VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Joe Biden hozzányúl a Legfelsőbb Bírósághoz – Tucker Carlson szerint ebből forradalom lesz




A beiktatását követő napokban Joe Biden azonnal nekiállt, hogy pár nap alatt lebontsa Donald Trump négyéves munkáját. Az első napokban csaknem négy tucat elnöki rendeletet és elnöki intézkedést adott ki. Ez arra való, hogy felgyorsítsa a törvények végrehajtását, ideális esetben arra találták ki, hogy ha az elnök nem tud dűlőre jutni a kongresszussal, akkor sokkal gyorsabban tudja az akaratát keresztülvinni. Ezeket az elnöki rendeleteket lehet utólag módosítani vagy eltörölni a legfelsőbb bíróság döntése, a kongresszus törvényhozása vagy egyszerűen csak egy újabb elnöki rendelet alapján.

Donald Trump, illetve Barack Obama az első napokban jóval sokkal kevesebb elnöki rendeletet hozott, ráadásul Biden a mostaniakat úgy lépte meg, hogy nem volt kinevezett minisztere és még el sem kezdhette munkáját az új adminisztráció.

A XVIII. századtól kezdve több mint 13 ezer elnöki rendeletet hoztak. A kulcskérdés, hogy milyenek az erőviszonyok a kongresszusban.


Ha az elnök számára nem kedvezőek a feltételek, akkor számíthatunk arra, hogy még több elnöki rendelet lesz. Ideális esetben persze nem így kell kormányozni és nem mondható túl demokratikusnak, de a törvények lehetővé teszik.

A reformintézkedések hosszú sorában most igazi nagyvad kerül terítékre. A Legfelsőbb Bíróság az Egyesült Államok legfelsőbb szintű jogorvoslati fóruma, amely egyben az alkotmánybírósági funkciót is ellátja. Ez a legfelsőbb bíróság eltörölhet elnöki rendeletet, tehát a rendeleti kormányzásnak mindig útjában állhat. A grémium jelenleg kilenc tagból áll, akiket az elnök nevez ki, de tisztségüket csak a szenátus jóváhagyásával foglalhatják el. A bírák élethosszig viselik tisztségüket, és csak kongresszusi eljárás keretében mozdíthatók el, kizárólag csak akkor, ha bűncselekményt követtek el.

Donald Trump hivatali ideje alatt három új bírát neveztek ki, így a kilencből hat bíró konzervatívnak számít. Trump a liberális Ruth Bader Ginsburg tavaly szeptemberi halálát követően mindent megtett, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt kinevezhesse a megüresedett helyre saját emberét, a konzervatív Amy Coney Barrett személyében. A demokraták választási kampányában éppen ezzel is összefüggésben már szerepelt a legfelsőbb bíróság reformja. Szó esett egyebek között a testület kibővítéséről és a bírák hivatali idejének korlátozásáról. Vezető republikánus törvényhozók azonban határozottan elutasítják a tervezett változtatásokat.


Joe Biden amerikai elnök bizottságot hozott létre a legfelsőbb bíróság megreformálására. A legvalószínűbb, hogy négy demokrata irányultságú bíróval 13 főre bővítenék a testület létszámát és ezzel a bővítéssel biztosítanák a demokrata többséget ebben a nagyon fontos demokratikus intézményben. És mehet a rendeleti kormányzás ezerrel…

Tucker Carlson szerint a demokraták a legfelsőbb bírósági létszámának és összetételének megváltozásával túl messzire mennek. A Fox News műsorvezetőjének az a végkövetkeztetése, hogy a demokraták már így is jelentős kárt okoztak az amerikai demokráciának, és hogy


ezentúl a „Big Business” hoz majd meg minden nagy döntést Amerikában.

„Egy demokráciában az emberek uralkodnak. Ha a választók azt akarják, hogy valami idővel megtörténjen, akkor az megtörténik. Ez az önkormányzatiság. De minek nevezhető az a rendszer, amelyben az összes igazán fontos döntést a nagyvállalatok hozzák meg anélkül, hogy egyáltalán hivatkoznának arra, hogy a választók mit akarnak? Nos, ez nem demokrácia. Ez korporatokrácia, és nálunk most ez történik.
 
 
A dolgok gyorsan változnak. Ha eddig nem vetted volna észre; túl gyorsan. Az emberek nem képesek megemészteni ebben a tempóban a változásokat  nemcsak a Fox News nézői vagy az idős republikánus férfiak, hanem maga a az emberi faj sem. Az embereket nem arra tervezték, hogy könyörtelenül, hirtelen megváltoztassák életmódjukat vagy gondolkodásmódjukat.
 
Az emberiség történelmének nagy részében nem kellett számolni ezekkel a változásokkal, mert nem sok minden történt. A társadalmak lassan fejlődtek. A negyedik századi Franciaország nagyon hasonlított a tizennegyedik századi Franciaországra. Ezer éven át a legtöbb ember Franciaországban, a mezők körül, háziasított állatokat etetett és nádfedeles kunyhókban élt.
 
Aztán az 1700-as években valaki tökéletesítette a gőzgépet, és már soha semmi sem volt a régi. Az emberek élete változni kezdett. Egyre gyorsabban haladt, majd exponenciálisan gyorsabban. Ez mind a mai napig folytatódik. Eljött az a pillanat, amikor szinte minden reggel, amikor felébredsz, egy vadonatúj világban találod magad.
 
Ha elmúltál 40 éves, akkor lassan problémákat okozhat az is, hogy felismerd a saját országod. Egy felismerhetetlenségig változó közeg vesz bennünket körül. A közösségi médiában élő, önmagukat nevelő gyerekeket és fiatalokat ez nem érdekli. Ha mégis észreveszik, akkor minden változással kapcsolatos panaszt fanatikus véleménynek tartanak és elutasítanak. Pedig ez nem fanatizmus. Ez emberi természet: a hirtelen változás mindig társadalmi káoszt okoz. Az embereknél okkal alakulnak ki a szokások, valamint a generációs elvárások. Mindez nem véletlenszerű jelenség.
 
A folytonosság megnyugtatja az embereket. Ha egyik napról a másikra megszüntetik a megszokott dolgokat, a társadalmak megszakadnak. A populációk felrobbannak. Láttuk, hogy ez milyen következményekkel jár. Az utolsó ipari forradalom végül fegyveres forradalmakat robbantott ki. Emberek százmilliói haltak meg. Németország megkapta Hitlert. Kelet-Európa megkapta a sztálinizmust. Igen, végül pedig megkaptuk az antibiotikumokat. De kaptunk népirtást és atombombákat is. Van itt egy tanulság: ha változtatni akarsz a dolgokon, haladj lassan. Válaszd a fokozatosságot az azonnali helyett. Magyarázd el magadtól, hogy mit miért csinálsz. Nyugtasd meg az embereket.
 
Az emberi lények nem születnek gépalkatrészként. 3D-s nyomtatón nem döntheti el, hogyan nézzenek ki az állampolgárok továbbfejlesztett verziói. Az emberek a való életben bonyolultak, makacsak és nehezen ellenőrizhetőek. A legnyitottabbak is zavarba jönnek, amikor hirtelen minden más lesz. Azt gondolhatnád, hogy ez mind nyilvánvaló, és hogy a bölcs vezetők érzik ezt. 
 
Mégis, a mi vezetőink nem érzik ezt. Mindent megváltoztatnak, akár tetszik, akár nem: egy új nyelv, új értékek, új biológia, új tantervek, új társadalmi szokások, valamint felvételi normák és testtípusok. Vadonatúj nemzet. És akkor, mert ez még mindig nem elég változás, egy teljesen új kormányzati rendszer. Mindezt három hónap alatt.
 
Milyen következményei lehetnek ennek a forradalomnak? Csontjaidban tudod a választ. Félelmetes. És ennek nem kell megtörténnie. Amire Amerikának mindennél jobban szüksége van, az egy szünet, egy pillanat, hogy elakadjon kicsit a nemzeti lélegzete. Egy rövid számadásra van szükség. Értékelje az imént történteket és higgadtan fontolja meg a legjobb utat. 
 
Csütörtökön a demokraták arról tájékoztattak minket, hogy kormányunk utolsó megbízható ágának, a Legfelsőbb Bíróságnak a lebontását tervezik. Egy New York-i kongresszusi képviselő elmagyarázta, miért csinálják. Mondaire Jonesnak hívják. 33 éves. A Stanford és a Harvard Law School-ra járt, vagyis rövid életében lényegében semmit sem produkált. Egyik sem valóságos számára. Szóval, szívesen felrobbantja.

Forrás: 




52 megtekintés
MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek