lelkesedéssel fogják alkalmazni.